A földalatti tűz már több mint 30 hektárt pusztított el
Fotó: newsar.ro
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet. A tűz okát és forrását nem találják, így eloltani sem tudják, csak gyanítják, hogy földalatti gázok vagy szénmezők öngyulladása okozhatta azt.
2026. augusztus 18., 17:092026. augusztus 18., 17:09
2026. augusztus 18., 17:092026. augusztus 18., 17:09
A lassan egy éve elolthatatlan földalatti tűz több tíz méteres mélységben keletkezhetett, és belülről emészti el a fák törzsét, miközben a gyökereket kőkeményre égeti. „A tűz eredete továbbra is ismeretlen, ám a környéken erős kénszag érezhető, ami arra utalhat, hogy a mélyben valamilyen ásványi anyag felhalmozódása lehet a háttérben” – nyilatkozta a TVR Info közszolgálati hírcsatornának Ovidiu Pîrv, a természetvédelmi park igazgatója.
Szerinte a helyzetet súlyosbította a rendkívüli szárazság: a Maros egyik holtága az alacsony vízszint miatt 2016 óta nem került elárasztásra, így a kiszáradt, tőzeges talaj óriási gyújtóponttá vált. Az idei aszály pedig tetézte a bajt:
„Talán az egyetlen reális megoldás a teljes terület kontrollált elárasztása lenne, hogy a föld mélyén tomboló tüzet végleg elfojtsák” – mondta az igazgató.
Alexandru Iulian Pantea, az Országos Talajjavító Intézet (ANIF) Arad megyei kirendeltségének igazgatója szerint az állami intézmények a prefektusi hivatalban egyeztettek a lehetséges megoldásokról, és abban maradtak, hogy a kiszáradt holtágba mintegy kilenc kilométerről, a derítőállomástól vezetnek majd vizet, és azzal fogják ellenőrzött módon elárasztani a területet. Ez sem veszélytelen megoldás, mert az oltáskor keletkező gőz nagy erővel törhet majd a felszínre.
A holtágban tíz éve nincs víz
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi hivatásos tűzoltók az elmúlt hónapokban hét bevetésen vettek részt a szóban forgó területen, és vizsgálatot folytatnak a tűz okának kiderítésére, illetve, hogy megtudják, milyen ásványi anyagok vannak az altalajban, amelyet táplálják a tüzet – nyilatkozta Daniel Baciș, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) ügyeletes sajtószóvivője.
A Maros-ártér Természetvédelmi Park az ország nyugati részének legfontosabb vizes élőhelye, amelyet hordalékos erdők, tavak, bozótosok és indák alkotnak – ezek több mint 200 madárfaj és más védett állat számára nyújtanak fészkelő helyet és menedéket. A terület a 22 romániai nemzeti és természetvédelmi park egyike, 17 455 hektáron terül el a Maros mentén, Arad és Temes megyében, nyugaton az országhatárig tart.
A tudományos ismeretek szerint léteznek olyan föld alatti tüzek, amelyek hónapokig, sőt akár évtizedekig izzanak, és képesek a felszíni növényzetet is elpusztítani. A jelenség leggyakrabban széntelepekben vagy szénhulladék‑dombokban fordul elő, de gázfelhalmozódások is okozhatnak hasonló, tartós égést. (A szépirodalomban is találkozhatunk e jelenséggel: Jókai Mór a Fekete gyémántok című regényében írt le hasonló esetet.)
Tönkrement az aljnövényzet
Fotó: newsar.ro
A kutatások egyértelműen igazolják, hogy:
A szén alacsony intenzitással, oxigénszegény környezetben is képes izzani. A mélyben lévő anyagok hőszigetelő rétegei miatt a tűz nem kap elég oxigént ahhoz, hogy lánggal égjen, de folyamatosan parázslik. A hő lassan felfelé terjed, és a gyökérzónában akár 200–400 Celsius-fokos hőmérsékletet is okozhat (ez már elég a gyökerek karbonizálásához).
A felszínen ez talajrepedéseket, hőfoltokat, gázkibocsátást és végül vegetációpusztulást okoz. A hosszan tartó hőhatás szénné vagy kőkeménnyé égetheti a gyökereket – ez a jelenség több szénmezőn dokumentált.
A természetvédelmi terület „főbejárata”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!