Fotó: Krónika
A kormányfő arra is felszólította a pénzügyi tárcavezetőt, hogy valamennyi miniszterrel egyeztessen, hogy lehetne tovább csökkenteni a kiadásokat – nyilatkozták a kormányülést követően a Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő illetékesek. A kabinet a jövő heti ülésre halasztotta a költségvetés-tervezet elfogadását.
Nincs szó ötvenszázalékos béremelésről
A költségvetés-tervezet különben Mariana Câmpeanu munkaügyi tárcavezető nyilatkozata szerint nem is tartalmazta a parlament két háza által elfogadott és az alkotmánybíróság által is alkotmányosnak minősített jogszabályt, amely 50 százalékkal emelné a költségvetési alkalmazottak bérét. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a jogszabály hatályba lépésével a közszférában a bruttó átlagbér elérné a 2500 lejt, és az átlagnyugdíj is 1200 lejre nőne. Mint Mariana Câmpeanu tájékoztatott, az állami és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetének kidolgozásakor 1865 lejes átlagbérrel számoltak, ami mindössze 17 százalékkal magasabb, mint a 2008-as büdzsé kidolgozásakor alapul vett átlagfizetés.
A hónap elején Varujan Vosganian úgy nyilatkozott, a közalkalmazottak bérének 50 százalékos emelése által a költségvetési deficit elérné a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékát. Ez pedig azt jelentené, hogy Románia nem tartaná be a maastrichti szerződésben rögzített feltételeket, és megkérdőjelezné az ország európai uniós tagságát is. Az EU feltételrendszere szerint egy tagállam csakis akkor csatlakozhat az euróövezethez, ha a költségvetési deficitje nem haladja meg a GDP 3 százalékát. „A közalkalmazottak fizetésének növelése 6 milliárd eurós többletkiadással járna. Vagy be kell fagyasztanunk a tervezett befektetéseket, vagy 7 százalékos deficit keletkezik” – részletezte Vosganian.
A múlt héten Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is úgy nyilatkozott, a jelenlegi világpiaci történések közepette azt tanácsolja, a költségvetést úgy dolgozzák ki, hogy a deficit a lehető legalacsonyabb szinten maradjon. Ehhez a jegybankelnök szerint a kiadásokat és bevételeket újra kell gondolni, a pénzügyi politikának pedig óvatosnak és megfelelőnek kell lennie.
Oktatásra, egészségügyre, mezőgazdaságra jutna több
A 2009-es állami költségvetés tervezete egyébként a legnagyobb öszszegeket az oktatásra, a közlekedésre, az egészségügyre, a védelemre, a rendfenntartásra és nemzetbiztonságra, valamint a mezőgazdaságra irányozza elő a legnagyobb összegeket. A büdzséjavaslat értelmében az oktatásra szánt pénzösszeg elérné a GDP 6 százalékát, ehhez pedig még hozzáadódna a hazai össztermék 0,8 százalékát kitevő, kutatásra szánt pénzalap.
Az egészségügyi rendszerre szánt összeg a GDP 3,9 százalékát tenné ki, míg a védelemre, rendfenntartásra és nemzetbiztonságra a bruttó hazai termék 3,3 százalékát szánja a Tăriceanu-kabinet. Biztosításra, illetve társadalombiztosításra a GDP 11,3 százalékát irányozza elő a jövő évre vonatkozó büdzsétervezet. Nyugdíjakra várhatóan 2009 folyamán 40 milliárd lejt fordítanak (a GDP 6,8 százaléka). Ha 4,6 millió nyugdíjassal számolunk, akkor a jövő évi átlagnyugdíj 709,3 lej lesz. A kormány által már elfogadott határozat értelmében január elsejétől a nyugdíjpont értéke 763,7 lejre nő.
Infrastrukturális beruházásokra a GDP 6,5 százalékát szánják. Mezőgazdasági támogatásra a 2,9 százalékot, míg szállításra 4,5 százalékot kívánnak fordítani. A környezetvédelemre szánt pénzalap a GDP alig 0,6 százalékát teszi ki. Az általános, konszolidált költségvetés-tervezet szerint a bevételek a jövő év folyamán elérik a 224,5 milliárd lejt (a bruttó hazai termék 38,8 százaléka). Ez az összeg 40,2 milliárddal magasabb, mint a 2008-as bevételek. A kiadási oldalon 236 milliárd lej szerepel (a GDP 40,8 százaléka). A költségvetési deficit így 2 százalékos. A büdzsé kidolgozói jövőre 6 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, ennek nominális értéke 578,5 milliárd lej. A munkanélküliség a 2008-ra előre jelzett 4 százalékról a jövő év végére a költségvetés-tervezet szerint 3,9 százalékra csökken.
Új fejezet a 2009-es költségvetésben az Európai Uniótól érkező öszszegeké. Jövő év folyamán ezek összértéke eléri majd várhatóan a 16,5 milliárd lejt, ami a GDP 2,9 százalékának felel meg. A pénzösszegek strukturális és kohéziós alapokból származnak.
A költségvetés kidolgozói szerint az infláció a jövő év során is folytatja csökkenő tendenciáját, a 2008 végére prognosztizált értékről 4,5 százalékra csökken, az éves átlag pedig 4,8 százalékos lesz. Az 1,2 százalékpontos csökkenés a szakemberek szerint főként azért következhet be, mert az árak a jövő év folyamán mérsékeltebb ütemben nőnek majd, mint idén.
B. E.
Gyurcsány is megszorításokat tervez
Gyurcsány Ferenc szerint a tervezettnél nagyobb tartalék kell a jövő évi költségvetésbe. A miniszterelnök tegnap úgy nyilatkozott: érdemben kell növelni a 2009. évi költségvetési javaslatban szereplő, nagyjából 300 milliárd forintos tartalékot. Gyurcsány ugyanakkor azt kérte a kormánytagoktól, hogy vegyék tudomásul: jövőre nem emelkedik a fizetésük, függetlenül attól, miről dönt az Országos Érdekegyeztető Tanács, és miben állapodik meg a közszféra dolgozóira vonatkozóan. Mint tájékoztatott, a kormány tagjai elfogadták, és tudomásul vették a kérést.
(fotó: gov.ro)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok