Nem tetszik. Oroszország súlyos következményekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát
Fotó: Pixabay
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
2026. augusztus 18., 13:172026. augusztus 18., 13:17
„Ezzel az Egyesült Királyság a véres bűncselekmények és terrortámadások bűntársaként és tettestársaként jár el” – írta közleményében Oroszország Egyesült Királyságban működő nagykövetsége.
„London cselekedeteinek elkerülhetetlenül következményei lesznek, amelyekért felelősségre kell vonni” – áll a közleményben, hozzátéve, hogy minél mélyebb a konfliktusba való beavatkozása, „annál magasabb árat fog fizetni”.
Válaszul a Védelmi Minisztérium szóvivője a BBC News-nak kijelentette, hogy
„Oroszországnak nem lehet kétsége afelől, hogy kormányunk eltökélt szándéka az orosz agresszió elleni fellépés, akár Ukrajnában, akár az Egyesült Királyság és szövetségeseink ellen” – mondta a szóvivő.
Hozzátették, hogy az Egyesült Királyság „elkötelezett amellett, hogy biztosítsa Ukrajnának azokat a felszereléseket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát [Vlagyimir] Putyin orosz elnök illegális inváziója ellen”.
A két különálló brit vállalat által gyártott drónokat Oroszországon belül széles körben és sikeresen alkalmazták katonai és ipari célpontok, köztük finomítók és a Wildberries online kiskereskedő raktárai ellen.
Egy katonai forrás megerősítette a BBC-nek, hogy
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Eközben orosz Telegram-csatornák a helyiek beszámolóira hivatkozva arról számoltak be, hogy az ukrán erők keddre virradóra nagyszabású dróncsapást indítottak Moszkva és környéke ellen.
Szergej Szobjanin moszkvai polgármester közölte, hogy
Az Exilenova Plus nevű ukrán megfigyelő Telegram-csatorna arról számolt be, hogy az orosz légvédelmi rendszerek a drónok lelövésének kísérlete közben eltaláltak egy lakóépületet Pavlovszkij Poszad városában, amely Moszkvától körülbelül 67 kilométerre található.
Az épület tetején tűz látszott.
A jelentések szerint tűz ütött ki egy moszkvai megyei alumíniumgyárban is. Eközben egy harmadik tűz is észlelhető volt egy házban Ljubercsi városában, közvetlenül Moszkva városhatárán kívül.
A Moszkvától 23 kilométerre keletre fekvő Sztaraja Kupavna város lakóitól származó felvételeken az mutatják, hogy
A keletkezett károk mértéke egyelőre nem világos.
A támadások a basárnapi, Moszkva megyét ért egyik legnagyobb ukrán dróncsapást követik, amely megrongálta a nagy orosz online kiskereskedő, a Wildberries Moszkva megyében található raktárát.
Az ukrán védelmi minisztérium megerősítette a Wildberries raktárára mért támadást, megjegyezve, hogy a 250 000 négyzetméteres létesítmény a vállalat legnagyobb ilyen jellegű létesítménye.
Több NATO-tagállamot is veszélyeztethetnek az új orosz drónindító állások
Oroszország 10 bázist hozott létre új indítóállomásokkal sugárhajtású drónok számára az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös határain mentén, így a NATO-országok is a potenciális hatótávolságukba kerültek – derült ki a The Telegraph vasárnap közzétett oknyomozó cikkéből.
Oroszország jelentősen fokozta az Ukrajna ellen bevetett sugárhajtású fegyverek használatát, amelyeket nehezebb elfogni, mint a propelleres Sahid-típusú pilóta nélküli légi járműveket (UAV-k). Az ukrán légierő a Kyiv Independentnek elmondta, hogy ezek használata júliusban ötszörösére nőtt júniushoz képest.
Műholdas felvételek és kiszivárgott dokumentumok segítségével a lap legalább 59 újonnan épített „indítóállványt” azonosított 10 helyszínen; ezek közül néhányat régi katonai bázisokból és polgári repülőterekből alakítottak át, míg másokat vidéken hoztak létre.
A The Telegraph a DroneSec drónfelderítő cég műholdas felvételeinek elemzésére hivatkozva arról számolt be, hogy az új létesítmények egy része olyan helyen található, ahonnan a kilőtt UAV-k elvileg eljuthatnak a NATO területére, többek között Lengyelországba, Törökországba, Észtországba, Litvániába, Lettországba és Romániába is.
Helybenhagyta az orosz legfelsőbb bíróság a Jabloko párt választási listájának törlését
Jogszerűnek minősítette és helybenhagyta az orosz legfelsőbb bíróság fellebbviteli kollégiuma a testületnek azt a korábbi határozatát, amellyel semmisnek nyilvánította a Jabloko ellenzéki liberális párt parlamenti képviselőjelöltjei országos listájának nyilvántartásba vételét.
„A fellebbezési panasz kielégítését el kell utasítani” – hangzott a bíróság fellebbviteli testületének döntése.
A Jabloko pártlistáját törlő legfelsőbb bírósági határozat ezzel jogerőre emelkedett.
„Hamarosan panaszt fogunk benyújtunk a Legfelsőbb Bíróság elnökségéhez” – jelentette ki Nyikolaj Ribakov pártelnök a fellebbezés elutasítását követően a TASZSZ hírügynökségnek.
