„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”

A belpolitikában is van néhány, általam helyesnek tartott döntése a kormánynak, például örülök annak, hogy nem lesznek ezután Magyarországon fóliázva a könyvek, ami szerintem teljes ballépés volt a Fidesz-kormány részéről. Tehát van pár apróság, ami rendben van, de igaza van: a tendencia, ami kirajzolódik, az a 17. alkotmánymódosítás alapján megérthető, és az viszont nem jó, amit látok.

Én azt szeretném látni Magyarországon, hogy a választás után jön a politikai győztes, és azt mondja: oké, enyém a felelősség, én hozom a döntéseket, de rátok is szükség van, szeretnék baráti kezet nyújtani az ellenzéknek, találjunk egy-két témát, amiben együtt lépünk fel, mert ez az ország érdeke. Például ilyen lehet az uniós pénzek elosztása, vagy a családpolitika, ahol lehet közös pontokat találni. De nem ezt látom, hanem azt, hogy jön az új kormány, és azt mondja a politikai ellenfélre, hogy utolsó gazember bűnözők, maffiatagok, börtöntöltelékek, mindent megteszek, hogy börtönbe zárjam őket. Ez abszurdum szerintem, nincs rendjén.

A rendszerváltáskor ott ültem az Ellenzéki Kerekasztalon, mi találtuk ki a magyar alkotmányt, amiből alaptörvény lett. Nem véletlenül szabtuk meg négy évben a parlamenti képviselők mandátumát és öt évben a köztársasági elnökét, mert az volt a szándékunk, hogy a köztársasági elnök maradjon a hivatalában, és egy új parlamenti többségnek kelljen együttműködnie az előző által megválasztott elnökkel. Ez volt a cél, és most ezzel megy szembe a Tisza, mert azt mondja, még az előzőek választották meg, ezért kidobjuk. Ez szerintem elfogadhatatlan.

A 12 éves képviselői mandátum korlátozása megint abszurditás, hiszen eljutunk oda, hogy a Tisza a saját politikai ellenzékének java részét kizárja a politikából. Ilyen a Fidesz legvadabb időszakában sem történt. Szerintem ez helytelen, arról nem beszélve, hogy a demokrácia intézménye elleni támadás is, de észszerűség alapján sem okos dolog.

Én huszonegynéhány évig voltam parlamenti képviselő, többször voltam miniszter, pontosan tudom, hogy ebben a hivatásban is kell egy idő, míg beérik az ember, akárcsak egy orvosnál, tanárnál, újságírónál, és ez körülbelül egy évtized, ami után azt mondhatjuk, hogy most már nagyjából birtokában vagyunk mindennek, ismerjük a szakmánk, hivatásunk csínját-bínját. Erre fel most akarjuk kidobni a képviselőket. Ebben mi az észszerű, mi az értelmes dolog?

harmadvonalbeli emberek lesznek képviselők, akiket beküldenek strómanként azok, akik majd a háttérből irányítják a politikai folyamatokat, és adnak nekik kevés fizetést, mert azt is csökkentették. Abszurditás, ami itt kirajzolódik, a Tiszának a hatalomhoz való viszonya szerintem nem jó, úgyhogy nagyon élesen bírálom.

„Szembemegy a jogállami normákkal a Tisza számos lépése”

– Ráadásul ezek az intézkedések visszamenőleges hatállyal bírnak, Romániában a hasonló próbálkozásokat az alkotmánybíróság elkaszálta. Miként lehetséges, hogy sem az Európai Bizottság, sem az EU intézményei nem tekintik aggályosnak ezeket a lépéseket, miközben a Fidesz-kormányok idején rendre felszólaltak a fékek és ellensúlyok korlátozása miatt?

– A tusnádfürdői táborban az európai álomról szóló panelbeszélgetésen is elmondtam, hogy ez szerintem is próbatétel most az Európai Unió részéről, amelynek szólnia kellene ezekben az ügyekben. Fel kellene emelnie a szavát, mert amit látunk, az szembemegy a jogállami normákkal, többek között a visszamenőleges hatály miatt, köszönöm is, hogy rákérdezett. Meg abban is, amikor nyolc évben limitálták a miniszterelnök mandátumát Magyarországon: ez is visszamenőleges hatály, mert 1990-től számolják.

