Védelmet jelenthet a bajbajutott cégeknek az időben elindított fizetésképtelenségi eljárás

Örsi Alpár sepsiszentgyörgyi csődbiztos kifejtette, idén még nem számítanak a csődeljárások ugrásszerű növekedésére, a járvány miatti korlátozások, de a recesszió hatása valószínűleg a jövő év második felében csapódik le ezen a téren.

Nem ördögtől való

„A fizetésképtelenségi vagy csődvédelmi eljárás elindítása megvédi a céget a végrehajtási eljárásoktól, amit az adóhatóság, a bankok vagy más kereskedelmi társaságok indíthatnak a tartozások behajtására” – szögezte le Örsi Alpár. Mint részletezte,

Viszont a procedúra másik oldala, hogy a törvényszék azonnal kinevez egy csődbiztost, vagyonfelügyelőt, aki az eljárás teljes időszaka alatt felügyeli a vállalkozás tevékenységét. 

A fizetésképtelenségi eljárásnak akkor van igazán értelme, ha a cég vagyona, az aktíváinak értéke jóval meghaladja a tartozások értékét, de valamilyen okból likviditási nehézségekkel küzd, tehát nem tudja határidőre teljesíteni a fizetési kötelezettségeit. Ilyen esetben jól jön az átszervezés, időkeretet biztosít a cégnek, hogy átcsoportosítsa a tevékenységét, levegőhöz jusson. Ilyen helyzetek például akkor fordulhatnak elő, ha a vállalkozás hosszabb ideig nem tudja behajtani a kinnlevőségeit, ezért képtelen a maga részéről fizetni a beszállítóinak, a banknak vagy az államnak. Ezeket a problémákat a fizetésképtelenségi eljárás alatt korrigálni lehet. 

Az eljárás másik végkifejlete, hogy a cég nem menthető meg, és csődeljárás alá kerül, tehát a vagyonát értékesítik, a hitelezők megkapják a pénzüket, vagy annak egy részét, a folyamat pedig azzal ér véget, hogy a céget törlik a cégjegyzékből. A csőd akkor is bekövetkezik, ha a fizetésképtelenség alatt álló vállalkozás nem tudja tartani az átszervezési ütemtervet.

A fizetésképtelenségi eljárásból csak úgy lehet kijönni, ha a cég teljesen vagy a megállapodás szerint részben kifizeti a tartozásait a hitelezőknek – hívta fel a figyelmet Örsi Alpár. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a hitelezők elengedhetik a tartozások egy részét, az úgynevezett „haircut mechanizmust” alkalmazva. Az adóhatósággal viszont – fűzte hozzá – nehezebb az „egyezkedés”, a kereskedelmi bankok, a magánhitelezők inkább engednek, hogy hozzájussanak a pénzük legalább egy részéhez. Az adóhatóság ezzel szemben egy bonyolult eljárás során lemodellezi, hogy mennyi pénzhez jutnak a hitelezők a felszámolás esetén, és ez alapján dönt.

Alacsony sikerráta
a kései lépés miatt

A fizetésképtelenségi eljárások sikerrátája jelen pillanatban 5 százalék alatt van, ennek az a magyarázata a szakértő szerint, hogy a cégek túl későn folyamodnak ehhez a megoldáshoz.

– osztotta meg velünk tapasztalatait Örsi Alpár. Hozzátette, történik mindez olyan körülmények között, hogy a törvény szerint a cégtulajdonosnak, az ügyvezetőnek, amint úgy értékeli, hogy fizetésképtelen, harminc napon belül kellene kérnie az eljárás beindítását. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az adóhatóság rosszhiszeműségként értékelheti, ha ezt elmulasztják, és így fordulhat elő, hogy a cégek adótartozása átkerül az ügyvezetőkre, tulajdonosokra, akiket már magánszemélyként terhel a tartozás.

– tanácsolja a szakértő.

Tisztul a gazdaság

Örsi Alpár szerint különben az elmúlt négy-öt évben az tapasztalható, hogy a cégtulajdonosok, ügyvezetők fegyelmezettebbek, a követési rendszer hatékonyabb, tehát a cégek nem maradnak „lezáratlanul”, ha  veszteségesek vagy adósságokat halmoztak fel. A cégbíróságok, az adóhatóságok hatékonyabban alkalmazzák az adatbázisokat, nem fordulhat elő, hogy a cégvezetők „elvarratlanul hagyják a szálakat”, ez abban is segít, hogy növekszik a vállalkozások közötti bizalom.

„Ha egy cég nem nyújtja be az éves mérlegét, nem újítja meg a székhelyadatait, akkor a cégbíróság, az adóhatóság is kezdeményezi a feloszlatását, majd a felszámolását. A cégtulajdonosok, az ügyvezetők is tisztában vannak azzal, hogy rendezni kell valamilyen módon az ügyeket, különben csak növekszik a büntetőkamat, a terhelés a cégen. Ez egy jó irányvonal, tisztul gazdaság, jobban betartják a fizetési határidőket, növekszik a bizalom” – összegzett Örsi Alpár.