A tény azonban, hogy a franciaországi választásokat a szocialista François Hollande nyerte meg, míg Görögországban a jelenleg hatalmon levő nagykoalíció vereséget szenvedett a parlamenti választásokon, oda vezetett, hogy négy és fél havi mélységbe zuhantak tegnap a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek, és felerősödtek az euróövezet jövőjével kapcsolatos befektetői aggodalmak. A londoni elemzők helyzetértékelése szerint a választások kimenetele rövid távon ugyan jót tehet a valutauniós növekedési kilátásoknak, ám veszélyes fordulatot is hozhat az euróövezeti adósságválságban, hogy a további megszorításokat ellenző politikusok térnyerése zajlik szerte Európában.
A Krónika megkeresésére Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap arról beszélt, hogy a baloldal térnyerésének vagyunk szemtanúi az elmúlt időben lezajlott európai hatalomváltások tekintetében. „A legfontosabb ezek közül mindenképpen a franciaországi elnökválasztás, hiszen a francia–német kettős mindig is az Unió motorját, illetve az EU-s építmény alapját jelentette. Hollande megválasztása véget vetett a Sarkozy–Merkel párosnak.
Az eredmények ugyanakkor szinte kivétel nélkül azt mutatják, hogy a hatalomra kerülő erők elhatárolódnak a szigorúságra alapozó politikától, véleményem szerint pedig az új vezetők, a győztesek aggasztóan nagymértékben populista elképzeléseket hangoztatnak a jövőre nézve” – fogalmazott Winkler.
Mint mondta, jelzésértékű például az új francia elnök diskurzusa, amely a fiatal pályakezdők, a nyugdíjasok, a kezdő vállalkozók támogatására épül, ez azonban a központosított, paternalista államfelfogást idézheti. „Az új bukaresti szociálliberális kormány – amely győzelmét többek között az európai történéseknek is köszönheti – ugyanezzel az eszköztárral rendelkezik, kérdés azonban, hogy – akár Franciaország esetében is – milyen mértékben teljesíthetők az ígéretek, és egy éves ragyogás után újabb válság következik-e az Unió tagállamaiban.
Az új vezetők egyértelműen nehéz helyzetben vannak a vállalások miatt” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Hozzátette, a választások visszhangjából ítélve a pénzpiac, a bankrendszer, a nemzetközi elemzők és a hitelminősítők is aggódnak a változások következményei miatt.
Winkler szerint ugyanakkor Görögországban egyelőre túlságosan kaotikus a helyzet, ez a következő napokban tisztázódik majd. „Ha Görögország – mondjuk Magyarországhoz hasonlóan – függetleníteni akarja magát az Uniótól, vagy az IMF-től, a vezetőknek hamarosan rá kell jönniük, hogy segítség nélkül nem boldogulnak. Egyedül az úgynevezett nagyhatalmak – Franciaország, Németország, Lengyelország – sem tudna megállni a saját lábán a jelenlegi gazdasági kontextusban” – magyarázta a politikus.
Winkler ugyanakkor úgy véli, fontos hangsúlyozni, hogy Brüsszelre vagy éppen Angela Merkelre nem Európa rendőreként kell tekinteni, hiszen stabilitásra, higgadt költségvetési politikára nem azért van szükség, mert az uniós vezetők így kívánják.
„A megszorítások alkalmazását is általában durva leegyszerűsítéssel képzelik el az állampolgárok, a gazdasági folyamatok azonban nem fehérek vagy feketék, minden pozitívumnak megvan az ára, illetve minden negatívumnak a maga hozama. Románia Görögország sorsára jutott volna, ha 2009 környékén nem vezették volna be a megszorításokat” – mutatott rá a képviselő.
Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági alelnöke szintén azt emelte ki lapunk kérdésére, hogy nehéz időszak következik az Európai Unió számára. „Az uniós történések természetesen kihatnak a romániai gazdaságra. Azonban úgy gondolom, hogy az új román kormány beiktatása után például a lej-euró árfolyam visszaesik, a következő időszakban pedig nem kell nagyobb negatív következményekre számítani” – fejtette ki a gazdasági szakember.
Mátis ugyanakkor arról is beszélt, hogy az uniós vezetők már kidolgozták a pénzügyi csomagot Görögország számára, az athéni vezetőknek pedig mindenképpen együtt kell működniük, ha nem akarják végképp csődbe juttatni az államot. A gazdasági alelnök szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy Görögországban újabb választásokat kell tartani, ha nem születik meg „a nemzet megmentését szolgáló kormány”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok