Aggódhatunk? Tovább növeli Putyin az orosz hadsereg létszámát

Civilek sebesültek meg az éjszakai orosz légicsapásokban Ukrajnában
Kijevet újabb tömeges rakétákkal és drónokkal végrehajtott orosz légitámadás érte keddre virradóra, Odesszában infrastrukturális létesítményeket ért találat, Kijev megye Bucsai járásában egy családi házba drón csapódott, két ember megsebesült – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be a Telegramon, hogy keddre virradóra orosz rakétatámadás érte az ukrán fővárost, a Szolomjanszkij és a Percserszkij kerületben több épület megrongálódott, infrastrukturális létesítményekben és egy oktatási intézményben is károk keletkeztek.
A hajnali óráktól orosz drónok támadják Kijevet, a lezuhanó roncsok több épületet megrongáltak - jelentette az ukrán főváros katonai közigazgatása a Telegramon.

Az ukrán akadémia épületét is célba vették az oroszok
Orosz drónok hétfőn napközben támadták Kijev belvárosát, a csapásokban egy ember meghalt és 24 megsebesült, miközben Moszkva folyamatos bombázása az ukrán főváros ellen továbbra is folytatódik.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint az orosz támadás a belvárosban egy nő életét követelte, és 24 másik embert – köztük három gyermeket – megsebesített.
Klicsko szerint az orosz drónok Kijev Obolonszkij, Darnyckij és Sevcsenkivszkij kerületeiben található nem lakócélú épületeket támadtak meg.
A belvárosban az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia épülete lángokba borult, míg Andrij Butenko oktatási és tudományügyi miniszter arról számolt be, hogy a minisztérium egyik épülete is megrongálódott.

Ukrán logisztikai központokra és kikötőkre mért tömeges csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Tömeges csapást mért az orosz hadsereg az éjjel ukrán logisztikai központokra, kikötői infrastruktúra-létesítményekre és tengerjáró hajókra – közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca a szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel és pilóta nélküli légi járművekkel végrehajtott támadás célpontjai között nevezett meg az ukrán fővárosban egy mozdonydepót, amelyben FP-5-ös Flamingo manőverező robotrepülőgépeket és hozzájuk való alkatrészeket raktároztak, továbbá két adatközpontot (BeMobile és Parkovij), a Kijev megyei Bilohorodkában pedig egy raktárterminált, amelyet dróngyártásra és -tárolásra is használtak.
A minisztérium bejelentette, hogy az orosz légvédelem az éjjel 129 ukrán repülőgép típusú drónt lőtt le hat régió és a Fekete-tenger felett.

NATO-főparancsnok: a hibrid támadások célja, hogy félelmet keltsenek és meggyengítsék Ukrajna támogatásának egységét
A hibrid támadások célja, hogy félelmet keltsenek és meggyengítsék Ukrajna támogatásának egységét – jelentette ki Alexus Grynkewich tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka hétfőn Brüsszelben.
Az Európai Parlament biztonság- és védelempolitikai szakbizottságának ülésén a tábornok felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több hibrid tevékenység irányul a szövetséges országok kritikus infrastruktúrája, társadalmai ellen, az államilag irányított szabotázsakciók pedig egyre vakmerőbbé válnak. Grynkewich szerint azonban ezek a kísérletek nem érik el céljukat. Példaként említette Dánia reakcióját: azt követően, hogy egy orosz korvett jelzőrakétákkal adott le figyelmeztető lövést egy dán helikopterre, Koppenhága gyorsított eljárásban hagyott jóvá egy 18 milliárd dán koronás (885 milliárd forint) katonai támogatási csomagot Ukrajna számára.
Grynkewich üdvözölte a lépést, hangsúlyozva, hogy egy hibrid támadást követően „az Ukrajna támogatására irányuló akarat megerősítése megmutatja az oroszoknak, hogy a stratégiájuk nem működik”.
Hangsúlyozta továbbá: a globális biztonsági helyzet bizonytalan és összetett, és a következő években még inkább azzá válik.
„Világszerte egyre inkább az tapasztalható, hogy Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea olyan módon működnek együtt, amely közvetlenül ütközik közös globális érdekeinkkel. Emellett természetesen tanúi voltunk a nagyszabású fegyveres konfliktusok visszatérésének Ukrajnában és a Közel-Keleten” – mutatott rá.
A tábornok szerint ezek a háborúk nemcsak a hadviselés változó jellegét mutatják, hanem előrevetítik azt is, hogy milyenek lehetnek a jövő konfliktusai.
Mint mondta, ezek a konfliktusok több hadszíntéren zajló, több dimenzióban folytatott és nagymértékben autonóm hadviselésre épülő háborúk lehetnek. E tendenciák mellett a NATO peremvidékeit, köztük a mediterrán térség déli szárnyát is érintő növekvő instabilitással szembesülünk – tette hozzá.
A tábornok a NATO és az Európai Unió együttműködésének fontosságát is hangsúlyozta. Mint mondta, a transzatlanti szövetség továbbra is az európai biztonság alapköve, és biztosítja azt a katonai erőt, parancsnoki struktúrát, valamint műveleti és katonai szakértelmet, amely a magas intenzitású konfliktusoknál az elrettentéséhez, illetve szükség esetén azok megvívásához szükséges. Az Európai Unió ugyanakkor olyan jelentős gazdasági, szabályozási és pénzügyi eszközökkel rendelkezik, amelyek erősíthetik a társadalmak ellenálló képességét, elősegíthetik a kettős felhasználású infrastruktúra finanszírozását és hozzájárulhatnak a kritikus ellátási láncok védelméhez – fejtette ki.
„A mai összetett környezetben minden eddiginél fontosabb, hogy összehangoljuk tevékenységeinket, beleértve kommunikációnkat is, és kölcsönösen kiegészítsük egymás erősségeit” – fogalmazott.