Vészharangot kongatnak. A fuvarozó cégek képviselői szerint ha a kormány nem tesz semmit, tovább romlik a távolsági buszközlekedés
Fotó: Haáz Vince
Regionális vagy országos szinten kialakított, közfeladatokat ellátó, szubvencionált rendszerrel lehetne megoldania a megyén belüli közúti személyszállítás problémáját Romániában a Krónikának nyilatkozó megyei önkormányzati vezetők szerint. Az autóbuszos közlekedés lebonyolítása számos útvonalon veszteséges Erdélyben.
2022. szeptember 26., 13:502022. szeptember 26., 13:50
A közúti személyszállítás katasztrofális állapota miatt kongatja a vészharangot a Román Fuvarozók Szövetsége (FORT). Arra figyelmeztetnek, hogy több száz romániai település marad rendszeres megyei autóbuszjárat nélkül, mivel a veszteséges útvonalakat nem vállalják a fuvarozó cégek. Éppen ezért az érintettek arra kérik Nicolae Ciucă miniszterelnököt, hogy sürgősen kezdeményezzen párbeszédet a helyzet orvoslására, különben a személyszállítást romlani fog.
„A központi és a helyi döntéshozók nem tesznek semmit, hogy a közúti személyszállítást biztosítsák. Rossz a szabályozás, azt mindenki a saját kénye-kedve szerint értelmezi, így
– hívja fel a figyelmet közleményében a FORT. Nem értenek egyet azzal sem, hogy közbeszerzésen választják ki a személyszállítást végző cégeket, hiszen – mint fogalmaznak – a veszteséges útvonalakra így soha nem lesznek jelentkezők.
A fuvarozói szövetség különben már évek óta követeli, hogy a hatóságok mutassanak be egy, a közúti személyszállításra vonatkozó stratégiát. Ugyanakkor vehemensen tiltakoztak, amikor a közlekedési minisztérium kezdeményezte a romániai belföldi szállítás európai liberalizálását. Mint ismeretes, a hatályos jogszabályok érelmében a megyei önkormányzatok írják ki a versenytárgyalást a különböző útvonalakra, és adják ki az engedélyeket a megyéken belüli személyszállításra.
Fotó: Haáz Vince
A jogszabályi környezet nem egyértelmű, lehetőséget nyújt ugyan arra, hogy az önkormányzatok szubvencionálják a közúti személyszállítást, ám nem tisztázott, ki mennyi támogatást adjon – mutatott rá megkeresésünkre Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke. „A jelenlegi helyzetben az önkormányzatok olyanok, mint a templom egere, amíg nincs erre a célra központi forrás, a fejük tetejére is állhatnak, nem tudnak a közúti szállítás támogatására óriási összegeket előteremteni” – mondta Pataki.
Szatmár relatív kicsi megye, így ezzel a csoportosítással minden kiírásra akadt jelentkező, de már Fehér megyében, ahol fél évvel ezelőtt kiírták a licitet, a megye területének kétharmada lefedetlen maradt, mert nem volt elég jelentkező.
Pataki Csaba elmondta, Romániában teljes mértékben privatizálták ezt a szolgáltatást, miközben vannak országok, ahol meghagyták közszolgáltatásként, de egészében véve mindenhol veszteséges, támogatásra szorul. Ahogy a városi közlekedést is támogatják, a megyeit is kellene, de pontosan leszögezve, ki milyen módon és mennyivel, véli a tanácselnök. Meglátása szerint ez egy rendkívül szövevényes helyzet, sok esetben a megyei járatok rátevődnek a városi vonalakra, fontos szempont, hogy az ingázó diákok bérletét ki fizeti, másrészt az ingázó felnőttek sok esetben nem veszik igénybe a megyei járatot, mert számukra a munkaadó cég biztosítja a szállítást, amelyik igazodik a munkaprogramjukhoz.
A szatmári közgyűlés elnöke arra is rámutatott, teljesen más szabályozásra lenne szükség Bukarest és környékén, valamint az ország többi részén, hiszen forgalom és bevétel szempontjából is különböznek, a főváros környékén naponta kétmillió utas veszi igénybe a közúti szállítást, az ország többi részében összesen nincs ennyi utas, azonban Bukarest lobbiereje nagyobb, a szabályozást úgy befolyásolják, hogy nekik kedvezzen.
Teljesen átalakult a közlekedés, Háromszéken azt tapasztalják, hogy tízévenként megkétszereződik a magántulajdonban levő gépkocsik száma – fejtette ki lapunk kérdésére Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke felidézte, már a kilencvenes évek elejétől elkezdett akadozni a közúti személyszállítás, az autóbuszok vagy érkeztek, vagy nem, gyakran lerobbantak, ami végül azt eredményezte, hogy az emberek nem vártak a buszra, megoldották másként, saját autót vettek, és ez lerontotta a rendszert, átalakította a közlekedés kultúráját. Ugyanakkor Tamás Sándor is azt vallja, hogy
Kovászna megyében úgy alakítják az útvonalakat, hogy minden faluba legyen járat, de gyakran előfordul, hogy egy-egy útvonalra nem jelentkezik cég. A fuvarozónak nem éri meg, hogy naponta egy-két alkalommal két-három utasért kimenjen például Futásfalvára. Tamás Sándor szerint
mert hiába indítanak járatot megyehatártól megyehatárig, ha például a háromszéki faluból Brassóba ingázik valaki.
„Ha teljesen decentralizálnák a rendszert, lenne pénz, hogy a megyei önkormányzatok saját autóparkot alakítsanak ki, a jelenlegi lerobbant buszok helyett korszerűeket indítsanak, ám még akkor is megoldatlan maradna a megyeközi szállítás, ezért kellene regionális vagy országos szintű rendszerben gondolkodni” – összegzett Tamás Sándor.
Hargita megyében nemrég zárták le a témában a konzultációt, egyeztettek a szállítókkal, és a lakosságot is igyekeztek minél nagyobb mértékben bevonni – tájékoztatott Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Rámutatott: a tervezett menetrendet a helyi önkormányzatoknak, cégeknek, a rendőrségnek és a tanügynek is szétküldték. Mint részletezte,
Fotó: Pinti Attila
Az körvonalazódik, hogy a jelenleg működő járatok közül 28 marad a jelenlegi formában, két új útvonalat üzemelnek be, és több meglevőt összevonnak. Várhatóan a közbeszerzésen kilenc kistérségre osztva tehetnek ajánlatot a tömegközlekedést biztosító cégek.
„2030-ig kell meghatározzuk a menetrendet. Nehéz összeegyeztetni az utasszámot az útvonalakkal úgy, hogy a szállító cégeknek megérje az útvonal biztosítása. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy minden településen legyen elérhető a tömegközlekedés, hiszen az embereknek munkába kell járni, és a gyerekeknek időben be kell érniük az iskolába. El kell kerülnünk azt, hogy egy cég járművei egy útvonalon egymás elől vegyék el az utasokat” – részletezte Borboly Csaba. A hargitai közgyűlés elnöke ugyanakkor a feketefuvarozás veszélyeire is felhívta a figyelmet, hiszen volt már rá példa, hogy menetrend szerinti járatok sodródtak a megszűnés szélére, mert előlük felvették az utasokat a feketén fuvarozók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!