2009. február 17., 09:272009. február 17., 09:27
A közvélemény-kutatás során 300, a közép-kelet-európai piacokon már jelen lévő vagy a jövőben befektetni kívánó nyugat-európai, egyesült államokbeli és a fejlődő piacokról kikerült vállalat cégvezetőjét kérdezték meg a régióban tapasztalható lehetőségekről és kockázatokról – áll közleményükben.
A cégvezetők 40 százaléka szerint a gazdasági válság nyomán a következő évben közepes nehézségekkel kell számolniuk, 30 százalékuk negatív következményekre számít, a vállalatok hosszú távon mégis bizakodók. Csupán 14 százalékuk gondolja úgy, hogy a régióban a válság üzleti visszaeséshez fog vezetni, ezzel szemben a válaszadók 61 százaléka úgy becsüli, hogy a következő 3 évben a kereskedelemből és befektetésből származó éves bevételük több mint 6 százalékkal fog emelkedni, és 90 százalékuk szerint a régióból származó éves profit növekedni fog ebben a periódusban.
A Közép-Kelet-Európában már aktív vállalatok általánosságban úgy tervezik, hogy a következő 3 évben megosztják jelenlétüket a régióban, a diverzifikáció során Lengyelországgal szemben minden más piac növekvő érdeklődésre számíthat a következő években. Bár Lengyelország továbbra is fontos piac marad, a vállalatok egyre inkább a Balkán országai felé fordulnak – olvasható a hitelbiztosító közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok