A miénk már elhasalt, de vészesen ferdül bezzegországéknál is az oktatás PISA-tornya

Az OECD egészét tekintve a 15 éves diákok közül ma már minden ötödik alulteljesítőnek számít a természettudományok, a matematika és a szövegértés terén, szemben a 2022-es 16 százalékkal.

A 2025-ös PISA volt az eddigi legkiterjedtebb felmérés: 91 ország és gazdaság 760 000 diákjának részvételével zajlott. A szövegértés átlagos pontszáma 28 ponttal csökkent az OECD-országokban 2015 és 2025 között, ami nagyjából másfél évnyi tanulási időnek felel meg. A matematikai pontszámok 22 ponttal estek vissza, ami valamivel több, mint egy évnyi tanulással egyenértékű. A PISA-felmérésben részt vevő, nem OECD-tagországok körében ugyanebben az időszakban a szövegértési pontszámok 16, míg a matematikai pontszámok 8 ponttal csökkentek.

A társadalmi-gazdasági háttér továbbra is erőteljesen meghatározza a teljesítményt. Az OECD-országokban a kedvező helyzetű diákok 85 ponttal értek el többet természettudományokból, mint a hátrányos helyzetű tanulók. A szakadék 2022 és 2025 között szűkült ugyan, de nagyrészt annak köszönhetően, hogy a kedvező helyzetű diákok teljesítménye romlott, nem pedig annak, hogy a hátrányos helyzetű tanulóké javult volna.

A legtöbb részt vevő kínai közigazgatási egység, valamint Észtország, Japán, Korea, Szingapúr, Kínai Tajpej és az Egyesült Királyság a tíz legjobban teljesítő oktatási rendszer között végzett a természettudományok, a matematika és a szövegértés terén.

A 2025-ös PISA-mérés arra is rámutat az OECD szerint, hogy ha mesterséges intelligenciát és digitális eszközöket alkalmaznak, azt körültekintéssel, világosan meghatározott célokból és mértékkel kell tenni. A diákok jellemzően gyengébben teljesítettek, ha a használat túlzott mértékűvé vált, vagy ha az eszközöket szabadidős tevékenységre használták az iskolában.

PISA-teszt: aggodalmak Európa oktatási nagyhatalmainál

A The Guardian által közölt átfogó elemzés rávilágít: Európa hagyományos oktatási nagyhatalmai is soha nem látott válsággal küzdenek. A 2025-ös PISA-felmérés sokkoló adatai szerint Németországban, Franciaországban, Hollandiában, sőt az évtizedeken át globális „bezzegországnak” számító Finnországban is szabadesésbe kezdett a 15 évesek teljesítménye. De mi vezetett oda, hogy a kontinens legfejlettebb államaiban a diákok közel harmada már a legalapvetőbb szövegértési és matematikai készségekkel sem rendelkezik?

Míg Anglia némiképp dacolt a negatív trenddel, a többiek történelmi mélypontra süllyedtek. A legdrasztikusabb talán a hollandok példája: a szövegértési pontszámuk egy évtized alatt több mint 60 pontot zuhant.

39 százalékuk pedig egyáltalán nem képes többoldalas szövegek feldolgozására vagy a források hitelességének megítélésére.

Németország és Franciaország egyaránt a fennállása legrosszabb PISA-bizonyítványát kapta, de a sokat magasztalt finn csoda is repedezik: náluk is érezhető a visszaesés matematikából és szövegértésből, ami országos vitákat generált a diákok szorgalmáról.

Németországban ma már minden második 15 éves kizárólag akkor vesz a kezébe hosszabb szöveget, ha azt az iskolában kötelezővé teszik.

Tanárhiány és elhibázott reformok

A képernyőfüggőség mellett az oktatási rendszerek belső válsága is súlyosbítja a helyzetet – nemcsak nálunk, hanem Nyugat-Európában is. A krónikus pedagógushiány, a kapkodó, de az alapkészségeket elhanyagoló tantervi reformok és az alulértékelt tanárok mindenhol rányomják a bélyegüket a teljesítményre.

Franciaországban az elmúlt évtizedben nyolc oktatási miniszter váltotta egymást. A folyamatos szakpolitikai irányváltások és a bürokratikus elvárások áradata teljesen felőrölte a pedagógusokat, akiknek mindössze 4 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkáját.

Hollandiában az elmaradó órák és a szakképzetlen helyettesítők okoznak gondot, miközben szakértők szerint az olvasást elmélyült tevékenység helyett puszta „mechanikus szövegértési trükkök” halmazává silányították.

A németeknél az alacsony jövedelmű családokból származó tanulóknak csupán 2 százaléka ér el magas szintű kompetenciát, szemben a jómódúak 25 százalékával. Ez az aránytalanság kétszer akkora, mint az északi államokban. Külön érdekesség – mutat rá a felmérés –, hogy a társadalmi osztály sokkal jobban determinálja az iskolai sikert, mint az, hogy a diák családja bevándorló hátterű-e.

A nyugat-európai „PISA-sokk” arra világít rá: „a régi módszerek” többé nem működnek a fejlettebb társadalmakban sem. Ahogy a finn oktatáskutatók rámutattak: 50 éve nem történt érdemi változás a rendszerükben, márpedig egyetlen, mégoly sikeres iskolarendszer sem működhet évtizedekig változatlan tantervekkel egy folyamatosan átalakuló világban.

Súlyos leminősítés Romániának

Amint arról beszámoltunk, a 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének hivatalos eredményeiből. További lesújtó tény, hogy a romániai diákok 57 százaléka alapszint alatti eredményt ért el a digitális eszközök segítségével megoldandó feladatoknál.

Ugyanakkor Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derült ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet gyorsjelentéséből. A kutatók megállapítása szerint alulteljesít és nem méltányos a romániai oktatási rendszer.

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, akit a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattunk. A magyar diákok matematika PISA-tesztje esetében megjegyezte ugyanakkor, hogy tovább nehezítette a dolgukat a fordítás rossz minősége.

Magyarország és a régió „bizonyítványa”

Egyébként Magyarországon sem ünnepelnek: szövegértésből 21, matematikából 14 pontot veszítettek a magyar diákok az utolsó adatfelvétel óta, tehát mindössze három év alatt a PISA-teszten. A Qubit.hu portál rámutat: szövegértésből és matematikából is a PISA-mérések történetének leggyengébb magyar eredménye született, természettudományban pedig már korábban „hozzáromlottak” a mostani OECD-átlaghoz.

A Telex.hu-n olvasható régiós összehasonlítás szerint Kelet-Közép-Európa meglehetősen színes képet mutat. Észtország a régió éllovasa, Lengyelország is egyértelműen Magyarország előtt jár. Csehország és Litvánia is jobb eredményt ért el. Magyarország szinte pontosan Szlovákia, Szlovénia és Horvátország szintjén helyezkedik el. Lettország valamivel gyengébben teljesít, míg Románia, Szerbia és Bulgária nagyon jelentős lemaradásban vannak.

korábban írtuk

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

korábban írtuk

Jó teljesítmény visszaeséssel: a magyar diákok a PISA-felmérés és az alulteljesítő, nem méltányos romániai oktatás tükrében

Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.