2011. február 09., 09:522011. február 09., 09:52
Omar Szuleimán frissen kinevezett alelnök tegnap azt is bejelentette, hogy Mubarak még egy bizottság felállítását rendelte el, amely a javasolt reformok végrehajtását fogja felügyelni. Szuleimán kifejtette, hogy már konkrét tervek és időrend is van a hatalom békés átadására, illetve hogy a kormány nem indít eljárást a Mubarak távozását követelő tüntetők ellen.
Az egymásnak némileg ellentmondó amerikai nyilatkozatok után a washingtoni kormány egyébként hétfőn elismerte, hogy nem támogatja az egyiptomi kormányellenes tüntetőknek azt a követelését, miszerint azonnal mondjon le Hoszni Mubarak, mondván, hogy ez elsietett lépés volna az elnök részéről, és csak ártana a demokratikus átmenet folyamatának.
Az iszlamista Muzulmán Testvériség mozgalom viszont azzal fenyegetőzött, hogy kivonul a hatalom és az ellenzék tárgyalásairól, ha nem teljesülnek a tüntetők követelései. Barack Obama amerikai elnök annak a véleményének adott hangot újságíróknak nyilatkozva, hogy érzékelhető haladás a tárgyalásokon, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője azonban közölte, hogy ütemesebb nemzeti párbeszédre van szükség, és olyanra, amelybe a társadalomnak a mostaninál szélesebb rétegeit vonják be. Az egyiptomi ellenzék szerint alig haladnak a tárgyalások.
Közben kiderült: Izrael már régóta (a közelmúltban alelnöknek kinevezett) Omar Szuleimánt szeretné Hoszni Mubarak jelenlegi egyiptomi államfő utódjaként látni. A WikiLeaks kiszivárogtató portál által nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai táviratokból kiviláglik: Izraelnek leginkább Omar Szuleimán felelne meg. A 2008 augusztusában kiadott dokumentum Ehud Barak izraeli védelmi miniszter egyiptomi vezetőkkel folytatott tárgyalásait foglalja össze. Szuleimán, aki 1993-tól az egyiptomi hírszerzés vezetője volt, gyakran megfordult Izraelben, és a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokban is részt vett közvetítőként.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.