Hirdetés

A miénk már elhasalt, de vészesen ferdül bezzegországéknál is az oktatás PISA-tornya

PISA-teszt az iskolákban: hová lett a tudás?

Hová lett a tudás? A PISA-teszt történetében valaha mért legalacsonyabb globális átlagot jegyzik matematikából és szövegértésből

Fotó: Tuchiluș Alex

Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a nálunk sokkal jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostorozzák az oktatási rendszert, a tanárokat, a szülőket, a diákokat, a politikumot a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia, a nyugati „bezzegországok” is megsínylik a PISA-zuhanást.

Páva Adorján

2026. szeptember 25., 18:452026. szeptember 25., 18:45

Cikkünk tartalmából röviden:

  • Történelmi mélypontra zuhantak a 2025-ös PISA-teszt eredményei az OECD-országokban.
  • Az általános erdélyi, romániai és magyarországi elégedetlenség közepette tudni kell, hogy a visszaesés globális tendencia, amely a legfejlettebb államokat is súlyosan érinti.
  • A 15 évesek szövegértése másfél, matematikai tudása több mint egy évnyi lemaradást mutat az egy évtizeddel ezelőtti állapothoz képest.
  • A digitális eszközök túlzott vagy szabadidős célú iskolai használata igazoltan rontja a diákok teljesítményét.
  • A nyugati esélyegyenlőségi törekvések ellenére tovább mélyülnek a társadalmi szakadékok, a vagyon diktál.

A PISA-teszt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átfogó nemzetközi oktatási felmérése, amely azt vizsgálja, hogy a 15 éves diákok milyen hatékonysággal képesek a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén az iskolában elsajátított tudásukat és készségeiket a mindennapi élet valós problémáinak megoldása során alkalmazni.

Hirdetés

A 2025-ös felmérés eredményeit nemrég ismertették. A lebonyolító szervezet közölte: a diákok teljesítménye az OECD-országokban

tovább romlott, elérve a Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programja (PISA) történetében valaha mért legalacsonyabb átlagot matematikából és szövegértésből.

Az OECD egészét tekintve a 15 éves diákok közül ma már minden ötödik alulteljesítőnek számít a természettudományok, a matematika és a szövegértés terén, szemben a 2022-es 16 százalékkal.

A 2025-ös PISA volt az eddigi legkiterjedtebb felmérés: 91 ország és gazdaság 760 000 diákjának részvételével zajlott. A szövegértés átlagos pontszáma 28 ponttal csökkent az OECD-országokban 2015 és 2025 között, ami nagyjából másfél évnyi tanulási időnek felel meg. A matematikai pontszámok 22 ponttal estek vissza, ami valamivel több, mint egy évnyi tanulással egyenértékű. A PISA-felmérésben részt vevő, nem OECD-tagországok körében ugyanebben az időszakban a szövegértési pontszámok 16, míg a matematikai pontszámok 8 ponttal csökkentek.

Kutatások, kimutatások szerint egy átlagos diák kognitív képességei és tudása egyetlen tanév alatt nagyjából 20 PISA-pontnyit fejlődik. Amikor a jelentés például a szövegértés 28 pontos zuhanását másfél évnyi tanulási időnek felelteti meg, az azt jelenti, hogy egy átlagos 15 éves diák 2025-ben olyan szinten volt szövegértésből, mintha másfél évvel kevesebbet járt volna iskolába, mint egy átlagos 15 éves egy évtizeddel ezelőtt. Tehát egy 15 éves, tizedikes diák átlagos tudása 2025-ben annyit ért, mint tíz évvel azelőtt egy nyolcadikosé, a tanév közepén.

A társadalmi-gazdasági háttér továbbra is erőteljesen meghatározza a teljesítményt. Az OECD-országokban a kedvező helyzetű diákok 85 ponttal értek el többet természettudományokból, mint a hátrányos helyzetű tanulók. A szakadék 2022 és 2025 között szűkült ugyan, de nagyrészt annak köszönhetően, hogy a kedvező helyzetű diákok teljesítménye romlott, nem pedig annak, hogy a hátrányos helyzetű tanulóké javult volna.

