2013. március 26., 06:572013. március 26., 06:57
A sokszoros milliomos Berezovszkijt és Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) hat és fél éve sugárzó anyaggal megölt dezertőr extisztjét két közös vonás mindenképpen összekötötte: mindketten Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének szókimondó és éles hangú bírálói voltak, és – életüket féltve – mindketten Londonban kerestek menedéket 2000-ben.
A sokakban felmerülő kérdés most az, hogy halálukban is fellelhető-e valamilyen hasonlóság. Bár az első találgatások Berezovszkij öngyilkosságát valószínűsítik, ez a kérdés a jelek szerint a brit hatóságokban is felmerült. Berezovszkij kisebb kastélynak beillő ascoti otthonát ugyanis fehér vegyvédelmi ruhába öltözött – a hivatalos bejelentés szerint nukleáris, kémiai és biológiai szennyezőanyagok felkutatásában és kezelésében jártas – rendőrségi szakértők kutatták át, és amíg vasárnap délutánra be nem bizonyosodott, hogy a házban nincs sugárzó vagy egyéb veszélyes anyag, a holttestet sem szállították el a birtokról. Mindez jól illusztrálja, hogy a brit nyomozó hatóságok különösen Litvinyenko brutális meggyilkolása óta milyen gyanakvással viseltetnek Moszkvával szemben. Litvinyenkót, az FSZB volt alezredesét ugyanis 2006 novemberében a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot a Scotland Yard vizsgálata szerint Litvinyenko teájába csempészték az Egyesült Államok londoni nagykövetségének közvetlen közelében lévő elegáns Millennium Hotel bárjában, ahol a dezertőr exügynök 2006. november 1-jén két másik orosszal találkozott. Litvinyenko a találkozó után néhány nappal a londoni University College egyetem klinikáján meghalt.
A brit vádhatóságoknak nem sok kétségük volt afelől, hogy Litvinyenko halálának felelőseit Moszkvában kell keresni. Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt a fő gyanúsított, Litvinyenko volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj ellen, aki jelen volt azon a londoni találkozón, amelyen a Scotland Yard vizsgálata szerint Litvinyenkót megmérgezték. Azonban sem az orosz állam, sem Lugovoj nem ismerte el soha felelősségét Litvinyenko haláláért, és Moszkva elzárkózott a gyanúsított kiadatásától.
Berezovszkijt néhány héten belül tanúként hallgatták volna meg azon a nagy-britanniai igazságügyi vizsgálaton, amely Litvinyenko meggyilkolásának hátterét hivatott feltárni.
Az immár soha nem derül ki, hogy Berezovszkij mit mondott volna a brit vizsgálóbizottságnak. A néhai oligarcha azonban már nem sokkal a Litvinyenko-gyilkosság után kijelentette a BBC televíziónak, hogy Litvinyenko több mint száz kilogrammnyi, az orosz állambiztonsági szolgálat „bűneiről” szóló dokumentumot csempészett Londonba, és ez nagyban elősegítette, hogy ő és Litvinyenko megszervezhesse „az orosz rezsimmel szembeni ellenállást”. Elmondta azt is, hogy emigrálásuk után Litvinyenkónak havi ötezer fontot fizetett, és házat is vásárolt neki, ahol a volt ügynök családjával „kényelemben élhetett”.
Soha nem nyert hivatalosan megerősítést, hogy mindez igaz volt-e. Arról azonban egyre több adat kerül nyilvánosságra, hogy Litvinyenkót nem csupán Berezovszkij pénzelte.
Már tavaly decemberben ismertté váltak olyan hivatalos iratok, amelyek felfedték, hogy Litvinyenko a brit hírszerzés szolgálatában állt. A The Sunday Times azonban megszerezte azokat a tanúvallomásokat is, amelyeket Litvinyenko özvegye tett a Scotland Yardnak az ügy eddigi vizsgálata során, és ebből felsejlik az orosz exügynök és a brit titkosszolgálat együttműködésének valós mélysége. A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap múlt heti beszámolója szerint Marina Litvinyenko felfedte a rendőrségnek, hogy férje összesen legalább 90 ezer fontot kapott a brit külső hírszerzés, az MI6 ügynökeitől. Az MI6 először egy összegben 18 ezer fontot utalt át a házaspár londoni bankszámlájára, Litvinyenko ezután havi kétezer font adómentes javadalmazást kapott a brit hírszerzéstől. A brit titkosszolgálat emellett Litvinyenko dologi költségeit is fedezte, és valahányszor az FSZB exügynöke külföldre utazott, az MI6 hamis névre kiállított útlevelet is biztosított számára.
Litvinyenko halála után Berezovszkij sorsa is egyre sanyarúbbá vált. Három éve Londonban még megnyert egy kártérítési pert az RTR orosz állami televízió ellen, amelynek egy 2007-es műsorában az hangzott el, hogy valójában ő volt a kitervelője Litvinyenko sugárzó anyaggal végrehajtott megölésének. A londoni felsőbíróság 150 ezer font kártérítésre ítélte az RTR televíziót. Berezovszkij ezután azonban sorra vesztette el újabb pereit, és az elvesztett perek elvitték vagyona jelentős részét is. Két évvel ezelőtti válása nem hivatalos értesülések szerint 100 millió fontjába került, és állítólag legalább ennyit – vagy nem sokkal kevesebbet – veszített, amikor oligarchatársától, Roman Abramovicstól, a Chelsea londoni labdarúgóklub tulajdonosától próbált sikertelenül hárommilliárd font kártérítést behajtani bírósági úton egy régi üzleti vita végkifejleteként.
Ezután – megmaradt barátainak beszámolói szerint – mély depresszióba süllyedt, és anyagi veszteségei miatt személyes vagyontárgyainak értékesítésére kényszerült. Végső elkeseredésében állítólag hazatérésre készült, és arra, hogy elnézést kérjen Putyintól, de most már soha nem derül ki, hogy mindezt komolyan gondolta-e.
Az Európai Unió új károsanyag-kibocsátási normája véget vethet a fapados repüléseknek, ugyanis 2026-tól a légitársaságoknak is fizetniük kell a kibocsátási kvótáért, aminek az árát várhatóan rá fogják terhelni a fogyasztókra.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután.
Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ,,szerencsére” nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e.
Öt szomszédja lelövésével gyanúsított férfi után kutatnak a hatóságok az Egyesült Államok Texas államában.
Árokba borul Kiskunhalas térségében szombat reggel egy szerbai autóbusz. A magyarországi balesetnek kilenc sérültje van.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Magyar bank ügyfeleinek a banszámláit fosztotta ki két ukrán férfi, akik telefonos adathalászással szerezték meg az áldozatok adatait. A magyar rendőrség által őrizetbe vett bűnözök több ezer megtévesztő sms-t küldtek szét az országba.