2013. február 18., 12:322013. február 18., 12:32
A londoni gazdasági napilap megbízásából a Harris Interactive közvélemény-kutató cég által elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy a brit választóknak pontosan az 50 százaléka a kilépésre, 33 százalékuk a bennmaradásra szavazna. A bizonytalanok aránya 17 százalék.
David Cameron brit miniszterelnök a múlt hónapban jelentette be, hogy a brit választók öt éven belül népszavazáson dönthetnek Nagy-Britannia uniós tagságának jövőjéről. Cameron január 23-án elmondott beszédében közölte, hogy a brit kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az EU-val, azzal az elsődleges céllal, hogy több sarkalatos kérdésben a döntési jogkör visszakerüljön a brit parlament hatáskörébe.
A miniszterelnök szerint ha erről megszületik a megállapodás, azt a brit kormány népszavazásra terjeszti a 2015-ben kezdődő következő parlamenti ciklus első felében, és a választóknak arról kell majd dönteniük, hogy a kialkudott új viszonyrendszer feltételei alapján továbbra is az Európai Unióban kívánják-e látni Nagy-Britanniát, vagy inkább kiléptetnék az országot az EU-ból.
A Financial Times által hétfőn ismertetett új közvélemény-kutatás mindazonáltal kimutatta, hogy a kilépést pártoló 50 százaléknak mindössze a 12 százaléka változtatna biztosan szavazási szándékán, ha Cameronnak sikerülne megegyeznie Brüsszellel a brit kormány által kijelölt döntési hatáskörök „hazatelepítéséről” és az EU-hoz fűződő új viszonyrendszerről.
A brit választók több mint kétharmada attól sem tart, hogy a brit gazdaság megsínylené Nagy-Britannia EU-tagságának feladását. A felmérésbe bevontak 33 százaléka szerint a gazdaság még erősödne is a kilépés után, további 37 százalék szerint nem lenne hatása Nagy-Britannia gazdasági teljesítményére annak, ha az ország otthagyná az uniót. A megkérdezettek 31 százaléka vallja azt, hogy Nagy-Britannia gazdaságilag meggyengülne a kilépéssel.
A Financial Times megbízásából készült felmérés tanúsága szerint a referendumra tett ígéret önmagában is igen népszerű: a megkérdezettek 50 százaléka támogatja a kezdeményezést, és mindössze 21 százalékuk veti el.
A brit miniszterelnök az erőteljesen EU-szkeptikus tory jobbszárny nyomásának engedve ígérte meg a népszavazást az EU-tagságról, jóllehet korábban még ellenezte az olyan - a brit politikai zsargonban „in or out” (maradni vagy kilépni) néven meghonosodott - referendum-változatot, amely egyértelműen azt a kérdést teszi fel, hogy a brit választók az EU-n belül vagy kívül szeretnék-e látni hazájukat.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.