Jogász vagyok, pontosan tudom, hogy a visszamenőleges hatály arról szól, hogy valamit tilalmazok, ami az azt megelőző időszakra, helyzetekre vonatkozik, amikor meghoztam ezt a jogszabályt. Ezt nem szabad csinálni. Tehát ilyen értelemben értelmetlen és visszamenőleges hatályú szabály a nyolc éves tilalom, hogy valaki csak két ciklusig lehet miniszterelnök Magyarországon, és a 12 éves parlamenti képviselőség is, mert az nem most lépne hatályba, amikor meghozták ezt a döntést, hanem azt is visszamenőleg, 1990-től számítanák. Ez teljes abszurditás.

korábban írtuk

„Talpra állhat Orbán Viktor és a Fidesz, de ehhez őszintén szembe kell nézniük a hibáikkal”

Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.

– Orbán Viktor és a Fidesz részben emiatt önkényuralmi rendszer kiépüléséről beszél. Ön szerint megalapozott az, amit az ellenzéki alakulat állít, és ami miatt politikai ellenállási mozgalmat hirdetett?

– Egyelőre ezeket a kijelentéseket hasonlóan túlzónak tartom, mint amiket a Fideszre mondott a kormányzása idején az akkori ellenzék, hogy nincs demokrácia, nincs jogállam, stb. Azt is túlzónak tartottam, mert erre nincs fényesebb bizonyíték, mint a 2026-os választási eredmény: nem demokráciában, önkényuralomba, autokráciában nem szoktak választáson leváltani kormányokat.

Hadd tegyem hozzá azt is, hogy olyan a rendszerváltás óta nem volt, mint amikor nemrég az ügyészség lefoglalta a Fidesz párttagnyilvántartását, kommunikációs rendszerét és a tagbefizetéseket. Természetesen a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, ha olyan bűncselekményről van szó, ami érint egy pártot, akkor szó sincs arról, hogy egy politikai alakulat érinthetetlen lenne, az ügyészségnek és a rendőrségnek nyilvánvalóan el kell járnia, de százszor is meg kell gondolni, hogyan és milyen módon csinálja ezt, ha egy ellenzéki pártról van szó.

Mert mindig fölmerül a gyanú, hogy nem pusztán jogi, hanem politikai szempontok vannak a háttérben. És én itt nem látom a százszor megfontoltságot a háttérben, ezek aggasztó jelek, kétségtelenül abba az irányba mutatnak, hogy visszaélés zajlik a kétharmados felhatalmazással.

„A Tisza ásott magának egy csapdát”

– Sulyok Tamás államfő menesztése után egyfajta casting folyik arról, hogy ki legyen a következő köztársasági elnök. Polgár Juditot felkérték a tisztségre, de a nemzetközi sakknagymester nem vállalta, amit egyesek Magyar Péter kormányfő első kudarcaként értékelik, ami a közvélemény-kutatásokban is lecseng. Mi a véleménye arról, ahogyan a Tisza Párt köztársasági elnököt próbál állítani, illetve kit tartana a legalkalmasabbnak a legfőbb közjogi méltóságra a jelenlegi politikai és társadalmi viszonyok között?

– Mint már elmondtam, Sulyok Tamás menesztéséről a legrosszabb véleménnyel vagyok, ez súlyos hiba, nem lett volna szabad megtörténnie, mert egy jogállammal szembeni folyamat volt. Számomra ebben az a legmeglepőbb, hogy amikor Polgár Judit nemet mondott, Magyar Péterről kiderült, hogy semmi elképzelése nincs arról, mit akar csinálni, holott ez a cirkusz több hónapja tart, már korábban elmondta, hogy ő itt változást akar. Polgár Juditot egyébként futólag ismerem, mindketten Gyöngyösről származunk, én képviselőként ott nyertem választást, kiváló embernek tartom őt.

Azért az nagyon ijesztő, hogy úgy mennek bele egy több hónapos folyamatba, hogy nincs elképzelés arról, mit csinálnak. Tehát jelen pillanatban nem tudom, mik az elképzelések, nyilván a végén lesz majd valaki, aki elvállalja, de bárki is lesz az, nehéz helyzetben lesz, mert ideiglenesen választanak elnököt. Ne felejtsük el, Magyar Péter is azt mondta, hogy másfél év múlva lesz új alkotmány, addig kell elnököt választani. Hát ki az, akit olyan nagyon inspirál, hogy erre a másfél évre elvállalja? Ráadásul olyan körülmények után, amit Sulyok Tamásnál teremtettek.

