Fotó: Krónika
A kormányfő arra is felszólította a pénzügyi tárcavezetőt, hogy valamennyi miniszterrel egyeztessen, hogy lehetne tovább csökkenteni a kiadásokat – nyilatkozták a kormányülést követően a Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő illetékesek. A kabinet a jövő heti ülésre halasztotta a költségvetés-tervezet elfogadását.
Nincs szó ötvenszázalékos béremelésről
A költségvetés-tervezet különben Mariana Câmpeanu munkaügyi tárcavezető nyilatkozata szerint nem is tartalmazta a parlament két háza által elfogadott és az alkotmánybíróság által is alkotmányosnak minősített jogszabályt, amely 50 százalékkal emelné a költségvetési alkalmazottak bérét. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a jogszabály hatályba lépésével a közszférában a bruttó átlagbér elérné a 2500 lejt, és az átlagnyugdíj is 1200 lejre nőne. Mint Mariana Câmpeanu tájékoztatott, az állami és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetének kidolgozásakor 1865 lejes átlagbérrel számoltak, ami mindössze 17 százalékkal magasabb, mint a 2008-as büdzsé kidolgozásakor alapul vett átlagfizetés.
A hónap elején Varujan Vosganian úgy nyilatkozott, a közalkalmazottak bérének 50 százalékos emelése által a költségvetési deficit elérné a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékát. Ez pedig azt jelentené, hogy Románia nem tartaná be a maastrichti szerződésben rögzített feltételeket, és megkérdőjelezné az ország európai uniós tagságát is. Az EU feltételrendszere szerint egy tagállam csakis akkor csatlakozhat az euróövezethez, ha a költségvetési deficitje nem haladja meg a GDP 3 százalékát. „A közalkalmazottak fizetésének növelése 6 milliárd eurós többletkiadással járna. Vagy be kell fagyasztanunk a tervezett befektetéseket, vagy 7 százalékos deficit keletkezik” – részletezte Vosganian.
A múlt héten Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is úgy nyilatkozott, a jelenlegi világpiaci történések közepette azt tanácsolja, a költségvetést úgy dolgozzák ki, hogy a deficit a lehető legalacsonyabb szinten maradjon. Ehhez a jegybankelnök szerint a kiadásokat és bevételeket újra kell gondolni, a pénzügyi politikának pedig óvatosnak és megfelelőnek kell lennie.
Oktatásra, egészségügyre, mezőgazdaságra jutna több
A 2009-es állami költségvetés tervezete egyébként a legnagyobb öszszegeket az oktatásra, a közlekedésre, az egészségügyre, a védelemre, a rendfenntartásra és nemzetbiztonságra, valamint a mezőgazdaságra irányozza elő a legnagyobb összegeket. A büdzséjavaslat értelmében az oktatásra szánt pénzösszeg elérné a GDP 6 százalékát, ehhez pedig még hozzáadódna a hazai össztermék 0,8 százalékát kitevő, kutatásra szánt pénzalap.
Az egészségügyi rendszerre szánt összeg a GDP 3,9 százalékát tenné ki, míg a védelemre, rendfenntartásra és nemzetbiztonságra a bruttó hazai termék 3,3 százalékát szánja a Tăriceanu-kabinet. Biztosításra, illetve társadalombiztosításra a GDP 11,3 százalékát irányozza elő a jövő évre vonatkozó büdzsétervezet. Nyugdíjakra várhatóan 2009 folyamán 40 milliárd lejt fordítanak (a GDP 6,8 százaléka). Ha 4,6 millió nyugdíjassal számolunk, akkor a jövő évi átlagnyugdíj 709,3 lej lesz. A kormány által már elfogadott határozat értelmében január elsejétől a nyugdíjpont értéke 763,7 lejre nő.
Infrastrukturális beruházásokra a GDP 6,5 százalékát szánják. Mezőgazdasági támogatásra a 2,9 százalékot, míg szállításra 4,5 százalékot kívánnak fordítani. A környezetvédelemre szánt pénzalap a GDP alig 0,6 százalékát teszi ki. Az általános, konszolidált költségvetés-tervezet szerint a bevételek a jövő év folyamán elérik a 224,5 milliárd lejt (a bruttó hazai termék 38,8 százaléka). Ez az összeg 40,2 milliárddal magasabb, mint a 2008-as bevételek. A kiadási oldalon 236 milliárd lej szerepel (a GDP 40,8 százaléka). A költségvetési deficit így 2 százalékos. A büdzsé kidolgozói jövőre 6 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, ennek nominális értéke 578,5 milliárd lej. A munkanélküliség a 2008-ra előre jelzett 4 százalékról a jövő év végére a költségvetés-tervezet szerint 3,9 százalékra csökken.
Új fejezet a 2009-es költségvetésben az Európai Uniótól érkező öszszegeké. Jövő év folyamán ezek összértéke eléri majd várhatóan a 16,5 milliárd lejt, ami a GDP 2,9 százalékának felel meg. A pénzösszegek strukturális és kohéziós alapokból származnak.
A költségvetés kidolgozói szerint az infláció a jövő év során is folytatja csökkenő tendenciáját, a 2008 végére prognosztizált értékről 4,5 százalékra csökken, az éves átlag pedig 4,8 százalékos lesz. Az 1,2 százalékpontos csökkenés a szakemberek szerint főként azért következhet be, mert az árak a jövő év folyamán mérsékeltebb ütemben nőnek majd, mint idén.
B. E.
Gyurcsány is megszorításokat tervez
Gyurcsány Ferenc szerint a tervezettnél nagyobb tartalék kell a jövő évi költségvetésbe. A miniszterelnök tegnap úgy nyilatkozott: érdemben kell növelni a 2009. évi költségvetési javaslatban szereplő, nagyjából 300 milliárd forintos tartalékot. Gyurcsány ugyanakkor azt kérte a kormánytagoktól, hogy vegyék tudomásul: jövőre nem emelkedik a fizetésük, függetlenül attól, miről dönt az Országos Érdekegyeztető Tanács, és miben állapodik meg a közszféra dolgozóira vonatkozóan. Mint tájékoztatott, a kormány tagjai elfogadták, és tudomásul vették a kérést.
(fotó: gov.ro)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok