2012. augusztus 24., 11:442012. augusztus 24., 11:44
Breivik Norvégia második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiáját okozta, amikor az oslói kormányzati negyedben és az Utoya szigetén működő ifjúsági táborban elkövetett merényleteiben 77 embert megölt, 319-et pedig megsebesített.
Az áprilisban kezdődött perben Breiviket terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolták meg.
2011. július 22-én 15 óra 25 perckor pokolgép robbant Oslo kormányzati negyedében. A robbanóanyagot egy fehér Volkswagenbe rejtették, amellyel kilenc perccel korábban parkolt le egy rendőrruhás férfi a Jens Stoltenberg miniszterelnök irodájának is helyet adó épület előtt. A detonációnak 8 halottja és 209 - köztük 9 súlyos - sérültje volt, a környező épületek megrongálódtak. A rendőrség röviddel a robbantás után bejelentette, hogy a kormányfő nem sérült meg, nem volt az irodájában. A nyomozás kimutatta, hogy a merényletben használt robbanóanyag ammónium-nitrát és gázolaj keverékéből állt. Ugyanezt a keveréket használták 1995-ben, az egyesült államokbeli Oklahoma Cityben elkövetett szélsőjobboldali robbantásos merényletben, amely 168 halálos áldozatot követelt.
A második támadás mintegy két órával később történt az Oslótól 40 kilométerre fekvő Utoya szigetén, a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában. A területre bejutott egy magát rendőrnek kiadó férfi, majd tüzet nyitott a táborozókra. A szigeten pánik tört ki, a fiatalok közül sokan halálfélelmükben a vízbe menekültek, a sebesültek halottnak tettették magukat, de a pisztollyal és puskával felfegyverkezett gyilkos így is célba vette és lemészárolta őket. A körülbelül egy órán át tartó vérengzésnek 69 halottja és 110 - köztük 55 súlyos - sebesültje volt, a legfiatalabb áldozat 14 évesen halt meg.
| „Marxistavadász” |
|---|
| 2002-ben elindított „marxistavadász” keresztes hadjáratában egyetlen korlátot szabott magának, azt, hogy „az európai multikulturális elit” elleni harc mérlege nem haladhatja meg a „45 ezer halottat és az egymillió sebesültet” az „arányosság elve” értelmében. Kiáltványa a következő szavakkal zárult: „Azt hiszem, ez lesz az utolsó bekezdés. Most július 22-e, péntek van, 12 óra 51 perc.” Alatta egy fotón a „Marxistavadász” feliratú fegyverrel volt látható. |
A rendőrök közlekedési nehézségek miatt a riasztás után egy órával értek a szigetre, ahol elfogták az ellenállást nem tanúsító tettest. A 32 éves, szélsőséges, jobboldali nézeteket valló norvég férfit Anders Behring Breivik néven azonosították. Breivik beismerte a két támadást, amelyet könyörtelennek, de szükségesnek nevezett, s azt mondta, a muzulmán gyarmatosítástól akarta megvédeni a Nyugatot.
Akciója előtt a tettes Andrew Berwick álnéven tette fel az internetre éveken át írt Európai függetlenségi nyilatkozat - 2083 című kiáltványát, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda.
A tettes feljegyzéseket készített a támadás 2009-ben megkezdett konkrét előkészületeiről, a fegyver- és robbanóanyag-beszerzésekről, a célba veendő európai országokról. Elsődleges célpontként a kormányzó norvég szocialista-szociáldemokrata párt éves tanácskozását jelölte meg, de végül a kormány székháza és a Norvég Munkáspárt nyári tábora mellett döntött.
Breivik első bírósági meghallgatásán önvédelemre hivatkozva ártatlannak vallotta magát, s megkérdőjelezte az ügyét tárgyaló bíróság illetékességét, mondván hogy az „a multikulturális eszmét támogató pártoktól” kapta felhatalmazását. A magát politikai harcosnak valló tettes korábban már elmondta: a lehető legrosszabb, ami történhet vele, az, ha pszichiátriára küldik, s azzal vádolta a norvég hatóságokat, hogy elmebetegként próbálják őt beállítani, hogy ezáltal csökkentsék politikai nézeteinek jelentőségét.
A norvég sajtó és az ellenzék az utóbbi időszakban egyre hangosabban követelte Jens Stoltenberg kormányfő lemondását, mondván, hogy a miniszterelnöké a végső felelősség a hibáknak azért a sorozatáért, amelyet a rendőrség és más szervek elkövettek 2011. július 22-én.
Az ügy legutóbbi fejleményeként augusztus 16-án lemondott Oeystein Maeland norvég rendőrfőkapitány, miután a történteket vizsgáló független bizottság megállapította: a rendőrség részben vagy teljesen megakadályozhatta volna Breivik ámokfutását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok