
Vészharangot kongatnak. A fuvarozó cégek képviselői szerint ha a kormány nem tesz semmit, tovább romlik a távolsági buszközlekedés
Fotó: Haáz Vince
Regionális vagy országos szinten kialakított, közfeladatokat ellátó, szubvencionált rendszerrel lehetne megoldania a megyén belüli közúti személyszállítás problémáját Romániában a Krónikának nyilatkozó megyei önkormányzati vezetők szerint. Az autóbuszos közlekedés lebonyolítása számos útvonalon veszteséges Erdélyben.
2022. szeptember 26., 13:502022. szeptember 26., 13:50
A közúti személyszállítás katasztrofális állapota miatt kongatja a vészharangot a Román Fuvarozók Szövetsége (FORT). Arra figyelmeztetnek, hogy több száz romániai település marad rendszeres megyei autóbuszjárat nélkül, mivel a veszteséges útvonalakat nem vállalják a fuvarozó cégek. Éppen ezért az érintettek arra kérik Nicolae Ciucă miniszterelnököt, hogy sürgősen kezdeményezzen párbeszédet a helyzet orvoslására, különben a személyszállítást romlani fog.
„A központi és a helyi döntéshozók nem tesznek semmit, hogy a közúti személyszállítást biztosítsák. Rossz a szabályozás, azt mindenki a saját kénye-kedve szerint értelmezi, így
– hívja fel a figyelmet közleményében a FORT. Nem értenek egyet azzal sem, hogy közbeszerzésen választják ki a személyszállítást végző cégeket, hiszen – mint fogalmaznak – a veszteséges útvonalakra így soha nem lesznek jelentkezők.
A fuvarozói szövetség különben már évek óta követeli, hogy a hatóságok mutassanak be egy, a közúti személyszállításra vonatkozó stratégiát. Ugyanakkor vehemensen tiltakoztak, amikor a közlekedési minisztérium kezdeményezte a romániai belföldi szállítás európai liberalizálását. Mint ismeretes, a hatályos jogszabályok érelmében a megyei önkormányzatok írják ki a versenytárgyalást a különböző útvonalakra, és adják ki az engedélyeket a megyéken belüli személyszállításra.
Fotó: Haáz Vince
A jogszabályi környezet nem egyértelmű, lehetőséget nyújt ugyan arra, hogy az önkormányzatok szubvencionálják a közúti személyszállítást, ám nem tisztázott, ki mennyi támogatást adjon – mutatott rá megkeresésünkre Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke. „A jelenlegi helyzetben az önkormányzatok olyanok, mint a templom egere, amíg nincs erre a célra központi forrás, a fejük tetejére is állhatnak, nem tudnak a közúti szállítás támogatására óriási összegeket előteremteni” – mondta Pataki.
Szatmár relatív kicsi megye, így ezzel a csoportosítással minden kiírásra akadt jelentkező, de már Fehér megyében, ahol fél évvel ezelőtt kiírták a licitet, a megye területének kétharmada lefedetlen maradt, mert nem volt elég jelentkező.
Pataki Csaba elmondta, Romániában teljes mértékben privatizálták ezt a szolgáltatást, miközben vannak országok, ahol meghagyták közszolgáltatásként, de egészében véve mindenhol veszteséges, támogatásra szorul. Ahogy a városi közlekedést is támogatják, a megyeit is kellene, de pontosan leszögezve, ki milyen módon és mennyivel, véli a tanácselnök. Meglátása szerint ez egy rendkívül szövevényes helyzet, sok esetben a megyei járatok rátevődnek a városi vonalakra, fontos szempont, hogy az ingázó diákok bérletét ki fizeti, másrészt az ingázó felnőttek sok esetben nem veszik igénybe a megyei járatot, mert számukra a munkaadó cég biztosítja a szállítást, amelyik igazodik a munkaprogramjukhoz.
A szatmári közgyűlés elnöke arra is rámutatott, teljesen más szabályozásra lenne szükség Bukarest és környékén, valamint az ország többi részén, hiszen forgalom és bevétel szempontjából is különböznek, a főváros környékén naponta kétmillió utas veszi igénybe a közúti szállítást, az ország többi részében összesen nincs ennyi utas, azonban Bukarest lobbiereje nagyobb, a szabályozást úgy befolyásolják, hogy nekik kedvezzen.
Teljesen átalakult a közlekedés, Háromszéken azt tapasztalják, hogy tízévenként megkétszereződik a magántulajdonban levő gépkocsik száma – fejtette ki lapunk kérdésére Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke felidézte, már a kilencvenes évek elejétől elkezdett akadozni a közúti személyszállítás, az autóbuszok vagy érkeztek, vagy nem, gyakran lerobbantak, ami végül azt eredményezte, hogy az emberek nem vártak a buszra, megoldották másként, saját autót vettek, és ez lerontotta a rendszert, átalakította a közlekedés kultúráját. Ugyanakkor Tamás Sándor is azt vallja, hogy
Kovászna megyében úgy alakítják az útvonalakat, hogy minden faluba legyen járat, de gyakran előfordul, hogy egy-egy útvonalra nem jelentkezik cég. A fuvarozónak nem éri meg, hogy naponta egy-két alkalommal két-három utasért kimenjen például Futásfalvára. Tamás Sándor szerint
mert hiába indítanak járatot megyehatártól megyehatárig, ha például a háromszéki faluból Brassóba ingázik valaki.
„Ha teljesen decentralizálnák a rendszert, lenne pénz, hogy a megyei önkormányzatok saját autóparkot alakítsanak ki, a jelenlegi lerobbant buszok helyett korszerűeket indítsanak, ám még akkor is megoldatlan maradna a megyeközi szállítás, ezért kellene regionális vagy országos szintű rendszerben gondolkodni” – összegzett Tamás Sándor.
Hargita megyében nemrég zárták le a témában a konzultációt, egyeztettek a szállítókkal, és a lakosságot is igyekeztek minél nagyobb mértékben bevonni – tájékoztatott Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Rámutatott: a tervezett menetrendet a helyi önkormányzatoknak, cégeknek, a rendőrségnek és a tanügynek is szétküldték. Mint részletezte,
Fotó: Pinti Attila
Az körvonalazódik, hogy a jelenleg működő járatok közül 28 marad a jelenlegi formában, két új útvonalat üzemelnek be, és több meglevőt összevonnak. Várhatóan a közbeszerzésen kilenc kistérségre osztva tehetnek ajánlatot a tömegközlekedést biztosító cégek.
„2030-ig kell meghatározzuk a menetrendet. Nehéz összeegyeztetni az utasszámot az útvonalakkal úgy, hogy a szállító cégeknek megérje az útvonal biztosítása. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy minden településen legyen elérhető a tömegközlekedés, hiszen az embereknek munkába kell járni, és a gyerekeknek időben be kell érniük az iskolába. El kell kerülnünk azt, hogy egy cég járművei egy útvonalon egymás elől vegyék el az utasokat” – részletezte Borboly Csaba. A hargitai közgyűlés elnöke ugyanakkor a feketefuvarozás veszélyeire is felhívta a figyelmet, hiszen volt már rá példa, hogy menetrend szerinti járatok sodródtak a megszűnés szélére, mert előlük felvették az utasokat a feketén fuvarozók.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!