PISA-teszt: 15 éves diákok tudását mérik fel Galéria

A 2025-ös PISA-teszt 91 ország és gazdaság 760 000 diákjának részvételével zajlott

Fotó: Freepik

2015 és 2025 között néhány oktatási rendszer az általános trendekkel ellentétben javítani tudott a teljesítményén. A természettudományos eredmények javultak Litvániában, Szlovákiában, Törökországban, a Dominikai Köztársaságban, Georgiában, Makaón (Kína), Montenegróban, Katarban, Thaiföldön, az Egyesült Arab Emírségekben és Uruguayban.

Törökország, Szlovákia, Montenegró, Katar és az Egyesült Arab Emírségek növelte a kiválóan teljesítők, ugyanakkor csökkentette az alulteljesítők arányát a természettudományok terén.

A legtöbb részt vevő kínai közigazgatási egység, valamint Észtország, Japán, Korea, Szingapúr, Kínai Tajpej és az Egyesült Királyság a tíz legjobban teljesítő oktatási rendszer között végzett a természettudományok, a matematika és a szövegértés terén.

A 2025-ös PISA-mérés arra is rámutat az OECD szerint, hogy ha mesterséges intelligenciát és digitális eszközöket alkalmaznak, azt körültekintéssel, világosan meghatározott célokból és mértékkel kell tenni. A diákok jellemzően gyengébben teljesítettek, ha a használat túlzott mértékűvé vált, vagy ha az eszközöket szabadidős tevékenységre használták az iskolában.

PISA-teszt: aggodalmak Európa oktatási nagyhatalmainál

A The Guardian által közölt átfogó elemzés rávilágít: Európa hagyományos oktatási nagyhatalmai is soha nem látott válsággal küzdenek. A 2025-ös PISA-felmérés sokkoló adatai szerint Németországban, Franciaországban, Hollandiában, sőt az évtizedeken át globális „bezzegországnak” számító Finnországban is szabadesésbe kezdett a 15 évesek teljesítménye. De mi vezetett oda, hogy a kontinens legfejlettebb államaiban a diákok közel harmada már a legalapvetőbb szövegértési és matematikai készségekkel sem rendelkezik?

Míg Anglia némiképp dacolt a negatív trenddel, a többiek történelmi mélypontra süllyedtek. A legdrasztikusabb talán a hollandok példája: a szövegértési pontszámuk egy évtized alatt több mint 60 pontot zuhant.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy mai 15 éves holland diák az évtizeddel ezelőtti 12 évesek olvasási szintjén rekedt meg;

39 százalékuk pedig egyáltalán nem képes többoldalas szövegek feldolgozására vagy a források hitelességének megítélésére.

Németország és Franciaország egyaránt a fennállása legrosszabb PISA-bizonyítványát kapta, de a sokat magasztalt finn csoda is repedezik: náluk is érezhető a visszaesés matematikából és szövegértésből, ami országos vitákat generált a diákok szorgalmáról.

PISA-teszt: ront az állandó okostelefon-használat Galéria

A visszaesés legfőbb okainak egyike az állandó okostelefon-használat

Fotó: Pexels

Nem (csak) a Covid a hibás: okostelefonok és görgetés

Bár a politikusok előszeretettel hárítják a felelősséget a koronavírus-járvány okozta lezárásokra, az oktatáskutatók egybehangzóan állítják: a pandémia legfeljebb felgyorsította a 2018-ban megindult lejtmenetet. A probléma gyökerei sokkal mélyebbre, a 21. századi életmódváltásba és a rendszerszintű hibákba nyúlnak.

A legfőbb okok egyike az állandó okostelefon-használat.

Az „elmélyült olvasást” szinte teljesen felváltotta a céltalan görgetés, ami drámaian lerövidítette a fiatalok figyelmének fesztávját, a tanulási motivációjuk pedig valósággal összeomlott.

Németországban ma már minden második 15 éves kizárólag akkor vesz a kezébe hosszabb szöveget, ha azt az iskolában kötelezővé teszik.

