
Csapás csapás után. Az orosz és az ukrán hadsereg is drónokkal támadta a másik országban fekvő célpontokat
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
2025. augusztus 16., 11:002025. augusztus 16., 11:00
Az éjszakai támadások a Szumi, Donnyeck, Csernyihiv és Dnyepropetrovszk régiók frontvonalon fekvő területeket vették célba, jelentette be a légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Közölték, hogy
Az ukrán fegyveres erők vezérkara reggeli jelentésében közölte, hogy az elmúlt napban 139 összecsapás történt a frontvonalon.
Eközben az orosz sajtó az ország védelmi minisztériumára hivatkozva közölte, hogy
különböző orosz régiók felett, köztük 10-et Rosztov régió felett.

Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Egyébként Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Trump útban Washington felé az elnöki repülőgép fedélzetén hosszas telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, majd a NATO-tagállamok vezetőit is tájékoztatta a Putyinnal folytatott tárgyalásokról.
A beszélgetésen, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is részt vett, valamivel több mint egy óráig tartott – közölte a szóvivő.
Az ENSZ üdvözli az USA és Oroszország közötti konstruktív párbeszédet az ukrajnai kérdésről
Az ENSZ üdvözli az Egyesült Államok és Oroszország közötti konstruktív párbeszédet az ukrajnai konfliktus békés rendezésének kérdésében – jelentette ki Stephane Dujarric, a szervezet főtitkárának hivatalos képviselője szombaton.
Stéphane Dujarric hozzátette: a világszervezet kész támogatni minden olyan erőfeszítést az ukrán válság megoldására, ami összhangban van a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával.
A német kormány óvatos hozzáállást tanúsított az amerikai elnök Donald Trump és az orosz elnök Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója után.
Berlini kormányzati források szerint Friedrich Merz német kancellár naprakész információkkal rendelkezik az alaszkai Anchorage-ban tartott csúcstalálkozó fejleményeiről, miközben csapata aktív kapcsolatot tart fenn a nemzetközi szövetségesekkel.
Ezzel párhuzamosan Nagy-Britannia bejelentette, hogy készen áll katonai személyzetet küldeni Ukrajnába néhány nappal azután, hogy Moszkva és Kijev megállapodnak a harcok beszüntetéséről.
A brit kormány már nyáron támogatta a többnemzetiségű ukrajnai erő létrehozásának tervét, amelynek célja az ország védelmének megerősítése és egy új orosz agresszió megelőzése a konfliktus befejezése után.
„A tervezés folyamatosan zajlott, hogy biztosítsák, hogy a fegyveres erők az ellenségeskedés befejezése után azonnal bevethetőek legyenek” – közölte a védelmi minisztérium szóvivője.
London szerint a multinacionális erő hozzájárulna Ukrajna lég- és tengeri területeinek biztonságához, logisztikai támogatást, fegyverellátást és kiképzést nyújtana az ukrán hadseregnek. „Ez megerősíti Ukrajna útját a béke és a stabilitás felé” – tette hozzá a tisztviselő.
Az első tervek a többnemzetiségű erő létrehozására a múlt hónapban születtek, a katonai parancsnokok párizsi találkozója után, amelyen az EU, a NATO, az USA képviselői és több mint 200 katonai tervező vett részt.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szombaton azt írta: a világ egy biztonságosabb hely mindaddig, amíg van felsőszintű amerikai–orosz párbeszéd, ezért nagyrabecsülés illeti a két elnököt a csúcstalálkozó létrejöttéért.
Szijjártó Péter kiemelte, ma ismételten bebizonyosodott: az ukrajnai háborúnak nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál van a megoldása. A békét csak tárgyalással, párbeszéddel, a diplomáciai csatornák nyitva tartásával lehet elérni.
Mi, magyarok három és fél éve képviseljük ezt az álláspontot, szemben Brüsszellel és a háborúpárti európai politikusokkal – fogalmazott.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
szóljon hozzá!