A NATO nem áll készen egy Oroszország elleni háborúra egy nyugalmazott amerikai tábornok szerint

Borús kilátások. Ben Hodges tábornok arra figyelmeztetett, hogy az észak-atlanti katonai szövetségnek tovább kell erődösnie

Borús kilátások. Ben Hodges tábornok arra figyelmeztetett, hogy az észak-atlanti katonai szövetségnek tovább kell erődösnie

A NATO nem rendelkezik megfelelő légvédelemmel, katonai mobilitással, lőszerrel és gondolkodásmóddal ahhoz, hogy teljes mértékben készen álljon egy esetleges nagyszabású hagyományos háborúra – mondta Ben Hodges nyugalmazott amerikai altábornagy szerdán.

Balogh Levente

2024. október 03., 13:032024. október 03., 13:03

A Kyiv Independent által szervezett varsói biztonsági fórumon tartott vitán felszólalva Hodges elmondta, hogy Európa politikai és katonai vezetői közül sokan nem ismerik fel teljes mértékben az Oroszországgal vívott esetleges háború realitásait.

Az Oroszország és a NATO közötti összecsapással kapcsolatos figyelmeztetések azóta erősödtek, hogy Moszkva 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és

sok megfigyelő rámutatott a Nyugat elégtelen védelmi-ipari bázisára és harckészültségére.

„Nincs megfelelő rakéta- és légvédelem a tengeri kikötőink, repülőtereink és a kritikus infrastruktúránk védelmére” – mondta Hodges.

A NATO keleti szárnyának mindössze 5 százaléka rendelkezik a támadás elrettentéséhez szükséges légvédelmi képességekkel – jelentette májusban a Financial Times.

„Még mindig... nem tudunk gyorsan mozogni egész Európában, így a katonai mobilitás kérdése még mindig olyan kihívás, amelyet meg kell oldani” – tette hozzá a nyugalmazott tábornok.

Ha Oroszország úgy döntene, hogy megtámadja a NATO-t, erői Hodges szerint azonnal csapást mérnének az európai közlekedési infrastruktúrára, amelyre a szövetségeseknek szükségük van a válaszadáshoz.

„Képzeljük el tehát, hogy egy hét múlva az, ami Ukrajnában történik, megtörténhet Gdanskban, Klaipedában, Tallinnban vagy Bremerhavenben” – folytatta. A legrosszabb forgatókönyv szerint Litvániának két hetet kellene várnia az erősítés megérkezésére – tette hozzá.

Társelőadója, a román védelmi minisztérium államtitkára, Simona Cojocaru szavait megismételve Hodges azt mondta, hogy

a NATO hadseregeinek készen kell állniuk arra, hogy a jelenleginél sokkal gyorsabban bevethetőek legyenek.

A nyugalmazott tábornok szerint a nyugati hadseregek a hidegháború idején 24 órán belül bevetésre készen álltak, míg a mai hadseregekből ez a gondolkodásmód nagyrészt hiányzik.

A NATO-nak „bátorságot kellene vennie ahhoz, hogy felismerje, amit fenyegetésnek lát, és aztán elkezdje elővenni a lőszert a bunkerekből, elkezdje a csapatok telepítését, hogy felkészüljön”. Hodges hozzátette, hogy

a szövetséges vezetők gyakran haboznak gyorsan és határozottan reagálni, attól tartva, hogy az ilyen lépéseket provokációnak fogják fel.

Hodges emellett felszólított arra, hogy a szövetség katonai felkészültségének növelése érdekében fektessenek be a gyakorlatokba és a lőszergyártásba.

„Tíz és fél év telt el azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, és még mindig nem tudunk egy hétre elegendő lőszert biztosítani. Közben kiürítettük a raktárakat, hogy segítsünk” – mutatott rá.

A nyugalmazott tábornok mindazonáltal hozzátette, hogy

az európai országok „sokkal jobb irányba haladnak”, és dicsérte Lengyelország tervezett katonai átalakítását.

Hodges, aki korábban az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka volt, nem először figyelmeztet a NATO, különösen pedig Románia elégtelen felkészültségi szintjére.

Tavaly a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva kifejtette:

ha Oroszország megtámadná Romániát, akkor a NATO-szövetségesek ugyan a segítségére sietnének, azonban a hiányos közúti és vasúti infrastruktúra lassítaná a csapatok és a hadianyagok mozgását.

Emellett Romániának a haderő képességeit is tovább kell fejlesztenie.

„Szerintem Romániában az infrastruktúra, hogy őszinte legyek, siralmas állapotban van. Nagyon nehéz Románián belül szállítani a dolgokat. Az utak és a vasutak nem segítik a román vagy NATO-erők gyors mozgását, hogy képesek legyenek visszaverni egy orosz támadást. Vagy segítik, de nagy költségek árán. Rengeteg munka van az utak és a vasutak tekintetében, hogy a nehéz járművek gyorsan tudjanak mozogni” – figyelmeztetett a nyugalmazott amerikai tábornok.

Nem Hodges az egyetlen magas rangú katonai vezető, aki elégedetlen a NATO katonai állapotával.

Bertrand Toujouse tábornok, a francia hadsereg újonnan létrehozott európai szárazföldi parancsnokságának vezetője augusztus elején a Politiconak arról beszélt:

ha Európa el akarja riasztani Oroszországot az esetleges agressziótól, akkor lépéseket kell tennie a harckocsik, csapatok és lőszerek kontinensen keresztüli mozgásának megkönnyítése érekében.

A hidegháború idején az országok hozzászoktak a katonai felszerelések mozgatásához, ami akkoriban „nagyon egyszerű” feladat volt, de „fokozatosan rendkívül bonyolulttá vált” – mondta Toujouse.

A tábornok szerint

Európának jelentősen javítania kell a katonai mobilitást az orosz agresszió elrettentése érdekében, olyan akadályok leküzdésével, mint a bürokrácia, a nem megfelelő infrastruktúra és a korlátozott szállítási kapacitás.

„Feltétlenül szükséges, hogy a katonai mobilitás visszakerüljön az európai gondolkodásmódba, és erre kell kiképeznünk magunkat” – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy 2022 tavaszán hetekbe telt, mire a francia Leclerc harckocsik megérkeztek Romániába. A francia hadsereg akkor döbbent rá, milyen nehéz átkelni Európán, amikor Oroszország ukrajnai inváziójára válaszul egy zászlóaljnyi harckocsit telepített Romániába, szembesülve a bürokráciával és a katonai felszerelések vonaton történő szállításában való tapasztalatlansággal.

Ráadásul a hiányos közlekedési infrastruktúra sem segített.

„Rádöbbentünk a bürokrácia mértékére. Ukrajnában háború dúl, de a vámtisztviselők azt magyarázzák, hogy nem megfelelő a megfelelő a tengelyterhelés, és a tankjaidat nem engedik át Németországon. Ez egyszerűen hihetetlen” – idézte fel Toujouse.

Az adminisztratív terheken túl a katonák alapvető fontosságú készségekkel sem rendelkeztek. A francia hadsereg – amely az elmúlt évtizedekben Afganisztánban és a nyugat-afrikai Száhel-övezetben harcolt – körülbelül húsz éve nem rakodott katonai felszerelést vonatokra, mondta a francia tábornok.

„Visszatérünk valamihez, amit tudtuk, hogyan kell csinálni, és amit teljesen elfelejtettünk” – mondta Toujouse.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre
2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett