
Csapás csapás után. Az orosz és az ukrán hadsereg is drónokkal támadta a másik országban fekvő célpontokat
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
2025. augusztus 16., 11:002025. augusztus 16., 11:00
Az éjszakai támadások a Szumi, Donnyeck, Csernyihiv és Dnyepropetrovszk régiók frontvonalon fekvő területeket vették célba, jelentette be a légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Közölték, hogy
Az ukrán fegyveres erők vezérkara reggeli jelentésében közölte, hogy az elmúlt napban 139 összecsapás történt a frontvonalon.
Eközben az orosz sajtó az ország védelmi minisztériumára hivatkozva közölte, hogy
különböző orosz régiók felett, köztük 10-et Rosztov régió felett.

Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Egyébként Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Trump útban Washington felé az elnöki repülőgép fedélzetén hosszas telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, majd a NATO-tagállamok vezetőit is tájékoztatta a Putyinnal folytatott tárgyalásokról.
A beszélgetésen, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is részt vett, valamivel több mint egy óráig tartott – közölte a szóvivő.
Az ENSZ üdvözli az USA és Oroszország közötti konstruktív párbeszédet az ukrajnai kérdésről
Az ENSZ üdvözli az Egyesült Államok és Oroszország közötti konstruktív párbeszédet az ukrajnai konfliktus békés rendezésének kérdésében – jelentette ki Stephane Dujarric, a szervezet főtitkárának hivatalos képviselője szombaton.
Stéphane Dujarric hozzátette: a világszervezet kész támogatni minden olyan erőfeszítést az ukrán válság megoldására, ami összhangban van a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával.
A német kormány óvatos hozzáállást tanúsított az amerikai elnök Donald Trump és az orosz elnök Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója után.
Berlini kormányzati források szerint Friedrich Merz német kancellár naprakész információkkal rendelkezik az alaszkai Anchorage-ban tartott csúcstalálkozó fejleményeiről, miközben csapata aktív kapcsolatot tart fenn a nemzetközi szövetségesekkel.
Ezzel párhuzamosan Nagy-Britannia bejelentette, hogy készen áll katonai személyzetet küldeni Ukrajnába néhány nappal azután, hogy Moszkva és Kijev megállapodnak a harcok beszüntetéséről.
A brit kormány már nyáron támogatta a többnemzetiségű ukrajnai erő létrehozásának tervét, amelynek célja az ország védelmének megerősítése és egy új orosz agresszió megelőzése a konfliktus befejezése után.
„A tervezés folyamatosan zajlott, hogy biztosítsák, hogy a fegyveres erők az ellenségeskedés befejezése után azonnal bevethetőek legyenek” – közölte a védelmi minisztérium szóvivője.
London szerint a multinacionális erő hozzájárulna Ukrajna lég- és tengeri területeinek biztonságához, logisztikai támogatást, fegyverellátást és kiképzést nyújtana az ukrán hadseregnek. „Ez megerősíti Ukrajna útját a béke és a stabilitás felé” – tette hozzá a tisztviselő.
Az első tervek a többnemzetiségű erő létrehozására a múlt hónapban születtek, a katonai parancsnokok párizsi találkozója után, amelyen az EU, a NATO, az USA képviselői és több mint 200 katonai tervező vett részt.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szombaton azt írta: a világ egy biztonságosabb hely mindaddig, amíg van felsőszintű amerikai–orosz párbeszéd, ezért nagyrabecsülés illeti a két elnököt a csúcstalálkozó létrejöttéért.
Szijjártó Péter kiemelte, ma ismételten bebizonyosodott: az ukrajnai háborúnak nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál van a megoldása. A békét csak tárgyalással, párbeszéddel, a diplomáciai csatornák nyitva tartásával lehet elérni.
Mi, magyarok három és fél éve képviseljük ezt az álláspontot, szemben Brüsszellel és a háborúpárti európai politikusokkal – fogalmazott.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.
Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Az ukrán és az amerikai tisztségviselők a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják a békeajánlatról szóló tárgyalásokat – jelentette be vasárnap Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
szóljon hozzá!