Tanárhiány és elhibázott reformok

A képernyőfüggőség mellett az oktatási rendszerek belső válsága is súlyosbítja a helyzetet – nemcsak nálunk, hanem Nyugat-Európában is. A krónikus pedagógushiány, a kapkodó, de az alapkészségeket elhanyagoló tantervi reformok és az alulértékelt tanárok mindenhol rányomják a bélyegüket a teljesítményre.

Franciaországban az elmúlt évtizedben nyolc oktatási miniszter váltotta egymást. A folyamatos szakpolitikai irányváltások és a bürokratikus elvárások áradata teljesen felőrölte a pedagógusokat, akiknek mindössze 4 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkáját.

Hollandiában az elmaradó órák és a szakképzetlen helyettesítők okoznak gondot, miközben szakértők szerint az olvasást elmélyült tevékenység helyett puszta „mechanikus szövegértési trükkök” halmazává silányították.

PISA-teszt lesújtó eredményekkel Galéria

Írd és mondd: a diákok közel harmada már a legalapvetőbb szövegértési és matematikai készségekkel sem rendelkezik

Fotó: Freepik

A szegregáció és a vagyon diktál

A PISA-eredmények egy másik, az európai jóléti államok esélyegyenlőségi mítoszát romboló jelenségre is rávilágítottak: a mélyülő társadalmi szakadékokra.

Németországban és Franciaországban drasztikus mértékben meghatározza a diákok jövőjét a szociális háttér.

A németeknél az alacsony jövedelmű családokból származó tanulóknak csupán 2 százaléka ér el magas szintű kompetenciát, szemben a jómódúak 25 százalékával. Ez az aránytalanság kétszer akkora, mint az északi államokban. Külön érdekesség – mutat rá a felmérés –, hogy a társadalmi osztály sokkal jobban determinálja az iskolai sikert, mint az, hogy a diák családja bevándorló hátterű-e.

A nyugat-európai „PISA-sokk” arra világít rá: „a régi módszerek” többé nem működnek a fejlettebb társadalmakban sem. Ahogy a finn oktatáskutatók rámutattak: 50 éve nem történt érdemi változás a rendszerükben, márpedig egyetlen, mégoly sikeres iskolarendszer sem működhet évtizedekig változatlan tantervekkel egy folyamatosan átalakuló világban.

Súlyos leminősítés Romániának

Amint arról beszámoltunk, a 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének hivatalos eredményeiből. További lesújtó tény, hogy a romániai diákok 57 százaléka alapszint alatti eredményt ért el a digitális eszközök segítségével megoldandó feladatoknál.

Ugyanakkor Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derült ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet gyorsjelentéséből. A kutatók megállapítása szerint alulteljesít és nem méltányos a romániai oktatási rendszer.

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, akit a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattunk. A magyar diákok matematika PISA-tesztje esetében megjegyezte ugyanakkor, hogy tovább nehezítette a dolgukat a fordítás rossz minősége.

Magyarország és a régió „bizonyítványa”

Egyébként Magyarországon sem ünnepelnek: szövegértésből 21, matematikából 14 pontot veszítettek a magyar diákok az utolsó adatfelvétel óta, tehát mindössze három év alatt a PISA-teszten. A Qubit.hu portál rámutat: szövegértésből és matematikából is a PISA-mérések történetének leggyengébb magyar eredménye született, természettudományban pedig már korábban „hozzáromlottak” a mostani OECD-átlaghoz.

A Telex.hu-n olvasható régiós összehasonlítás szerint Kelet-Közép-Európa meglehetősen színes képet mutat. Észtország a régió éllovasa, Lengyelország is egyértelműen Magyarország előtt jár. Csehország és Litvánia is jobb eredményt ért el. Magyarország szinte pontosan Szlovákia, Szlovénia és Horvátország szintjén helyezkedik el. Lettország valamivel gyengébben teljesít, míg Románia, Szerbia és Bulgária nagyon jelentős lemaradásban vannak.

korábban írtuk

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből
Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

korábban írtuk

Jó teljesítmény visszaeséssel: a magyar diákok a PISA-felmérés és az alulteljesítő, nem méltányos romániai oktatás tükrében
Jó teljesítmény visszaeséssel: a magyar diákok a PISA-felmérés és az alulteljesítő, nem méltányos romániai oktatás tükrében

Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés