2011. február 28., 10:102011. február 28., 10:10
Az átmeneti kormány megalakulását Musztafa Muhammed Abdel Dzsalil volt líbiai igazságügyi miniszter jelentette szombaton. A volt tárcavezető közölte, hogy az átmeneti kormány „a keleti térség átmeneti vezetőinek” találkozója alkalmával alakult meg Bengáziban, s összetételét vasárnap hozzák nyilvánosságra a Kadhafi elleni lázadás kiindulópontjául szolgáló kikötővárosban. Dzsalil szerint az átmeneti kabinet tagjai között vannak a „felszabadított” nyugati városok, így Miszráta és az-Závija képviselői, de több tárca élére nem jelölnek ki senkit, amíg Tripoli és a többi, nyugati, illetve déli város fel nem szabadul.
Musztafa Muhammed Abdel Dzsalil hangsúlyozta, hogy Líbiának egységes országnak kell maradnia. „Líbia szabad, s fővárosa Tripoli” – szögezte le a politikus, aki igazságügyi miniszter volt Kadhafi kormányában, de hétfőn lemondott, tiltakozva a hatóságok által alkalmazott túlzott erőszak ellen. Dzsalil hangsúlyozta, hogy a Bengáziban megalakult kabinet nem teszi felelőssé Kadhafi törzsét az emberi veszteségekért, és az országban történt bűncselekményeket kizárólag Moammer el-Kadhafi terhére rója. A líbiai elnök uralkodása idején erősen támaszkodott a hozzá közeli, de piciny törzsre, a Kadadfára. A törzsbeliekből kerültek ki a hadsereg elitalakulatainak a katonái, és e törzs tagjai szavatolták az elnök és a kormány biztonságát.
Barack Obama amerikai elnök kijelentette szombaton, hogy Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőnek „most” kell távoznia a hatalomból, mert elvesztette legitimitását. A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetéskor mondta ezt. „Ha egy ország vezetője csak a népével szembeni tömeges erőszak alkalmazásával tud hatalmon maradni, akkor elvesztette legitimitását, és azt kell tennie, ami jó országának, vagyis most kell távoznia” – mondta Obama.
A Sky News hírtelevízió úgy értesült, hogy Tony Blair volt brit miniszterelnök – aki jelenleg az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország közös közel-keleti békemegbízottja – pénteken beszélt telefonon Kadhafival, s arra figyelmeztette őt, hogy utolsó esélye van a líbiai helyzet békés rendezésére. Hozzátette, hogy amennyiben Kadhafi nem él ezzel a lehetőséggel, és nem rendezi békés úton nézeteltéréseit ellenlábasaival, akkor a NATO beavatkozhat Líbiában.
Líbia nyugati részén egyébként teljesen eltűntek a hivatalos zöld zászlók, s már mindenhol a Moammer Kadhafi elleni mozgalom piros-fekete-zöld, közepén félholddal és csillaggal díszített lobogóit látni. A felkelés lobogója megegyezik az Olaszországtól 1951-ben függetlenné vált Líbia első nemzeti lobogójával, amelyet 1977-ben Kadhafi zöld zászlóval váltott fel. A Kadhafi hatalmával szembeszálló fegyveresek ellenőrzik újra a főváros Tripolitól mintegy 50 kilométerre nyugatra fekvő az-Závija városát is. A líbiai vezetőhöz hű erők egyik Tripoliból kivezényelt alakulata csütörtökön még ellentámadást hajtott végre a város egyik mecsetjében tábort verő felkelők ellen, s a harcoknak 23 halottja és 44 sebesültje volt. Közben kiderült: több mint 10 ezer ember, többségében egyiptomi menekült el szombaton Líbiából Tunéziába – közölte a tunéziai vörös félhold szervezetének egyik illetékese, humanitárius válságnak nevezve a menekültáradatot és segítséget kérve. A menekültek száma a százezret is elérheti.
A líbiai felkelés leverésének következményei lesznek Moammer Kadhafi ezredes és társai számára – figyelmeztetett tegnap Catherine Ashton, ismételten az észak-afrikai országban zajló erőszakcselekmények haladéktalan beszüntetésére szólítva fel. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta: Kadhafi és a líbiai hatóságok tudják, hogy elfogadhatatlan és botrányos cselekedeteik következményekkel járnak. n Hírösszefoglaló
Mohamed Gannúsi tunéziai miniszterelnök tegnap a televízióban bejelentette lemondását. A bejelentést megelőzően heves öszszetűzések voltak Tuniszban az átmeneti kormány ellen tüntetők és a tunéziai rendőrség között, s legalább hárman meghaltak, tucatnyian pedig megsebesültek. Helyi lakosok szerint tegnapra virradó éjjel lövések is dördültek a fővárosban, s a belváros felett helikopter járőrözött az éjjel, reggelre viszont enyhült a feszültség Tuniszban. Gannúsit a vele szemben állók azzal vádolták, hogy túl közel áll az előző, a tiltakozó mozgalom által megbuktatott kormányhoz.
Az ománi rendőrség két embert megölt tegnap, amikor gumilövedékekkel tüzet nyitott a politikai reformokat követelő, kődobáló tüntetőkre az ország egyik ipari városában, Szuhárban. Az erőszakos összecsapással súlyosabbra fordult a helyzet Perzsa- (Arab-) öböl bejáratánál lévő, stratégiai fekvésű Ománban, ahol Kábúsz bin Szaid asz-Szaid szultán épp a hét végén jelentette be kormányának átalakítását, hogy lecsitítsa a tunéziai és egyiptomi fordulat által ihletett, eddig békés tiltakozásokat. Ománban január közepén kezdődtek néhány száz fős tüntetések a magas árak és a korrupció ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Látogatottsági adatok