Vizsgálóbizottságot állított fel a szenátus a feltételezett 18 milliárd eurós tartozás ügyében

A tartozás létezését egy évvel ezelőtt egy Svájcban élő román közgazdász professzor tárta a nyilvánosság elé, miután a doktori címének megszerzését megelőző kutatómunkája során rábukkant a náci Németország és a Román Királyság között 1935-ben szentesített szerződésre. A Radu Golban által felfedezett gazdasági megállapodás értelmében Románia vállalta, hogy fedezi a német nyersanyagszükséglet jelentős részét, ennek megfelelően különféle árucikkeket szállított a Harmadik Birodalomnak. Golban szerint 1944 szeptemberében Berlin már több mint egymilliárd birodalmi márkával tartozott Bukarestnek, ami óvatos becslések szerint alacsony, 2,5 százalékos kamatlábat feltételezve mai értéken 18,8 milliárd eurónak felelne meg. Nem mellékes, hogy az összeg közel akkora, mint az a húszmilliárd eurós hitelcsomag, amelyet a Nemzetközi Valutaalap, az EU és a Világbank állapított meg Romániának a 2009-ben kötött megállapodás alapján.

Noha egy évvel ezelőtt a feltételezett adósság kérdésével élénken foglalkozott a romániai és a németországi média, a bukaresti kormány, a pénzügyminisztérium és a jegybank nem foglalt állást hivatalosan az ügyben. Pedig a 37 éves közgazdász levélben hívta fel a Román Nemzeti Bank, valamint Traian Băsescu államfő figyelmét a tartozásra. (A temesvári származású Golban családjával 1988-ban vándorolt ki Németországba, ahol megszerezte az állampolgárságot, később azonban a svájci Bázelben telepedett le). Ezzel szemben Ulla Jepke német szövetségi parlamenti képviselő interpellációja nyomán a berlini pénzügyminisztérium megpróbálta lezárni a kibontakozó vitát azzal, hogy közölte: az 1947-ben a Románia által is aláírt párizsi békeszerződés értelmében Bukarest lemondott valamennyi, Németországgal szembeni pénzügyi követeléséről.

Golban viszont állítja: erről szó sincs, Románia ugyanis csak azokról az igényekről mondott le, amelyek a háború 1939. szeptember 1-jei kezdete után keletkeztek. A bukaresti szenátus most azért kezdett foglalkozni a kérdéssel, mert a közgazdász szeptemberben levélben hívta fel a felsőház figyelmét, miszerint az adósság létezéséről megdönthetetlen bizonyítékokkal rendelkezik. Golban szerint a két uniós országnak diplomáciai csatornákon kellene rendeznie a történelmi adósságot, kudarc esetén azonban Bukarestnek meg kell fontolnia, hogy egyoldalúan jogi útra terelje az ügyet.