Tehát a jobboldal – a Fidesz, de a Mi Hazánkat is ide sorolnám – azt fogja mondani, hogy bárki is lesz az elnök, az számára nem elfogadható, mert olyan körülmények között lép be az elnöki hivatalba, hogy az nincs rendjén. Innentől kezdve hogy fogja megtestesíteni az elnök a nemzet egységét, ha a nemzet egy része, amelyik nem szavazott a Tiszára, azt fogja mondani, hogy köszönöm szépen, ő számomra nem elnök? Szerintem most a Tisza éppen ásott magának egy csapdát ezzel az üggyel.

Ebből ezt a következtetést vonnám le, nem pedig azt, hogy még durvábban kell fellépni a politikai ellenféllel szemben. Sajnos mindenkinek van felelőssége e téren, és a Fidesz is vastagon benne van abban, hogy ennyire eldurvult, és ilyen mélyre, kulturálatlan színvonalra jutott a magyar közélet.

– Az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz-kormányok hangsúlyosan támogatták a külhoni magyar közösségeket, ennek kapcsán most sokan megkérdőjelezik az akkori támogatáspolitikát. A Tisza-kormány átszervezést, átvilágítást, átláthatóságot ígér, de még nem világos, hogy milyen irányba akar elmozdulni a nemzetpolitikában, eközben érzékelhető egy olyan hangulat az anyaországban a külhoni magyarokkal kapcsolatban, hogy mértéktelenül áramlottak hozzájuk a pénzek, amit számolatlanul elköltöttek. Milyen irányt kellene vennie Ön szerint a nemzet- és támogatáspolitikának?

– Egyáltalán nem baj, sőt jó is, hogy volt egy erős és érzékelhető támogatási rendszer, ez szerintem mindenképpen erénye volt a Fidesz-kormányzatnak. Látom is, hogy a külhoni magyarok körében a Fidesz megítélése sokkal pozitívabb, mint Magyarországon, és nyilvánvalóan ez is szerepet játszott benne, ez egyértelmű. A baj szerintem csak az, ha ezt a támogatási rendszert vagy ezt az affinitást politikai klientúra építésére használják fel, ez nincs rendjén, és szerintem volt törekvés erre a Fidesz részéről. Tudomásul kell venni azt is, hogy egy csomó kérdésben megosztottak a külhoni magyarok, vannak belső viták akár az erdélyi, akár a felvidéki, akár a vajdasági magyarok között.

De vannak olyan ügyek, amelyekben közösen tudnak fellépni, és az RMDSZ-nek az a törekvése hosszú ideje, hogy ezeket a közös ügyeket megtalálja, de nem baj, ha vannak más irányzatok. A Fidesz részéről volt egy erős elvárás a saját politikájának a támogatására, az RMDSZ esetében például az, hogy be kell ülni az Európai Néppártba, aztán ki kell lépni onnan, ha a Fidesz ezt teszi, de szerencsére az RMDSZ maradt. Volt egy ilyen klientúra-elvárás, ami nem jó, ebben kritizálnám az elmúlt időszakot, de az csomó haszonnal járt, hogy nagyvonalú volt. Nem szabad elfelejteni, hogy a határon túli magyar közösségek sokat épültek mindenhol,

• felvidékiekkel,
• vajdaságiakkal,
• erdélyiekkel,
• kárpátaljaiakkal beszélve azt hallom az elmúlt bő tíz évről, hogy ők sokat gyarapodtak ennek hatására. Számos épületet felújítottak, beindult egy kulturális, oktatási, intézmény- és ösztöndíjrendszer, aminek volt haszna.

Érdemes lenne összerakni egy csomagot arról, hogy mit várunk el minden kormánytól, legyen akármilyen színezetű. Mert független attól, hogy liberális, baloldali vagy konzervatív kormánya van Magyarországnak, joggal várható el, hogy a határon túli magyarságnak menjen támogatás, menjen segítség, érezzék, hogy az anyaország odafordul hozzájuk, tud segítő kezet adni, és odafigyel arra, hogy prosperáló közösség legyenek.