Újratervezés. A bajba jutott cégeknek érdemes minél gyorsabban segítséget kérniük
Fotó: Pixabay.com
Ódzkodnak a fizetésképtelenségi eljárás beindításától a cégek tulajdonosai, ügyvezetői, pedig ha ezt időben meglépik, megmenthetnék a vállalkozást a csődtől. A lapunk által megszólaltatott csődbiztos szerint idén számítanak a csődeljárások ugrásszerű növekedésére, de a járvány miatti korlátozások, a recesszió hatása valószínűleg a jövő év második felében csapódik le ezen a téren.
2020. június 18., 08:032020. június 18., 08:03
Fizetésképtelenségi eljárás – amennyire ijesztően hangzik, annyira hasznos lehet a koronavírus-járvánnyal együtt begyűrűzött gazdasági válságban a kényszerszünet vagy más okok miatt bajba jutott vállalkozások számára. Az állam által bevezetett gazdaságmentő intézkedések ellenére ugyanis sok cég került nehéz anyagi helyzetbe. Gazdasági elemzők szerint viszont a vállalkozók, ügyvezetők ódzkodnak a fizetésképtelenségi eljárás elindításától, mivel attól tartanak, hogy az eljárás elindításával „megbélyegzik” a cégüket, holott ha időben lépnek, és nem várják meg a teljes összeomlást, még menthető lehet a vállalkozás.
Örsi Alpár sepsiszentgyörgyi csődbiztos kifejtette, idén még nem számítanak a csődeljárások ugrásszerű növekedésére, a járvány miatti korlátozások, de a recesszió hatása valószínűleg a jövő év második felében csapódik le ezen a téren.
„A fizetésképtelenségi vagy csődvédelmi eljárás elindítása megvédi a céget a végrehajtási eljárásoktól, amit az adóhatóság, a bankok vagy más kereskedelmi társaságok indíthatnak a tartozások behajtására” – szögezte le Örsi Alpár. Mint részletezte,
Viszont a procedúra másik oldala, hogy a törvényszék azonnal kinevez egy csődbiztost, vagyonfelügyelőt, aki az eljárás teljes időszaka alatt felügyeli a vállalkozás tevékenységét.
A fizetésképtelenségi eljárásnak akkor van igazán értelme, ha a cég vagyona, az aktíváinak értéke jóval meghaladja a tartozások értékét, de valamilyen okból likviditási nehézségekkel küzd, tehát nem tudja határidőre teljesíteni a fizetési kötelezettségeit. Ilyen esetben jól jön az átszervezés, időkeretet biztosít a cégnek, hogy átcsoportosítsa a tevékenységét, levegőhöz jusson. Ilyen helyzetek például akkor fordulhatnak elő, ha a vállalkozás hosszabb ideig nem tudja behajtani a kinnlevőségeit, ezért képtelen a maga részéről fizetni a beszállítóinak, a banknak vagy az államnak. Ezeket a problémákat a fizetésképtelenségi eljárás alatt korrigálni lehet.
Fotó: Kristó Róbert
Amint a fizetésképtelenségi eljárás elindul, összeállítják a hitelezők listáját, létrejön a hitelezői bizottság és közgyűlés, ez dönt a továbbiakban a cég tevékenységének irányáról, annak menedzsmentjéről. Örsi Alpár hangsúlyozta, ebben az időszakban nem korlátozzák az ügyvezető jogkörét, a vagyonfelügyelővel egyeztetve intézi a napirenden levő operatív kérdéseket, ám a hosszú távú döntéseket a legfontosabb hitelezőkből álló közgyűlés hozza meg.
Az eljárás másik végkifejlete, hogy a cég nem menthető meg, és csődeljárás alá kerül, tehát a vagyonát értékesítik, a hitelezők megkapják a pénzüket, vagy annak egy részét, a folyamat pedig azzal ér véget, hogy a céget törlik a cégjegyzékből. A csőd akkor is bekövetkezik, ha a fizetésképtelenség alatt álló vállalkozás nem tudja tartani az átszervezési ütemtervet.
A fizetésképtelenségi eljárásból csak úgy lehet kijönni, ha a cég teljesen vagy a megállapodás szerint részben kifizeti a tartozásait a hitelezőknek – hívta fel a figyelmet Örsi Alpár. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a hitelezők elengedhetik a tartozások egy részét, az úgynevezett „haircut mechanizmust” alkalmazva. Az adóhatósággal viszont – fűzte hozzá – nehezebb az „egyezkedés”, a kereskedelmi bankok, a magánhitelezők inkább engednek, hogy hozzájussanak a pénzük legalább egy részéhez. Az adóhatóság ezzel szemben egy bonyolult eljárás során lemodellezi, hogy mennyi pénzhez jutnak a hitelezők a felszámolás esetén, és ez alapján dönt.
A fizetésképtelenségi eljárások sikerrátája jelen pillanatban 5 százalék alatt van, ennek az a magyarázata a szakértő szerint, hogy a cégek túl későn folyamodnak ehhez a megoldáshoz.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Örsi Alpár. Hozzátette, történik mindez olyan körülmények között, hogy a törvény szerint a cégtulajdonosnak, az ügyvezetőnek, amint úgy értékeli, hogy fizetésképtelen, harminc napon belül kellene kérnie az eljárás beindítását. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az adóhatóság rosszhiszeműségként értékelheti, ha ezt elmulasztják, és így fordulhat elő, hogy a cégek adótartozása átkerül az ügyvezetőkre, tulajdonosokra, akiket már magánszemélyként terhel a tartozás.
Fotó: Pixabay
Minden cég esetében abból kell kiindulni, hogy milyen a hitelezői struktúrája, ettől függ, hogy a fizetésképtelenségi eljárást választja, vagy megpróbál a hitelezőivel egyenként boldogulni – részletezte a csődbiztos. Ha a tartozásai nagyobb részét az állam felé halmozta fel különböző adókból és illetékekből, akkor meglátása szerint első lépésben érdemes átütemezést kérni.
– tanácsolja a szakértő.
Örsi Alpár szerint különben az elmúlt négy-öt évben az tapasztalható, hogy a cégtulajdonosok, ügyvezetők fegyelmezettebbek, a követési rendszer hatékonyabb, tehát a cégek nem maradnak „lezáratlanul”, ha veszteségesek vagy adósságokat halmoztak fel. A cégbíróságok, az adóhatóságok hatékonyabban alkalmazzák az adatbázisokat, nem fordulhat elő, hogy a cégvezetők „elvarratlanul hagyják a szálakat”, ez abban is segít, hogy növekszik a vállalkozások közötti bizalom.
„Ha egy cég nem nyújtja be az éves mérlegét, nem újítja meg a székhelyadatait, akkor a cégbíróság, az adóhatóság is kezdeményezi a feloszlatását, majd a felszámolását. A cégtulajdonosok, az ügyvezetők is tisztában vannak azzal, hogy rendezni kell valamilyen módon az ügyeket, különben csak növekszik a büntetőkamat, a terhelés a cégen. Ez egy jó irányvonal, tisztul gazdaság, jobban betartják a fizetési határidőket, növekszik a bizalom” – összegzett Örsi Alpár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!