2013. február 18., 12:322013. február 18., 12:32
A londoni gazdasági napilap megbízásából a Harris Interactive közvélemény-kutató cég által elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy a brit választóknak pontosan az 50 százaléka a kilépésre, 33 százalékuk a bennmaradásra szavazna. A bizonytalanok aránya 17 százalék.
David Cameron brit miniszterelnök a múlt hónapban jelentette be, hogy a brit választók öt éven belül népszavazáson dönthetnek Nagy-Britannia uniós tagságának jövőjéről. Cameron január 23-án elmondott beszédében közölte, hogy a brit kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az EU-val, azzal az elsődleges céllal, hogy több sarkalatos kérdésben a döntési jogkör visszakerüljön a brit parlament hatáskörébe.
A miniszterelnök szerint ha erről megszületik a megállapodás, azt a brit kormány népszavazásra terjeszti a 2015-ben kezdődő következő parlamenti ciklus első felében, és a választóknak arról kell majd dönteniük, hogy a kialkudott új viszonyrendszer feltételei alapján továbbra is az Európai Unióban kívánják-e látni Nagy-Britanniát, vagy inkább kiléptetnék az országot az EU-ból.
A Financial Times által hétfőn ismertetett új közvélemény-kutatás mindazonáltal kimutatta, hogy a kilépést pártoló 50 százaléknak mindössze a 12 százaléka változtatna biztosan szavazási szándékán, ha Cameronnak sikerülne megegyeznie Brüsszellel a brit kormány által kijelölt döntési hatáskörök „hazatelepítéséről” és az EU-hoz fűződő új viszonyrendszerről.
A brit választók több mint kétharmada attól sem tart, hogy a brit gazdaság megsínylené Nagy-Britannia EU-tagságának feladását. A felmérésbe bevontak 33 százaléka szerint a gazdaság még erősödne is a kilépés után, további 37 százalék szerint nem lenne hatása Nagy-Britannia gazdasági teljesítményére annak, ha az ország otthagyná az uniót. A megkérdezettek 31 százaléka vallja azt, hogy Nagy-Britannia gazdaságilag meggyengülne a kilépéssel.
A Financial Times megbízásából készült felmérés tanúsága szerint a referendumra tett ígéret önmagában is igen népszerű: a megkérdezettek 50 százaléka támogatja a kezdeményezést, és mindössze 21 százalékuk veti el.
A brit miniszterelnök az erőteljesen EU-szkeptikus tory jobbszárny nyomásának engedve ígérte meg a népszavazást az EU-tagságról, jóllehet korábban még ellenezte az olyan - a brit politikai zsargonban „in or out” (maradni vagy kilépni) néven meghonosodott - referendum-változatot, amely egyértelműen azt a kérdést teszi fel, hogy a brit választók az EU-n belül vagy kívül szeretnék-e látni hazájukat.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.