A kormány egyik célja „kordában tartani” a villanyszámlákat
Fotó: Pethő Melánia
Teljes káoszt okozott a piacokon a legfrissebb adóügyi módosításokat tartalmazó, hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet. Bár az alkalmazási módszertan híján sok esetben egyelőre csak találgatások léteznek, azok is elégnek bizonyultak arra, hogy lejtmenetbe állítsák a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB) a bankok körüli bizonytalanságok miatt, az áramszolgáltatókat sújtó intézkedések nyomán pedig egyes érintett cégek a kiszivárgott információk szerint azzal fenyegetőznek, hogy lekapcsolják a villanyt a fogyasztóknál.
2019. január 16., 06:272019. január 16., 06:27
2019. január 16., 06:302019. január 16., 06:30
Az energiapiacot, a bankszektort és a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB) egyaránt megbolygatta az elmúlt napokban a szociálliberális kormány január elsejétől hatályba lépett új adóügyi csomagja, amelynek elemei a híres-hírhedt 2018/114-es számú sürgősségi kormányrendeletben kaptak helyet. Ugyan még sok a kérdőjel a pontos alkalmazási módszertan, a különféle szabályozások és a 2019-es évi állami költségvetés hiányában, máris nem várt lépéseknek vagyunk szemtanúi.
A villanyáram-szolgáltatók például a kiszivárgott információk szerint az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) képviselőivel a 114-es rendelethez szükséges szabályozási keretről folytatott múlt heti találkozón
Az Economica.net gazdasági hírportál szerint elégedetlenségük oka, hogy a rendelet ellenséges környezetet teremtett számukra, amiből az egyetlen menekülési út, ha lemondanak a lakossági fogyasztókról, akik amúgy is a kötelező végső forgalmazókhoz (Enel, E.On, CEZ, Electrica) lépnek át az új intézkedések nyomán, azok ugyanis mindenképp alacsonyabb árat kínálnak. A 114-es rendelet egyik célja a lakossági számlák alacsony szinten tartása, így várhatóan az ANRE kedvező referenciaárat szab meg.
A jelenlegi 9 millióból mintegy 2 millió fogyasztót érintene az intézkedés, akik a szabadpiacról választottak maguknak szolgáltatót. Közülük viszont mintegy 1,5 millióan az Enel szabadpiaci ágát választották, és félmillió ügyfél van, aki különböző cégekhez ment át. A lakossági szolgáltatástól visszalépő cégek pedig a korábban alacsonyabb áron megvásárolt áramot a szabadpiacon értékesíthetnék, amivel valamennyit visszanyernének a várható veszteségeikből. Ellenkező esetben is fennállna a lehetőség, hogy az ügyfelek hagyják őket cserben, és az olcsóbb ár felé vándorolnának.
ANRE-s források viszont azt mondják, az is előfordulhat, hogy a szabadpiaci cégekre is vonatkoztatnák az új szabályokat, vagyis opcionálisan csatlakozhatnának a kötelező végső forgalmazókhoz. Konkrétumot viszont csak január 18-ára ígérnek.
„A szolgáltatók nem bonthatnak egyoldalúan szerződést sem a háztartási, sem az ipari a fogyasztókkal, ezt a tavaly júliusban elfogadott törvénymódosítás írja elő” – szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) igazgatóhelyettese, akit a kiszivárgott hírekről és azok esetleges következményeiről faggattunk. Hozzátette,
és holnaptól már nem szolgáltat számára elektromos áramot.
„Nyilván amikor a szerződés lejár, és azt általában egy évre kötik, eldöntheti, hogy a továbbiakban nem tesz ajánlatot a háztartási fogyasztóknak” – részletezte a hatóság vezetője. Hozzátette, a szabadpiac alakulása nyitott kérdés, valószínűleg nehéz lesz azokkal az árakkal versenyezni, amelyeket a kötelező végső forgalmazók tudnak nyújtani, de nem lehetetlen. A kötelező végső forgalmazók szabályozott áron és mennyiségben kapják majd az energiát, ennek ellenére nem számíthatunk árcsökkenésre, hívta fel a figyelmet Nagy-Bege Zoltán. Ennek az a magyarázata, hogy az elmúlt 3-4 hónapban veszteséggel szolgáltattak a lakosságnak,
Ha a veszteségeiket az év végéig behajtják, jövő év elejétől kínálhatnak előnyösebb árakat, ami tovább nehezíti a szabadpiacon a többi szereplő helyzetét. A hatóság képviselője ugyanakkor úgy látja, mindez nem jelenti a szabadpiac végét, hiszen bármelyik fogyasztó dönthet úgy, mégsem megy vissza a szabályozott piacra, marad a szolgáltatójánál.
