
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra. Közben a hazai borfogyasztás is csökkenést mutat.
2025. április 20., 12:162025. április 20., 12:16
A 2024-es év nehéz mezőgazdasági év volt Romániában: szélsőséges időjárás, hosszan tartó aszály és a szőlőbetegségek súlyosan érintették a borágazatot. Ezek hatására közel 20 százalékkal esett vissza a bortermelés, a volumen mindössze 3,7 millió hektoliter volt – derül ki a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb jelentéséből, amelyet a Digi24 portál idézett.
A termelés visszaeséséhez hasonlóan a belföldi borfogyasztás is csökkent: 11,4 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, 2024-ben összesen 3 millió hektolitert fogyasztottak el. Ugyanakkor ez az érték még így is 4 százalékkal magasabb az elmúlt öt év átlagánál, ami azt jelzi, hogy a piac a gazdasági nehézségek és infláció ellenére is viszonylag stabil maradt.

Románia bortermelése 2023-ban 4,4 millió hektoliter volt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, illetve 4 százalékkal több, mint az elmúlt 5 év átlaga.
Nem csak Románia szenvedi meg a változó éghajlatot. A világ bortermelése 225,8 millió hektoliterre csökkent – ez 1961 óta a legalacsonyabb érték, és 4,8 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. A visszaesés okai között ott van a korai fagy, az elhúzódó szárazság, az özönvízszerű esőzések és a szőlőt megtámadó betegségek is.
Az Európai Unió 2024-ben 138,3 millió hektolitert termelt, ami 3,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és a legalacsonyabb érték a 21. században. Olaszország továbbra is a legnagyobb termelő (44,1 millió hektoliter), Franciaország (36,1 millió hektoliter – 23,5 százalékos csökkenés) és Spanyolország (31 millió hektoliter) követi.
A nemzetközi borkereskedelem volumene 99,8 millió hektoliter körül stagnált, azonban az export értéke magas maradt: 35,9 milliárd euró, részben a magas, literenkénti 3,60 eurós átlagárnak köszönhetően. A palackozott borok a teljes exportmennyiség 50,8 százalékát, az értékének pedig 67százalékát tették ki. A pezsgők és a „bag-in-box” típusú borok viszont volumennel és értékkel mérve is visszaestek.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!