
Veszély. Az izraeli hadsereg offenzívája nyomán a gázaiak segélyezésre szorulnak
Fotó: X
Legalább 67 palesztint ölt meg az izraeli hadsereg, miközben vasárnap Gáza északi részén az ENSZ segélyautóira vártak – közölte a Hamász terrorszervezet vezette gázai egészségügyi minisztérium, miközben Izrael újabb evakuálási parancsot adott ki a kitelepítettekkel teli területekre.
2025. július 21., 09:302025. július 21., 09:30
A minisztérium szerint több tucatnyi ember megsebesült a Gáza északi részén történt incidensben.
Ez volt az egyik legtöbb halálos áldozat egyetlen helyszínen a számos eset közül, amelyekben segélykérők vesztették életüket, köztük 36-an szombaton. További hat embert öltek meg egy másik déli segélyhely közelében – közölte a minisztérium.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy csapatai vasárnap figyelmeztető lövéseket adtak le egy több ezer fős tömegre Gáza északi részén, hogy megszüntessék a „közvetlen fenyegetést”.
Mint arról beszámoltunk, Izrael néhány hónapja az amerikai Gázai Humanitárius Alapítványra (GHF) bízta a segélyosztást, hogy elkerülje, hogy a Hamász ellopja a segélyeket.
A GHF szerint a Hamász ezért megpróbálja ellehetetleníteni a szervezet tevékenységét, többek között azzal, hogy a paleszti civilek testi épségére való tekintet nélkül fegyveres provokátorokat küld a segélyre váró tömegbe, hogy káoszt idézzenek elő, beavatkozásra kényszerítve az izraeli hadsereget.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) közölte, hogy
„A WFP megismétli, hogy a humanitárius segélyt kérő civileket érintő bármilyen erőszak teljesen elfogadhatatlan” – áll a közleményben.
A Hamász egyik tisztség viselője a Reutersnek elmondta, hogy a terrorszervezetet „feldühítették” a halálesetek és az enklávéban kialakult éhínség, és hogy ez rossz hatással lehet a Katarban folyó tűzszüneti tárgyalásokra.
Az egészségügyi hatóságok szerint vasárnap összesen 90 embert öltek meg izraeli lövések és légicsapások az enklávé területén.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
szóljon hozzá!