Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra. Közben a hazai borfogyasztás is csökkenést mutat.
2025. április 20., 12:162025. április 20., 12:16
A 2024-es év nehéz mezőgazdasági év volt Romániában: szélsőséges időjárás, hosszan tartó aszály és a szőlőbetegségek súlyosan érintették a borágazatot. Ezek hatására közel 20 százalékkal esett vissza a bortermelés, a volumen mindössze 3,7 millió hektoliter volt – derül ki a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb jelentéséből, amelyet a Digi24 portál idézett.
A termelés visszaeséséhez hasonlóan a belföldi borfogyasztás is csökkent: 11,4 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, 2024-ben összesen 3 millió hektolitert fogyasztottak el. Ugyanakkor ez az érték még így is 4 százalékkal magasabb az elmúlt öt év átlagánál, ami azt jelzi, hogy a piac a gazdasági nehézségek és infláció ellenére is viszonylag stabil maradt.
Románia bortermelése 2023-ban 4,4 millió hektoliter volt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, illetve 4 százalékkal több, mint az elmúlt 5 év átlaga.
Nem csak Románia szenvedi meg a változó éghajlatot. A világ bortermelése 225,8 millió hektoliterre csökkent – ez 1961 óta a legalacsonyabb érték, és 4,8 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. A visszaesés okai között ott van a korai fagy, az elhúzódó szárazság, az özönvízszerű esőzések és a szőlőt megtámadó betegségek is.
Az Európai Unió 2024-ben 138,3 millió hektolitert termelt, ami 3,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és a legalacsonyabb érték a 21. században. Olaszország továbbra is a legnagyobb termelő (44,1 millió hektoliter), Franciaország (36,1 millió hektoliter – 23,5 százalékos csökkenés) és Spanyolország (31 millió hektoliter) követi.
A nemzetközi borkereskedelem volumene 99,8 millió hektoliter körül stagnált, azonban az export értéke magas maradt: 35,9 milliárd euró, részben a magas, literenkénti 3,60 eurós átlagárnak köszönhetően. A palackozott borok a teljes exportmennyiség 50,8 százalékát, az értékének pedig 67százalékát tették ki. A pezsgők és a „bag-in-box” típusú borok viszont volumennel és értékkel mérve is visszaestek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!