
2008. december 12., 08:322008. december 12., 08:32
Sztrájkkal fenyegetőznek az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cég alkalmazottai, amennyiben a vállalat beváltja fenyegetését, és tömeges elbocsátásokat foganatosít. Mint arról csütörtöki lapunkban beszámoltunk, a Bechtel közleményben tudatta, hogy jelentősen csökkenti az építési munkálatok ütemét, mivel az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság 27 millió euróval, az elvégzett munkálatok ellenértékével, valamint 14,5 millió áfával tartozik a cégnek. A kommüniké szerint a döntés mintegy 2300 alkalmazottat érint, a munkások egy részét kényszerszabadságra küldik, a többiek azonban csoportos elbocsátásra számíthatnak.
Grigore Pop, a Bechtel szakszervezetének vezetője közölte, szerdán értesítette őket a Bechtel vezetősége arról, hogy január 12-ét követően csoportos elbocsátásokra lehet számítani, amelyek 2400 embert érintenek.
| Elégedetlen a sepsiszentgyörgyi útépítők munkájával Antal Árpád. A város polgármestere csütörtökön sajtótájékoztatón panaszolta el, hogy amióta a város élére került, telepvezetői feladatokat is kénytelen ellátni: állandóan a helyszínen kell ellenőriznie az elvégzett munka minőségét, veszekednie a hiányosságok miatt. A Kovászna megyei útépítőkkel kötött szerződést az önkormányzat a vasútállomás előtti tér és egy út leaszfaltozására. Az egyezség értelmében a munkát az elmúlt hetekben kellett volna elvégezni, amikor tíz-tizenöt fok volt. Az útburkolásra azonban csak ezen a héten került sor, amikor fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Az új parkolók kialakításánál viszont a régi és az új aszfaltot nem sikerült azonos szintre hozni, pedig erre a polgármester felhívta a figyelmet. „Amikor megkérdeztem, hogy nekik ez így tetszik-e, azt válaszolták: ha jobban megnézik, nem” – idézte fel Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat nagy összegeket fordít az utak javítására, karbantartására, ezek a megrendelések sok ember munkahelyét biztosítják. A kivitelezőktől minőségi munkát várnak el, ha ezt a helyi cégek nem tudják elvégezni, kénytelenek lesznek más megyéből szerződtetni kivitelezőt – hangsúlyozta az elöljáró, hozzátéve: a gazdasági válság már Kovászna megyében is érződik, ezért minden helyi munkahely megtartása fontos, viszont a minőségből nem engedhet. Borsai György, a Kovászna megyei útügyi igazgatóság vezetője megkeresésünkre elismerte, hogy vannak hiányosságok. „A versenytársainkhoz hasonlítva, mi még mindig alaposabb és jobb munkát végzünk, a hiányosságokat igyekszünk kiküszöbölni, ha valamit elrontunk, azt megjavítjuk” – mondta az igazgató. Borsai az év elején került a vállalat élére, és most szorgalmazza, hogy dolgozzanak ki minőségbiztosítási rendszert. „A vállalatnál általában idős emberek dolgoznak, akik az évtizedekkel ezelőtt megszokott hozzáállással dolgoznak, és nem találunk fiatal, jó szakembereket” – panaszolta az igazgató. Bíró Blanka |
„A rendelkezésünkre álló adatok alapján ez azt jelenti, hogy a munkálatok teljesen leállnak. Most tárgyalásokat folytatunk a cég vezetésével, hogy kiderítsük, hogyan alakult ki ez a helyzet, és hogy hogyan akadályozhatjuk meg az elbocsátásokat” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető. Pop szerint a Bechtel felelőssége, hogy az autópálya építése folytatódjék. „Ha mégsem teszik meg, és alkalmazottakat bocsátanak el, jelentős problémákra számíthatnak. Jómagam nem értem ezt a döntést. Azt hiszem, abból a megfontolásból született, hogy rákényszerítse a kormányt annak eldöntésére, mi legyen az építési munkálatok jövője, és milyen finanszírozási rendszerben megy tovább a projekt.