A fellebbviteli testület határozatát az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) és a főügyészség is a támogatásáról biztosította.
Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bírósága augusztus 10-én helyt adott annak a keresetnek, amelyet a Rogyina párt nyújtott be a Jabloko országos jelöltlistája törlését kérve. A felperes képviselői azt állították, hogy a Jabloko bejegyeztetéshez szükséges dokumentumok benyújtása és kampánytevékenysége során megsértette a szellemi tulajdonhoz fűződő és a szerzői jogokat, az extremizmus elleni törvényeket, valamint a finanszírozási szabályokat.
A Központi Választási Bizottság (CIK) képviselője a bíróságon kijelentette, hogy a testület a pénzügyi felügyelettől (Roszfinmonyitoring) kapott információkat egyes jelöltek külföldi finanszírozásáról.
A Roszfinmonyitoring titkos jelentése szerint a párt bankszámlájára július 9. és augusztus 2. között olyan partnerektől érkeztek adományok, akik az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Arab Emírségekből, Izraelből és egyéb országból összesen 2,8 millió rubel támogatást kaptak. (A rubel jelenleg 3,70 forintot ér). A felügyelet 74 személyt azonosított a Jabloko párt üzleti partnerei között, akiknek számláira 2023. április és 2026. augusztus közötti időszakban mintegy 80 millió rubel érkezett, 310 külföldi személytől.
A Jabloko tagadta, hogy külföldi forrásokból származó finanszírozásban részesült volna. A párthoz tartozó Korrupcióellenes Politikai Központ (CAP) viszont azt közölte, hogy az öt jelenlegi parlamenti párt éves pénzügyi beszámolóiból kiderült, hogy ezekhez 2021-2025 között több mint egymilliárd rubelnyi támogatás érkezett olyan orosz állampolgároktól, akik külföldről kaptak pénzt. A törvényhozási képviselettel nem rendelkező ellenzéki párt azt állította, hogy csak 16 900 rubelhez jutott ilyen módon.
A CAP szerint a legtöbb ilyen támogatásban, csaknem 812 millió rubelben, a kormányzó Egységes Oroszország párt részesült, ráadásul e párt szponzorai 22 „barátságtalan államtól” is kaptak pénzt. Az Igazságos Oroszország több mint 197 millió, az Új Emberek 98 millió, a liberális demokrata párt 35 millió, a kommunisták pedig 11,37 millió rubelt bevételeztek olyan adományozóktól, akik külföldről kapnak pénzt. A CAP szerint 3,5 millió kifogásolt eredetű rubelt még a Rogyina párt is kapott.
Ribakov pártelnök vasárnap a Telegram-csatornáján azt üzente Ella Pamfilovának, a (CIK) elnökének, hogy vagy ismerje el a pártja ellen felhozott vádak abszurditását, és hagyja hatályban a Jabloko választási bejegyzését, vagy vigye végig az ügyet, és bírósági úton követelje az összes többi párt kizárását is.
A hétfői tárgyalás idejére a rendőrség „megtisztította” a bíróság környékét a Jabloko támogatóitól. A Rigában szerkesztett orosz ellenzéki hírportál, a Meduza szerint több mint 85 ember előállítottak.
A Jabloko egyedüliként ellenzi nyíltan az ukrajnai háborút azon 11 párt közül, amely az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) júliusi döntésének értelmében megfelelt azon követelményeknek, amelyek alapján országos listát állíthat a szövetségi törvényhozás mandátumaiért folytatott küzdelemben.
Az alsóházi választást szeptember 18–20. közötti tartják Oroszországban, több helyen a helyhatósági és regionális önkormányzati testületek és vezetők megválasztása mellett.
Sokan meghaltak egy Harkiv megyei községet ért orosz rakétacsapásban
Legkevesebb tíz ember életét vesztette az északkelet-ukrajnai Pecsenyiha nagyközséget ért orosz rakétacsapásban – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye katonai kormányzója.
A megyevezető Telegram-bejegyzése szerint további nyolc ember megsebesült, 10 családi ház, a posta, egy üzlet és egy kávézó, valamint több gépjármű is megrongálódott.
Eközben az eddigi adatok szerint öten megsebesültek a szintén Harkiv megyei Izjumban az orosz hadsereg éjszakai légitámadásában, az ország több régiójában lakóházak és civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Keddre virradóra öt ember – köztük egy kilencéves fiú – sebesült meg az északkelet-ukrajnai Izjumot ért orosz támadásokban – jelentette Oleh Szinyehubov. Öt családi házban károk keletkeztek. Az ügyészség háborús bűncselekmény elkövetése ügyében bűnügyi eljárás indított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy azt tervezi, hogy a Hormuzi-szorosot amerikai területté nyilvánítja, miután „befejeztük Irán legyőzését”.
Nem különösebben érintette meg a Majka néven ismert rappert, dalszövegírót és műsorvezetőt, Majoros Pétert az, hogy erdélyi koncertje előtt sms-ben megfenyegették, a koncertet az ügyvédei tanácsára mondta le – ezt maga Majka nyilatkozta a Blikk-nek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!