A legsúlyosabb büntetést kapta a norvég tömeggyilkos

Breivik Norvégia második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiáját okozta, amikor az oslói kormányzati negyedben és az Utoya szigetén működő ifjúsági táborban elkövetett merényleteiben 77 embert megölt, 319-et pedig megsebesített.

Az áprilisban kezdődött perben Breiviket terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolták meg.

2011. július 22-én 15 óra 25 perckor pokolgép robbant Oslo kormányzati negyedében. A robbanóanyagot egy fehér Volkswagenbe rejtették, amellyel kilenc perccel korábban parkolt le egy rendőrruhás férfi a Jens Stoltenberg miniszterelnök irodájának is helyet adó épület előtt. A detonációnak 8 halottja és 209 - köztük 9 súlyos - sérültje volt, a környező épületek megrongálódtak. A rendőrség röviddel a robbantás után bejelentette, hogy a kormányfő nem sérült meg, nem volt az irodájában. A nyomozás kimutatta, hogy a merényletben használt robbanóanyag ammónium-nitrát és gázolaj keverékéből állt. Ugyanezt a keveréket használták 1995-ben, az egyesült államokbeli Oklahoma Cityben elkövetett szélsőjobboldali robbantásos merényletben, amely 168 halálos áldozatot követelt.

A második támadás mintegy két órával később történt az Oslótól 40 kilométerre fekvő Utoya szigetén, a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában. A területre bejutott egy magát rendőrnek kiadó férfi, majd tüzet nyitott a táborozókra. A szigeten pánik tört ki, a fiatalok közül sokan halálfélelmükben a vízbe menekültek, a sebesültek halottnak tettették magukat, de a pisztollyal és puskával felfegyverkezett gyilkos így is célba vette és lemészárolta őket. A körülbelül egy órán át tartó vérengzésnek 69 halottja és 110 - köztük 55 súlyos - sebesültje volt, a legfiatalabb áldozat 14 évesen halt meg.

A rendőrök közlekedési nehézségek miatt a riasztás után egy órával értek a szigetre, ahol elfogták az ellenállást nem tanúsító tettest. A 32 éves, szélsőséges, jobboldali nézeteket valló norvég férfit Anders Behring Breivik néven azonosították. Breivik beismerte a két támadást, amelyet könyörtelennek, de szükségesnek nevezett, s azt mondta, a muzulmán gyarmatosítástól akarta megvédeni a Nyugatot.

Akciója előtt a tettes Andrew Berwick álnéven tette fel az internetre éveken át írt Európai függetlenségi nyilatkozat - 2083 című kiáltványát, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda.

A tettes feljegyzéseket készített a támadás 2009-ben megkezdett konkrét előkészületeiről, a fegyver- és robbanóanyag-beszerzésekről, a célba veendő európai országokról. Elsődleges célpontként a kormányzó norvég szocialista-szociáldemokrata párt éves tanácskozását jelölte meg, de végül a kormány székháza és a Norvég Munkáspárt nyári tábora mellett döntött.

Breivik első bírósági meghallgatásán önvédelemre hivatkozva ártatlannak vallotta magát, s megkérdőjelezte az ügyét tárgyaló bíróság illetékességét, mondván hogy az „a multikulturális eszmét támogató pártoktól” kapta felhatalmazását. A magát politikai harcosnak valló tettes korábban már elmondta: a lehető legrosszabb, ami történhet vele, az, ha pszichiátriára küldik, s azzal vádolta a norvég hatóságokat, hogy elmebetegként próbálják őt beállítani, hogy ezáltal csökkentsék politikai nézeteinek jelentőségét.

A norvég sajtó és az ellenzék az utóbbi időszakban egyre hangosabban követelte Jens Stoltenberg kormányfő lemondását, mondván, hogy a miniszterelnöké a végső felelősség a hibáknak azért a sorozatáért, amelyet a rendőrség és más szervek elkövettek 2011. július 22-én.

Az ügy legutóbbi fejleményeként augusztus 16-án lemondott Oeystein Maeland norvég rendőrfőkapitány, miután a történteket vizsgáló független bizottság megállapította: a rendőrség részben vagy teljesen megakadályozhatta volna Breivik ámokfutását.