2011. november 01., 09:112011. november 01., 09:11
A tartozás létezését egy évvel ezelőtt egy Svájcban élő román közgazdász professzor tárta a nyilvánosság elé, miután a doktori címének megszerzését megelőző kutatómunkája során rábukkant a náci Németország és a Román Királyság között 1935-ben szentesített szerződésre. A Radu Golban által felfedezett gazdasági megállapodás értelmében Románia vállalta, hogy fedezi a német nyersanyagszükséglet jelentős részét, ennek megfelelően különféle árucikkeket szállított a Harmadik Birodalomnak. Golban szerint 1944 szeptemberében Berlin már több mint egymilliárd birodalmi márkával tartozott Bukarestnek, ami óvatos becslések szerint alacsony, 2,5 százalékos kamatlábat feltételezve mai értéken 18,8 milliárd eurónak felelne meg. Nem mellékes, hogy az összeg közel akkora, mint az a húszmilliárd eurós hitelcsomag, amelyet a Nemzetközi Valutaalap, az EU és a Világbank állapított meg Romániának a 2009-ben kötött megállapodás alapján.
Noha egy évvel ezelőtt a feltételezett adósság kérdésével élénken foglalkozott a romániai és a németországi média, a bukaresti kormány, a pénzügyminisztérium és a jegybank nem foglalt állást hivatalosan az ügyben. Pedig a 37 éves közgazdász levélben hívta fel a Román Nemzeti Bank, valamint Traian Băsescu államfő figyelmét a tartozásra. (A temesvári származású Golban családjával 1988-ban vándorolt ki Németországba, ahol megszerezte az állampolgárságot, később azonban a svájci Bázelben telepedett le). Ezzel szemben Ulla Jepke német szövetségi parlamenti képviselő interpellációja nyomán a berlini pénzügyminisztérium megpróbálta lezárni a kibontakozó vitát azzal, hogy közölte: az 1947-ben a Románia által is aláírt párizsi békeszerződés értelmében Bukarest lemondott valamennyi, Németországgal szembeni pénzügyi követeléséről.
Golban viszont állítja: erről szó sincs, Románia ugyanis csak azokról az igényekről mondott le, amelyek a háború 1939. szeptember 1-jei kezdete után keletkeztek. A bukaresti szenátus most azért kezdett foglalkozni a kérdéssel, mert a közgazdász szeptemberben levélben hívta fel a felsőház figyelmét, miszerint az adósság létezéséről megdönthetetlen bizonyítékokkal rendelkezik. Golban szerint a két uniós országnak diplomáciai csatornákon kellene rendeznie a történelmi adósságot, kudarc esetén azonban Bukarestnek meg kell fontolnia, hogy egyoldalúan jogi útra terelje az ügyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok