
Máshol működik. Szivattyús-víztározós vízerőmű a csehországi Dalešicében, a Jihlava folyó mentén
Fotó: Cez.cz
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) kiírta a versenytárgyalást az évtizedek óta tervezett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Mindez azt bizonyítja, hogy Sebastian Burduja energiaügyi miniszter valóban komolyan gondolja a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica víztározónál elképzelt óriásberuházást, amelyet legutóbb csupán hetekkel nyári kinevezése előtt „temettek el”. És amely immár jóval többe kerülhet, mint a korábban tervezett egymilliárd euró.
2023. október 31., 21:142023. október 31., 21:14
A SAPE mostani kiírása szerint 17,5 millió lejt szánnak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, a majdani kivitelezőt segítő, műszaki és egyéb szakmai tanácsadói feladatok ellátására. Az állami hatóság által felajánlott szerződés kétéves határidőt szab meg a tervek elkészítésére; a győztes kiválasztásakor elsősorban a jelentkezők által kért munkadíjat, a pályázók szakmai tapasztalatát és a felvázolt megvalósítási módszereket veszik figyelembe.
Amint arról beszámoltunk, július elején ismét úgy tűnt, talán végleg lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról.
Aztán kiderült: a Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése még május 30-án elfogadta a társaság önkéntes felszámolását. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében. A döntés arra engedett következtetni, hogy a hatóságok véget kívánnak vetni a projektnek, mely bár csak a fiókokban létezett, így is többmillió eurót „nyelt el” az évek, évtizedek folyamán. Hiszen már korábban is készült megvalósíthatósági tanulmány, sőt 2015-ben már versenytárgyalást is kiírtak a megvalósításra, de a kínai jelentkezők minden bizonnyal „nem tetszettek”, ezért nem hirdettek győztest.
A régi tervek illusztrációja
Fotó: Látványterv
Idén nyáron azonban néhány hét elég volt, hogy ismét teljesen ellentétes irányt vegyen a nagy vízerőmű sorsa. „Tarnica-Lapistyának hívják. Évtizedes projekt, amelyről sokat beszéltek, a fiókokban feledték. Vállaltam, hogy mindent megteszünk ezen álom megvalósításáért” – közölte a június 15-én kinevezett energetikai tárcavezető.

Csupán néhány hetet „nyugodott békében” a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározóhoz évtizedek óta tervezett óriásberuházás.
Sebastian Burduja bejegyzésében elmagyarázta:
„Természetes akkumulátor” – írta a miniszter. Aki szerint itt az idő, hiszen pontosan ilyen projektre van szüksége Romániának: zöldenergia, stratégiai befektetés, rendszerkiegyenlítés. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az idő korábban „még inkább itt volt”: bár az egymilliárd euró évekkel ezelőtt óriási összegként hatott, az azóta minden térten tapasztalt jelentős drágulás tovább duzzaszthatja a költségeket.
A Tarnica víztározó
Fotó: Clujtourism.ro
Mint ismeretes, a Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
szóljon hozzá!