2011. február 09., 09:522011. február 09., 09:52
Omar Szuleimán frissen kinevezett alelnök tegnap azt is bejelentette, hogy Mubarak még egy bizottság felállítását rendelte el, amely a javasolt reformok végrehajtását fogja felügyelni. Szuleimán kifejtette, hogy már konkrét tervek és időrend is van a hatalom békés átadására, illetve hogy a kormány nem indít eljárást a Mubarak távozását követelő tüntetők ellen.
Az egymásnak némileg ellentmondó amerikai nyilatkozatok után a washingtoni kormány egyébként hétfőn elismerte, hogy nem támogatja az egyiptomi kormányellenes tüntetőknek azt a követelését, miszerint azonnal mondjon le Hoszni Mubarak, mondván, hogy ez elsietett lépés volna az elnök részéről, és csak ártana a demokratikus átmenet folyamatának.
Az iszlamista Muzulmán Testvériség mozgalom viszont azzal fenyegetőzött, hogy kivonul a hatalom és az ellenzék tárgyalásairól, ha nem teljesülnek a tüntetők követelései. Barack Obama amerikai elnök annak a véleményének adott hangot újságíróknak nyilatkozva, hogy érzékelhető haladás a tárgyalásokon, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője azonban közölte, hogy ütemesebb nemzeti párbeszédre van szükség, és olyanra, amelybe a társadalomnak a mostaninál szélesebb rétegeit vonják be. Az egyiptomi ellenzék szerint alig haladnak a tárgyalások.
Közben kiderült: Izrael már régóta (a közelmúltban alelnöknek kinevezett) Omar Szuleimánt szeretné Hoszni Mubarak jelenlegi egyiptomi államfő utódjaként látni. A WikiLeaks kiszivárogtató portál által nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai táviratokból kiviláglik: Izraelnek leginkább Omar Szuleimán felelne meg. A 2008 augusztusában kiadott dokumentum Ehud Barak izraeli védelmi miniszter egyiptomi vezetőkkel folytatott tárgyalásait foglalja össze. Szuleimán, aki 1993-tól az egyiptomi hírszerzés vezetője volt, gyakran megfordult Izraelben, és a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokban is részt vett közvetítőként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Látogatottsági adatok