
Fotó: Pixabay.com
Románia bortermelése 2023-ban 4,4 millió hektoliter volt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, illetve 4 százalékkal több, mint az elmúlt 5 év átlaga. A Wines of Romania platform szerint ezzel az ország tulajdonképpen megszilárdította pozícióját az európai bortermelők rangsorában, ahol jelenleg a hatodik helyen áll mennyiség szempontjából.
2023. november 17., 17:572023. november 17., 17:57
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb tanulmánya szerint 2023 nehéz év volt a borászat számára, a termelés az utóbbi 60 évben nem látott mélységbe zuhant vissza a kedvezőtlen időjárás miatt.
A tanulmány szerint az országot nem sújtotta olyan mértékben a szárazság, mint például az európai listavezetőkét, Franciaországot, Spanyolországot vagy Olaszországot. Globálisan az Egyesült Államok (25,5 millió hektoliter, 12 százalékkal több, mint 2022-ben), Portugália (7,4 millió hl, +8 százalék) és Németország (9 millió hl, +1 százalék) is növekedést mutattak a bor mennyiségében – szintén azért, mert a szőlőtermést kevésbé érintette a szárazság.
Fotó: Pál Árpád
A tanulmány szerint az éghajlati feltételek, a szárazság és a szőlőbetegségek miatt a déli félteke borászata súlyosan megsínylette a 2023-as évet, de Európában is észleltek néhány jelentős borvolumen-csökkenést. Különösen érintette Görögországot (-50%), Horvátországot (-46%), Grúziát (-28%), Spanyolországot (-19%), Olaszországot (-13%) és a Moldovai Köztársaságot (-10%).
A déli féltekén, ahol a szüret tavasszal zajlott, jelentős veszteségeket regisztráltak valamennyi bortermelő országban, kivéve Új-Zélandot, amely 14 százalékkal többet termelt: Uruguay és Argentína 29 százalékkal, Ausztrália 22 százalékkal, Chile 18 százalékkal, Dél-Afrika pedig 10 százalékkal kevesebbet. Ausztrália a szülőtermés egyötödét veszítette el az esős időjárás és a La Niña által okozott áradások miatt, Chile ültetvényei a tűzvész és szárazság miatt szenvedtek, míg Argentínában a jégeső és fagy károsította a szőlőt.
Fotó: Makkay József
A new.ro cikke a növekedés kapcsán megszólaltatta Marinela Ardeleant, a WinesOfRomania.com alapítóját, a RO-WINE borkiállítás egyik szervezőjét, aki szerint a következő évek fő kihívása az lesz, hogy megnyissák a külföldi piacokat.
– idézi a portál a szakértőt.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!