A palesztinok szeptemberben kérik az ENSZ-től államuk elismerését

A rámalláhi vezetésnek ez a lépése része a palesztinok úgynevezett B tervének, amelyet arra az esetre készítettek el, ha nem sikerülne tárgyalásos úton megállapodniuk Izraellel a békéről – írta az AP amerikai hírügynökség hétfőn, ismertetve a külügyminiszter előző napi nyilatkozatát.

Már öt dél-amerikai ország ismerte el független államként Palesztinát, legutóbb pénteken Chile. Noha elképzelhető, hogy a palesztin államiság elismerése megkapja a többséget az ENSZ Közgyűlésében, a jogilag kötelező érvényű döntéseket hozó Biztonsági Tanácsban valószínűleg elbukik az Egyesült Államok vétója miatt. Az Egyesült Államok rendszeresen megvétózza azokat a határozattervezeteket, amelyeket Izrael magával szemben ellenségesnek ítél. A szeptemberi céldátum egyre fontosabbá válik a palesztinok számára. Egyrészt akkor zárul az az időkeret, amelyet Barack Obama amerikai elnök javasolt az izrael-palesztin békemegállapodás megkötésére, másrészt Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök reményei szerint akkorra le tudják rakni a jövőbeni állam alapjait.

Fajjád elismerte korábban, hogy ENSZ-beli erőfeszítéseik nem feltétlenül járnak sikerrel, de legalább azt a követelésüket segít széles körben elfogadtatni, hogy az 1967-es határok szolgáljanak alapul, amikor majd meghúzzák leendő államuk határait. A palesztinok azokon a területeken – Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben – akarják megalapítani ezt az államot, amelyeket Izrael a közel-keleti háborúban abban az évben elfoglalt.

Ha megtörténne az ENSZ általi elismerés, akkor az politikai és jogi nyomást gyakorolna Izraelre, hogy vonja ki hadseregét egy olyan állam területéről, amelyet a világszervezet a 67-es határok között elismert – mondta Malki újságíróknak nyilatkozva Rámalláhban.

A Palesztin Hatóság igyekszik a lehető legtöbb támogatást megszerezni ahhoz, hogy amikor szeptemberben szavazást kérnek róla az ENSZ-ben, sikerüljön elismertetni az államot. Először majd a BT-től kérik az elismerést, de ha ez nem sikerül, akkor a közgyűléshez fordulnak, amelyben – bár döntése nem kötelező érvényű – nincs vétó – mondta a külügyminiszter.

A lobbizásban elsőséget élvez Dél-Amerika. Brazília, Argentína, Bolívia és Ecuador már decemberben elismerte a palesztin államot, Uruguay, Paraguay és Peru pedig a következő hetekben követi Chilét. Ezek után következik Ázsia, Afrika és a karibi térség – tette hozzá.
Mintegy száz ország – főleg fejlődők és volt kommunista országok, köztük Magyarország, Bulgária, Románia – ismerte el a palesztin államiságot azután, hogy a palesztinok 1988-ban kikiáltották „függetlenségüket”, és néhány másik – zömmel volt szovjet tagköztársaságok – az 1993-as izraeli-palesztin békemegállapodás után – emlékeztetett az AP.

A palesztin miniszter utalt arra, hogy Spanyolország is megígérte tavaly szeptemberben, hogy el fogja ismerni az független palesztin államot. Ha így lesz, akkor az ibériai ország lesz az első nyugat-európai, amelyik ezt megteszi.

Izraeli tisztségviselők többször leszögezték, hogy a palesztin állam elismerése értelmetlen, és csak árt a közel-keleti békefolyamatnak. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellenzi, hogy az 1967-es határok között jöjjön létre a majdani palesztin állam, de állítása szerint hajlandó tárgyalni a (történelmi Palesztina) területének megosztásáról.