Nem tudom, mi a válasz ezekre, de bizonyos, hogy mi nem értünk egyet az elbocsátásokkal” – szögezte le a szakszervezeti vezető. Mint elmondta, az érdekképviselet a pénteki nap során tárgyal a Bechtel vezetőségével, a következő lépés pedig tiltakozó akciók szervezése lesz. Emellett az új kormány tagjaival is találkozót kezdeményeznek, hogy kiderítsék, mi a hamarosan megalakuló kabinet szándéka az autópálya-építés ügyében. „Amennyiben leállnak a munkálatok, az árát mi, a polgárok fizetjük meg az adókon és az illetékeken keresztül. Egyértelmű, hogy ebben a fázisban már nem lehet leállítani az építkezést” – mutatott rá Pop, aki szerint 2400 ember elbocsátása gazdasági szempontból rendkívül nehéz helyzetbe hozná Kolozs megyét.
Daniel Don, a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség vezetője ugyanakkor azt közölte, hogy a Bechtel már el is küldte számukra az elbocsátásokról szóló tervezetet, amelynek értelmében a nyilvántartott 2400 alkalmazottból január 11-ét követően 2311-et elbocsátanak. Mindez azt jelenti, hogy összesen több mint 5000 alkalmazott veszítheti el állását, amennyiben ugyanis valóban leállnak a sztráda építési munkálatai, a Bechtel alvállalkozóinak mintegy 3000 alkalmazottja is munkanélküli lesz. Daniel Don szerint összesen mintegy 30 cégről van szó.
Bogdan Sgârcitu, a Bechtel szóvivője szerint a cég idén összesen három átiratot juttatott el a közútkezelő társasághoz, amelyekben a tartozás kiegyenlítését kérték. „Igaz, hogy korábban is voltak kinnlevőségeink, amelyek a mostaniaknál nagyobbak voltak, ám most más a helyzet. Azt az információt kaptuk, hogy az államkassza üres, és hogy a pénzügyminisztérium a közeljövőben nem tud fizetni, mivel a becslésekhez képest kisebb összeg gyűlt össze az államkasszában. A Bechtel döntése azonban üzleti jellegű, és nem büntetni akarjuk vele az államot” – mondta a szóvivő. Hozzátette, a munkálatok akkor sem folytatódhatnak a tervezett ütemben, mivel egyes területek kisajátításának késlekedése miatt nem tudnak új építőtelepeket nyitni. Radu Gaşpar, a közútkezelő projektigazgatója az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap kérdésére elismerte: valóban tartoznak a Bechtelnek, és közölte, a 27 millió euró valós számadat.
Mint ismeretes, a Brassó és Bors közötti autópálya építési munkálatai még 2004-ben kezdődtek, az akkori kormány 2,2 milliárd eurós szerződést írt alá az amerikai Bechtel építőcéggel. A munkálatok 2005 közepén leálltak, mivel az új kabinet felülvizsgálta az elődje által megkötött szerződést, így a leállás miatt az eredetileg 2012-re kitűzött átadási határidőt egy évvel meghoszszabbították. Idén augusztusig a Bechtel öt kilométernyi sztrádát aszfaltozott le Kolozsvár közelében, a Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakaszon.
Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő novemberben ellátogatott az építkezés helyszínére, ahol nyugtalanságának adott hangot az építési munkálatok lassúsága miatt, és leszögezte, nem egyezik bele abba, hogy a kormány nagyobb ütemben fizessen, mint ahogy a Bechtel dolgozni képes. Rámutatott: az év elején a munkálatokhoz szükséges összeg 30 százalékát anélkül utalták át a Bechtelnek, hogy akár csak egyetlen centiméternyi autópálya is elkészült volna. Leszögezte: a Bechtelnek el kell végeznie a leszerződött munkálatokat, a kormány pedig nem hajlandó előre odaadni a pénzt, hogy azután várakozzék a kivitelezésre.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.