2011. július 05., 13:402011. július 05., 13:40
A boszniai háború idején, a srebrenicai enklávéban lemészárolt 8 ezer muzulmán hozzátartozói számos pert indítottak Hollandiában, de ez az első ítélet, amely megállapította az állam felelősségét.
Első fokon, 2008-ban a mostani eljárásban is elutasították a beadványt, mert akkor a bíróság még úgy ítélte meg, hogy a felelősséget a szerbeknél és az ENSZ-nél kell keresni.
A perben olyan áldozatokról volt szó, akik egy ideig a kéksisakosok bázisán húzták meg magukat, de onnan állítólag távozásra kényszerítették őket. Az áldozatok a holland békefenntartóknak is dolgoztak tolmácsként és villanyszerelőként.
A mostani ítéletben a bíróság hibának minősítette, hogy a kéksisakosok hagyták, hogy ezek az emberek elhagyják a biztonságos övezetet, és a szerbek kezére kerüljenek, különösen annak fényében, hogy korábban már muzulmánokat ért számos véres incidensről szerezhettek bizonyságot.
A bírák ugyanakkor leszögezték, hogy állásfoglalásuk csakis erre az esetre, a szóban forgó három személyre vonatkozik.
Annak idején több száz muzulmán áldozat állt kapcsolatban a békefenntartókkal.
A holland kormánynak a témával kapcsolatban mindig az volt az álláspontja, hogy az ország kéksisakosainak az ENSZ nem biztosított elegendő védelmet és eszközt ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a körzetet támadó szerb erők ellen.
A kabinet azt hangoztatta, hogy a boszniai szerbeken kell számon kérni a mészárlást, a kéksisakosok tevékenységéért pedig az ENSZ-nek kell vállalnia a felelősséget.
Egy elmarasztaló független jelentés nyomán ugyanakkor egy holland kormány már lemondott 2002-ben. Ezzel együtt az akkori kormányfő, Wim Kok is úgy ítélte meg, hogy a mulasztásokért a fő felelősség nem a holland államot terheli, és nem volt hajlandó bocsánatot kérni.
A hozzátartozók kártérítést is követelnek Hollandiától, a bíróság másodfokon ennek is helyt adott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!