Fotó: Biró István
Közbelépett a jegybank?
A pénzpiaci szakértők szerint a lej erősödése annak tulajdonítható, hogy a jegybank az árfolyam további zuhanása megakadályozása végett beavatkozott, nagyobb mennyiségben váltott lejt euróra. Kijelentésüket alátámasztja Mugur Isărescu hétfői kijelentése, a jegybankelnök ugyanis jelezte, hogy az általa vezetett intézmény kellőképpen fel van készülve a közbelépésre. A jegybank nem közvetlenül avatkozott be az árfolyam alakulásába, a szakemberek azonban nem tartják kizártnak azt a forgatókönyvet, hogy megbízásából egy piaci szereplő vásárolt valutát.
Isărescu különben hétfőn ez ügyben találkozott Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnökkel is, ám a megbeszélést követően mindketten megnyugtatóan nyilatkoztak. A jegybankelnök leszögezte, a nemzetközi pénzügyi történések közepette „az árfolyam a normalitás határán belül mozog”.
Négy lej fölé mehet az árfolyam
Nem ilyen derűlátóak azonban a gazdasági elemzők. Az egyik legnagyobb brit bank, a Barclays szakértői igen sötét képet festenek a jövőről, mint előrevetítették, a közeljövőben az árfolyam elérheti a 4,2 lejt. „A BNR valutapiaci beavatkozása csak a zuhanás ütemét lassíthatja, az irányt nem tudja megváltoztatni. A régió makrogazdasági helyzete és a piaci viszonyok egyaránt másak, mint 2008 januárjában, amikor a jegybank jelezte, hogy nem tűrheti, hogy az euró árfolyama meghaladja a négy lejt” – szögezik le a brit pénzintézet elemzői. Állításuk alátámasztásaképpen kifejtették, télen, amikor a lej hasonlóképpen gyengült, a régió többi országában a fizetőeszközök erősödtek az euróhoz képest. Most azonban valamennyi környező ország fizetőeszköze megsínylette a nemzetközi válságot. A Barclays elemzői Románia kilátásait illetően „gyors romlásról” beszélnek, mivel a folyó fizetési mérleghiány nagyon magas, eléri a hazai össztermék (GDP) 14 százalékát, s ennek finanszírozása a hitelmegszorításokat és a közvetlen külföldi beruházások értékének visszaesését követően egyre nagyobb nehézségekbe fog ütközni. „Úgy véljük, a BNR számára sokkal jobb, ha a konzerválja 38 milliárd euróra rúgó valutatartalékát, amely jelenleg a GDP 23 százalékát teszi ki, és valamelyest meghaladja a rövid távú külföldi adósság szintjét” – sommáznak a brit szakemberek.
Merre tovább?
A lej az elmúlt napokban drasztikus mértékben gyengült az euróhoz képest, a hétfői 3,941 lejes árfolyamhoz hasonlót legutóbb 45 hónappal ezelőtt, 2004 decemberében regisztráltak. Csak az elmúlt egy hét leforgása alatt az euró 6,4 százalékkal erősödött, az év elején jegyzett árfolyamhoz képest pedig 9,5 százalékkal nőtt az értéke.
„A lej meredek zuhanása nem föltétlenül a külpiaci történésekkel magyarázható, a belpiaci negatív kihatások is nagyban befolyásolták az árfolyam alakulását. A lengyel zloty és a magyar forint is megsínylette a nemzetközi helyzetet, de jóval kisebb mértékben” – véli Dragoş Balaci, az ABN Amro Bank szakértője. Hozzátette: míg a lej 5 százalékkal gyengült az euróhoz képest, addig a forint árfolyama 2,1 százalékkal, a zlotyé pedig 1,8 százalékkal módosult. Balaci szerint korántsem lehet a piac stabilizálódásáról beszélni, még néhány napnak el kell telnie, hogy következtetéseket lehessen levonni. Jelenleg szerinte az árfolyam módosulása bármilyen irányba elképzelhető.
Az ING elemzői által az elmúlt hét végén közzétett jelentések arra mutattak rá, nem zárható ki teljes mértékben, hogy az euró árfolyama a 2004 nyarán regisztrált 4,14 lejes rekord fölé emelkedjen. A BRD-SocGen szakemberei 3,8–3,9 lejes váltási árfolyamot vetítettek előre, ám jegybanki beavatkozás hiányában a pénzintézet elemzői is úgy látták, a lej még ennél a szintnél is tovább gyengülhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok