Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra. Közben a hazai borfogyasztás is csökkenést mutat.
2025. április 20., 12:162025. április 20., 12:16
A 2024-es év nehéz mezőgazdasági év volt Romániában: szélsőséges időjárás, hosszan tartó aszály és a szőlőbetegségek súlyosan érintették a borágazatot. Ezek hatására közel 20 százalékkal esett vissza a bortermelés, a volumen mindössze 3,7 millió hektoliter volt – derül ki a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb jelentéséből, amelyet a Digi24 portál idézett.
A termelés visszaeséséhez hasonlóan a belföldi borfogyasztás is csökkent: 11,4 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, 2024-ben összesen 3 millió hektolitert fogyasztottak el. Ugyanakkor ez az érték még így is 4 százalékkal magasabb az elmúlt öt év átlagánál, ami azt jelzi, hogy a piac a gazdasági nehézségek és infláció ellenére is viszonylag stabil maradt.
Románia bortermelése 2023-ban 4,4 millió hektoliter volt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, illetve 4 százalékkal több, mint az elmúlt 5 év átlaga.
Nem csak Románia szenvedi meg a változó éghajlatot. A világ bortermelése 225,8 millió hektoliterre csökkent – ez 1961 óta a legalacsonyabb érték, és 4,8 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. A visszaesés okai között ott van a korai fagy, az elhúzódó szárazság, az özönvízszerű esőzések és a szőlőt megtámadó betegségek is.
Az Európai Unió 2024-ben 138,3 millió hektolitert termelt, ami 3,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és a legalacsonyabb érték a 21. században. Olaszország továbbra is a legnagyobb termelő (44,1 millió hektoliter), Franciaország (36,1 millió hektoliter – 23,5 százalékos csökkenés) és Spanyolország (31 millió hektoliter) követi.
A nemzetközi borkereskedelem volumene 99,8 millió hektoliter körül stagnált, azonban az export értéke magas maradt: 35,9 milliárd euró, részben a magas, literenkénti 3,60 eurós átlagárnak köszönhetően. A palackozott borok a teljes exportmennyiség 50,8 százalékát, az értékének pedig 67százalékát tették ki. A pezsgők és a „bag-in-box” típusú borok viszont volumennel és értékkel mérve is visszaestek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!