Veszélyes fordulatot hozhat az Európai Unióban a megszorításokat ellenző politikusok térnyerése

A tény azonban, hogy a franciaországi választásokat a szocialista François Hollande nyerte meg, míg Görögországban a jelenleg hatalmon levő nagykoalíció vereséget szenvedett a parlamenti választásokon, oda vezetett, hogy négy és fél havi mélységbe zuhantak tegnap a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek, és felerősödtek az euróövezet jövőjével kapcsolatos befektetői aggodalmak. A londoni elemzők helyzetértékelése szerint a választások kimenetele rövid távon ugyan jót tehet a valutauniós növekedési kilátásoknak, ám veszélyes fordulatot is hozhat az euróövezeti adósságválságban, hogy a további megszorításokat ellenző politikusok térnyerése zajlik szerte Európában.

Winkler: előretörő
populizmus

A Krónika megkeresésére  Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap arról beszélt, hogy a baloldal térnyerésének vagyunk szemtanúi az elmúlt időben lezajlott európai hatalomváltások tekintetében. „A legfontosabb ezek közül mindenképpen a franciaországi elnökválasztás, hiszen a francia–német kettős mindig is az Unió motorját, illetve az EU-s építmény alapját jelentette. Hollande megválasztása véget vetett a Sarkozy–Merkel párosnak.

Az eredmények ugyanakkor szinte kivétel nélkül azt mutatják, hogy a hatalomra kerülő erők elhatárolódnak a szigorúságra alapozó politikától, véleményem szerint pedig az új vezetők, a győztesek aggasztóan nagymértékben populista elképzeléseket hangoztatnak a jövőre nézve” – fogalmazott Winkler.

Mint mondta, jelzésértékű például az új francia elnök diskurzusa, amely a fiatal pályakezdők, a nyugdíjasok, a kezdő vállalkozók támogatására épül, ez azonban a központosított, paternalista államfelfogást idézheti. „Az új bukaresti szociálliberális kormány – amely győzelmét többek között az európai történéseknek is köszönheti – ugyanezzel az eszköztárral rendelkezik, kérdés azonban, hogy – akár Franciaország esetében is – milyen mértékben teljesíthetők az ígéretek, és egy éves ragyogás után újabb válság következik-e az Unió tagállamaiban.

Az új vezetők egyértelműen nehéz helyzetben vannak a vállalások miatt” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Hozzátette, a választások visszhangjából ítélve a pénzpiac, a bankrendszer, a nemzetközi elemzők és a hitelminősítők is aggódnak a változások következményei miatt.

Winkler szerint ugyanakkor Görögországban egyelőre túlságosan kaotikus a helyzet, ez a következő napokban tisztázódik majd. „Ha Görögország – mondjuk Magyarországhoz hasonlóan – függetleníteni akarja magát az  Uniótól, vagy az IMF-től, a vezetőknek hamarosan rá kell jönniük, hogy segítség nélkül nem boldogulnak. Egyedül az úgynevezett nagyhatalmak – Franciaország, Németország, Lengyelország – sem tudna megállni a saját lábán a jelenlegi gazdasági kontextusban” – magyarázta a politikus.

Winkler ugyanakkor úgy véli, fontos hangsúlyozni, hogy Brüsszelre vagy éppen Angela Merkelre nem Európa rendőreként kell tekinteni, hiszen stabilitásra, higgadt költségvetési politikára nem azért van szükség, mert az uniós vezetők így kívánják.

„A megszorítások alkalmazását is általában durva leegyszerűsítéssel képzelik el az állampolgárok, a gazdasági folyamatok azonban nem fehérek vagy feketék, minden pozitívumnak megvan az ára, illetve minden negatívumnak a maga hozama. Románia Görögország sorsára jutott volna, ha 2009 környékén nem vezették volna be a megszorításokat” – mutatott rá a képviselő.

Mátis: nehéz idők jönnek

Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági alelnöke szintén  azt emelte ki lapunk kérdésére, hogy nehéz időszak következik az Európai Unió számára. „Az uniós történések természetesen kihatnak a romániai gazdaságra. Azonban úgy gondolom, hogy az új román kormány beiktatása után például a lej-euró árfolyam visszaesik, a következő időszakban pedig nem kell nagyobb negatív következményekre számítani” – fejtette ki a gazdasági szakember.

Mátis ugyanakkor arról is beszélt, hogy az uniós vezetők már kidolgozták a pénzügyi csomagot Görögország számára, az athéni vezetőknek pedig mindenképpen együtt kell működniük, ha nem akarják végképp csődbe juttatni az államot. A gazdasági alelnök szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy Görögországban újabb választásokat kell tartani, ha nem születik meg „a nemzet megmentését szolgáló kormány”.