2013. február 21., 15:092013. február 21., 15:09
„Erdő, a magyar prímás Ratzinger iskolájából” címmel mutatta be a magyar bíborost az Il Messaggero a lehetséges pápautódokról szóló sorozatában.
A római napilap hangsúlyozta, hogy Erdő a XVI. Benedeket megválasztó 2005-ös konklávé legfiatalabb tagja volt. Az akkor 54 éves bíborosból mostanra \"pápajelölt\" lett. Esélyesként indul a pápaválasztáson, mivel a védett termékekhez hasonlóan az „ellenőrzött eredetű Ratzinger-tanítványok” közé tartozik a szintén pápajelöltnek tartott Angelo Scola milánói érsekkel, Marc Ouellet quebeci és Cristoph Schönborn bécsi érsekkel együtt. A közös bennük Hans Urs von Balthasar teológiájának követése – írták.
Az Il Messaggero szerint Erdő esélyeit az adja, hogy személye „kontinuitást biztosítana”. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökeként az öreg kontinens bíborosai támogathatnák, „ha a konklávén lesz egyáltalán európai frakció.” Az újság kiemelte, hogy Erdő 2009 óta a Kultúra Pápai Tanácsának tagja és Schönbornnal együtt a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsa három európai tagjának egyike.
A napilap szerint Erdő lehetséges nyitást képviselhetne annak érdekében, hogy az elváltak is részesüljenek a szentségekben. Az olasz újság szerint Erdő figyelme az európai erkölcsi és gazdasági válságra összpontosul, a bíboros számára a demokrácia, az emberi méltóság és a munka védelme fontos.
Az Il Messaggero egy másik cikke Erdőt „feltörekvő” jelöltnek nevezte, akit a befolyásos francia bíborosok és a kelet-európaiak támogatnának.
Erdőt a pápajelöltek közé sorolta a Corriere della Serában megjelent tabló is, amelyen a magyar bíboros három észak-amerikai, két latin-amerikai, egy afrikai, egy ázsiai és öt európai utódjelölt között szerepel. Utóbbiak sorában Erdő mellett a Corriere Schönborn és Scola bíborosokat, valamint Gianfranco Ravasit, a Kultúra Pápai Tanácsa elnökét és Angelo Bagnascót az olasz püspöki konferencia (CEI) elnökét nevezte meg.
A La Repubblica úgy tudja, hogy XVI. Benedek lemondásának hátterében az a háromszáz oldalas dosszié áll, amelyet a Vatileaks-botrány ügyében nyomozó bíborosok ősszel adtak át a pápának. A jelentés az egyházon belüli hatalmi harcok, pénzügyi és szexuális botrányok részleteit tartalmazza a lap szerint.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.