
Fotó: Krónika
Zürich Európa legkellemesebb városa – derül ki a Forbes által a hétvégén közzétett rangsorból. Az amerikai folyóirat szerint Svájcban és Németországban található a legtöbb olyan város, ahol nagyon magas az életszínvonal, miközben Nagy-Britannia egyetlen városa sem került be az első tíz „legélhetőbb” várost tartalmazó rangsorba.
A lista készítői szerint több tényező is Zürich mellett szól. Mint rámutatnak, viszonylag kevés lakosa van, alig négyszázezer állandó lakója volt 2007 végén, és igen kellemes életet biztosít az Alpokra és a Zürich-tóra való rálátás, a városban létező több mint 2 ezer vendéglő és bár. A helyi adók is itt a legalacsonyabbak svájci szinten, s a zürichi állandó lakhellyel rendelkezők az örökség után egyáltalán nem fizetnek adót.
A rangsor második helyén Ausztria fővárosa, Bécs található. Az amerikai szakértők úgy látják, a városnak kiváló infrastruktúrája és oktatási rendszere van. A harmadik helyezett a szintén svájci Genf, amely a private banking szolgáltatásokkal, magánkórházakkal és nemzetközi iskoláival hívta fel magára az amerikaiak figyelmét. A következő három helyet Németország szerezte meg: a negyedik helyen Düsseldorf, az ötödiken München, míg a hatodikon Frankfurt található. A hetedik legjobb életszínvonallal rendelkező város Bern, Svájc fővárosa. Mint a ranglista készítői is érdekességként emelik ki, a város területén összesen 6 kilométernyi bevásárlóközpont van.
Dánia fővárosában, Koppenhágában, a nyolcadik legélhetőbb városban igen drága az élet, ám itt a legjobbak az egészségügyi szolgáltatások, és híresek a városban működő nemzetközi iskolák is.
A dán fővárost a hollandiai Amszterdam követi. A város – az amerikai szakértők szerint – azért áll mindöszsze a kilencedik helyen, mivel piroslámpás negyede és engedékeny kábítószer-politikája révén a város nem túl népszerű a családosok körében. Hogy mégis ilyen előkelő helyezést ért el, annak köszönhető, hogy gyönyörű parkjai, csatornái, múzeumai és neves nemzetközi iskolái vannak.
A tizedik helyet a belgiumi Brüszszel, az Európai Unió adminisztratív központja érdemelte ki. A város mellett szól, hogy európai téren a legjobb összeköttetésekkel rendelkező város, ahol szintén sok neves iskola található. Ellene szól azonban, hogy forgalom szempontjából igen zsúfolt, s a szennyezettség foka is viszonylag magas.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.