Milyen az, amikor egy írót egy film kapcsán kérdeznek a legtöbbször, mi a történelmi regény szerepe, miért döntött amellett, hogy a Hunyadi-korszakról ír regénysorozatot? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Bán János, közismertebb nevén Bán Mór író Tusványoson, a Rádió GaGa kérdéseire a Duma Dubában.
2025. július 25., 16:562025. július 25., 16:56
Az interjúból többek között kiderül, hogy az író büszke arra, hogy a regényei és a belőlük készült Hunyadi-sorozat révén rengeteg emberhez sikerült eljutni, akik ennek köszönhetően elkezdték beleásni magukat az adott kor történelmébe. Szerinte
Mint fogalmazott, a könyveiből készült sorozat gyakorlatilag a magyar színjátszást szempontjából a határok teljes figyelembevétele nélkül jött létre, továbbá a sorozat osztrák rendezőjének sem kellett ecsetelni, hogy kicsoda Hunyadi, mert már ismerte a történetét.
Bán Mór azt is elmondta, hogy a magyar premier után Szlovéniában is vetített sorozat nézettsége szépen nőtt, a szlovénoknak pedig valahol a sorozat közepén esett le, hogy ez a fickó, akiről ez a sorozat szól az nem más, mint Mátyás király apja.
– ecsetelte a Hunyadi-regények írója, aki azt is jónak tartja, hogy viták alakultak ki a sorozat
– példálózott Bán Mór.
„A történelmi regény célja az, hogy rekonstruáljon egy korszakot, keltsen életre egy történelmi hőst, és szerettesse meg az olvasóval, hozza közelebb hozzánk azt a korszakot, teremtse meg azt az igényt, hogy ezt a korszakot – jelen esetben a Hunyadiak korát – érezzük a magunkénak” – mondta még az interjúban Bán Mór, hozzátéve, hogy ő még nem találkozott olyan történelmi regényíróval aki azt mondta volna, hogy amit ő megírt, az tényleg úgy is történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Tisza-kormány szeretné mielőbb lezárni a korábbi külhoni támogatások „számvetését”, hogy a vitatott ügyek tisztázása után a jövőre lehessen összpontosítani – jelentette ki a Krónikának Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Az Európa Tanácsban elfogadott Kalmár-jelentés és a 2003-ban készült Gross-jelentés az egyedüliek, melyek európai szintre emelték a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak és autonómiájának kérdését, még ha ajánlásaik nem is kötelező érvényűek.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Romániában a politikai válság endemikus, nem személyekhez, hanem struktúrához kapcsolódik, ami onnan ered, hogy a jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a miniszterelnököt – állapította meg a Krónikának Cristian Pîrvulescu politológus.
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!