Mint emlékeztetett, tavaly július elejétől egy új szabály értelmében a kötelező végső forgalmazókat versenyszerűen jelölik ki négy évre. Egyértelműen a régi szolgáltatók nyerték a versenyt, hiszen például egyik kritérium az volt, hogy kinek van több ügyfele, és akkor a szabadpiac még csak a 20 százalékot uralta. Ugyanakkor bevezették a választott végső forgalmazó fogalmát, tehát bármelyik szolgáltató kérheti ezt a státust, azzal a feltétellel, ha olcsóbban adja az áramot, mint a kötelező forgalmazók. Egyelőre még vitáznak erről a hatóság keretében is, de valószínűleg úgy értelmezik, hogy mivel a törvény nem tesz különbséget a kötelező és a választott végső forgalmazó között, ez utóbbiaknak is biztosítani kell a szabályozott felvásárlási árat. Így a verseny tovább élhet, csak szűkebb keretek között – fogalmazta meg az igazgatóhelyettes. Hozzátette, bár kevés az idő, és nem biztosít sok játékteret a törvény, inspirálódnak azokban az EU-tagállamokban választott modellekből, ahol szintén visszatértek a szabályozott árhoz.
Közben szintén az adóügyi intézkedések miatt zuhan már-már megállíthatatlanul a Bukaresti Értéktőzsde (BVB). Jókorát estek kedden a Transilvania Bank részvényei, a kereskedési időszak közepén 6–8 százalékos esést produkáltak azt követően, hogy hétfőn beszakadt a bank részvényeinek árfolyama, és közel 10 százalékos mínuszban zárt. A BRD is 4,84 százalékost esett 12:46-kor. Ennek nyomán a BET-index, amely enyhe emelkedéssel nyitott, a nap közepén mínuszba váltott, 1,68 százaléknyit zuhanva.
A tőzsdén jegyzett cégek a Ziarul Financiar szerint hétfőn 4,3 milliárd lejt veszítettek, így értékük 139 milliárd lej, miközben
A BET-index 4,2 százalékot zuhant, ez volt a legmeredekebb zuhanás az EU-ban.
Az esés – mint ismeretes – azzal hozható összefüggésbe, hogy a kormány kiadta az első adatokat arról, miként adóztatja meg a legnagyobb részvényforgalmat bonyolító bankokat az úgynevezett kapzsisági adóval, aminek értéke az irányadó bankközi kamatlábak (ROBOR) alakulásától függ.
Tény viszont, hogy egynapnyi emelkedés után kedden újfent csökkent a 3, a 9 és a 12 havi ROBOR, a hathavi pedig stagnált. De
a Román Nemzeti Bank (BNR) 4,6822 lej/eurós referencia-árfolyamot tett közzé, ami 0,11 százalékos gyengülést jelent az előző napi szinthez képest.
„Félelmetes a kiszámíthatatlanság, a gerjesztett bizonytalanság, a rengeteg változó tényező, és hogy a nyereségességtől függetlenül a bankoknak negyedévente ki kell fizetniük az adót” – értékelt megkeresésünkre Bordás Attila bankpiaci szakértő. A LAM Mikrohitel Rt. igazgató-helyettese kiemelte,
A szakember úgy látja, a profitot nem minden pénzintézet menekítette ki az országból, hanem abból finanszírozták a befektetéseket, a terjeszkedést, a korszerűsítést, ami költséghatékonyságot eredményezett, ám most ettől függetlenül adóznak, ami visszaveti a fejlesztéseket.
A pénzügyi szakértő szerint a kiszámíthatatlanságot növeli, hogy az adót az irányadó bankközi hitelkamatlábhoz (ROBOR) kötik, ezt pedig nemcsak a bankok befolyásolják. A ROBOR aszerint alakul, hogy a bankok a likviditásaikat egymásnak kölcsön adják, de Romániában az egyik legnagyobb hitelfelvevő az állam, az elmúlt hónapokban a kormány kötvényeket bocsátott ki, és 4 százalék feletti kamattal vett fel kölcsönt a hazai pénzintézetektől. Ez egy olyan külső tényező, amit a pénzintézetek már nem tudnak befolyásolni, tehát számukra ez a mutató teljesen kiszámíthatatlan.
Bordás Attila szerint
Annál is inkább, mert azokban az európai uniós országokban, ahol még létezik hasonló adónem, az a romániai szint egynegyede.
„Az Európai Unióban egyik alapelv a szabad tőkeáramlás, tehát ezt teljesen törvényesen lépik meg a bankok, és ennek sokkal drasztikusabb hatásai lesznek, mint a profitexportnak” – hívta fel a figyelmet Bordás Attila, aki szintén veszélyesnek tartja, hogy a kormány minden előzetes egyeztetés nélkül döntött, az elmúlt év végén egyik napról a másikra vezette be az új adót. „Nem volt konzultáció az érintettekkel, sőt előjele sem volt egy ilyen módosításnak, ez növeli a bizonytalanságot, állandó kockázati tényezőként jelenik meg, hiszen benne van a pakliban, hogy egy hónap múlva bármi megtörténhet. Ezek a pénzintézetek több tíz évre terveznek, hatalmas összegeket mozgatnak, és elvárják, hogy befektetéseik megtérüljenek. Egy ilyen lépés hatalmas bizonytalanságot gerjeszt, ezt a tőzsde mozgása is mutatja, a legérintettebb a Transilvania Bank, amely hazai tőkével az országban működik, és nem áll a háta mögött anyabank” – összegzett Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás