
Máshol működik. Szivattyús-víztározós vízerőmű a csehországi Dalešicében, a Jihlava folyó mentén
Fotó: Cez.cz
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) kiírta a versenytárgyalást az évtizedek óta tervezett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Mindez azt bizonyítja, hogy Sebastian Burduja energiaügyi miniszter valóban komolyan gondolja a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica víztározónál elképzelt óriásberuházást, amelyet legutóbb csupán hetekkel nyári kinevezése előtt „temettek el”. És amely immár jóval többe kerülhet, mint a korábban tervezett egymilliárd euró.
2023. október 31., 21:142023. október 31., 21:14
A SAPE mostani kiírása szerint 17,5 millió lejt szánnak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, a majdani kivitelezőt segítő, műszaki és egyéb szakmai tanácsadói feladatok ellátására. Az állami hatóság által felajánlott szerződés kétéves határidőt szab meg a tervek elkészítésére; a győztes kiválasztásakor elsősorban a jelentkezők által kért munkadíjat, a pályázók szakmai tapasztalatát és a felvázolt megvalósítási módszereket veszik figyelembe.
Amint arról beszámoltunk, július elején ismét úgy tűnt, talán végleg lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról.
Aztán kiderült: a Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése még május 30-án elfogadta a társaság önkéntes felszámolását. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében. A döntés arra engedett következtetni, hogy a hatóságok véget kívánnak vetni a projektnek, mely bár csak a fiókokban létezett, így is többmillió eurót „nyelt el” az évek, évtizedek folyamán. Hiszen már korábban is készült megvalósíthatósági tanulmány, sőt 2015-ben már versenytárgyalást is kiírtak a megvalósításra, de a kínai jelentkezők minden bizonnyal „nem tetszettek”, ezért nem hirdettek győztest.
A régi tervek illusztrációja
Fotó: Látványterv
Idén nyáron azonban néhány hét elég volt, hogy ismét teljesen ellentétes irányt vegyen a nagy vízerőmű sorsa. „Tarnica-Lapistyának hívják. Évtizedes projekt, amelyről sokat beszéltek, a fiókokban feledték. Vállaltam, hogy mindent megteszünk ezen álom megvalósításáért” – közölte a június 15-én kinevezett energetikai tárcavezető.

Csupán néhány hetet „nyugodott békében” a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározóhoz évtizedek óta tervezett óriásberuházás.
Sebastian Burduja bejegyzésében elmagyarázta:
„Természetes akkumulátor” – írta a miniszter. Aki szerint itt az idő, hiszen pontosan ilyen projektre van szüksége Romániának: zöldenergia, stratégiai befektetés, rendszerkiegyenlítés. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az idő korábban „még inkább itt volt”: bár az egymilliárd euró évekkel ezelőtt óriási összegként hatott, az azóta minden térten tapasztalt jelentős drágulás tovább duzzaszthatja a költségeket.
A Tarnica víztározó
Fotó: Clujtourism.ro
Mint ismeretes, a Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
A román állampolgárok egyre óvatosabban költekeznek és egyre tudatosabban kezelik pénzüket, csak a legfontosabb kiadásokra adnak ki pénzt – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben a szakszervezetek tetszését nem nyerte el a közalkalmazotti bértörvény módosított tervezete sem, a jogszabályjavaslatot szerdán beterjeszthetik a parlament elé. Ugyanakkor egy keddi bírósági döntés miatt a jogszabály sorsa bizonytalanná vált.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján kedden közzétett adatokból.
Az idei program hétfő délelőtti indulása óta a roncsautóprogramra szánt állami támogatás közel 60 százalékát már fel is használták – közölte Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Igencsak népszerű a hétfőn reggel 10 órakor útjára indult roncsaitóprogram: már az első órákban sokan jelentkeztek az államilag támogatott járműcserére, egy kategóriában pedig percek alatt kimerült a keret.
A magánszemélyek hétfő reggeltől igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
szóljon hozzá!