Újratervezés. A bajba jutott cégeknek érdemes minél gyorsabban segítséget kérniük
Fotó: Pixabay.com
Ódzkodnak a fizetésképtelenségi eljárás beindításától a cégek tulajdonosai, ügyvezetői, pedig ha ezt időben meglépik, megmenthetnék a vállalkozást a csődtől. A lapunk által megszólaltatott csődbiztos szerint idén számítanak a csődeljárások ugrásszerű növekedésére, de a járvány miatti korlátozások, a recesszió hatása valószínűleg a jövő év második felében csapódik le ezen a téren.
2020. június 18., 08:032020. június 18., 08:03
Fizetésképtelenségi eljárás – amennyire ijesztően hangzik, annyira hasznos lehet a koronavírus-járvánnyal együtt begyűrűzött gazdasági válságban a kényszerszünet vagy más okok miatt bajba jutott vállalkozások számára. Az állam által bevezetett gazdaságmentő intézkedések ellenére ugyanis sok cég került nehéz anyagi helyzetbe. Gazdasági elemzők szerint viszont a vállalkozók, ügyvezetők ódzkodnak a fizetésképtelenségi eljárás elindításától, mivel attól tartanak, hogy az eljárás elindításával „megbélyegzik” a cégüket, holott ha időben lépnek, és nem várják meg a teljes összeomlást, még menthető lehet a vállalkozás.
Örsi Alpár sepsiszentgyörgyi csődbiztos kifejtette, idén még nem számítanak a csődeljárások ugrásszerű növekedésére, a járvány miatti korlátozások, de a recesszió hatása valószínűleg a jövő év második felében csapódik le ezen a téren.
„A fizetésképtelenségi vagy csődvédelmi eljárás elindítása megvédi a céget a végrehajtási eljárásoktól, amit az adóhatóság, a bankok vagy más kereskedelmi társaságok indíthatnak a tartozások behajtására” – szögezte le Örsi Alpár. Mint részletezte,
Viszont a procedúra másik oldala, hogy a törvényszék azonnal kinevez egy csődbiztost, vagyonfelügyelőt, aki az eljárás teljes időszaka alatt felügyeli a vállalkozás tevékenységét.
A fizetésképtelenségi eljárásnak akkor van igazán értelme, ha a cég vagyona, az aktíváinak értéke jóval meghaladja a tartozások értékét, de valamilyen okból likviditási nehézségekkel küzd, tehát nem tudja határidőre teljesíteni a fizetési kötelezettségeit. Ilyen esetben jól jön az átszervezés, időkeretet biztosít a cégnek, hogy átcsoportosítsa a tevékenységét, levegőhöz jusson. Ilyen helyzetek például akkor fordulhatnak elő, ha a vállalkozás hosszabb ideig nem tudja behajtani a kinnlevőségeit, ezért képtelen a maga részéről fizetni a beszállítóinak, a banknak vagy az államnak. Ezeket a problémákat a fizetésképtelenségi eljárás alatt korrigálni lehet.
Fotó: Kristó Róbert
Amint a fizetésképtelenségi eljárás elindul, összeállítják a hitelezők listáját, létrejön a hitelezői bizottság és közgyűlés, ez dönt a továbbiakban a cég tevékenységének irányáról, annak menedzsmentjéről. Örsi Alpár hangsúlyozta, ebben az időszakban nem korlátozzák az ügyvezető jogkörét, a vagyonfelügyelővel egyeztetve intézi a napirenden levő operatív kérdéseket, ám a hosszú távú döntéseket a legfontosabb hitelezőkből álló közgyűlés hozza meg.
Az eljárás másik végkifejlete, hogy a cég nem menthető meg, és csődeljárás alá kerül, tehát a vagyonát értékesítik, a hitelezők megkapják a pénzüket, vagy annak egy részét, a folyamat pedig azzal ér véget, hogy a céget törlik a cégjegyzékből. A csőd akkor is bekövetkezik, ha a fizetésképtelenség alatt álló vállalkozás nem tudja tartani az átszervezési ütemtervet.
A fizetésképtelenségi eljárásból csak úgy lehet kijönni, ha a cég teljesen vagy a megállapodás szerint részben kifizeti a tartozásait a hitelezőknek – hívta fel a figyelmet Örsi Alpár. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a hitelezők elengedhetik a tartozások egy részét, az úgynevezett „haircut mechanizmust” alkalmazva. Az adóhatósággal viszont – fűzte hozzá – nehezebb az „egyezkedés”, a kereskedelmi bankok, a magánhitelezők inkább engednek, hogy hozzájussanak a pénzük legalább egy részéhez. Az adóhatóság ezzel szemben egy bonyolult eljárás során lemodellezi, hogy mennyi pénzhez jutnak a hitelezők a felszámolás esetén, és ez alapján dönt.
A fizetésképtelenségi eljárások sikerrátája jelen pillanatban 5 százalék alatt van, ennek az a magyarázata a szakértő szerint, hogy a cégek túl későn folyamodnak ehhez a megoldáshoz.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Örsi Alpár. Hozzátette, történik mindez olyan körülmények között, hogy a törvény szerint a cégtulajdonosnak, az ügyvezetőnek, amint úgy értékeli, hogy fizetésképtelen, harminc napon belül kellene kérnie az eljárás beindítását. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az adóhatóság rosszhiszeműségként értékelheti, ha ezt elmulasztják, és így fordulhat elő, hogy a cégek adótartozása átkerül az ügyvezetőkre, tulajdonosokra, akiket már magánszemélyként terhel a tartozás.
Fotó: Pixabay
Minden cég esetében abból kell kiindulni, hogy milyen a hitelezői struktúrája, ettől függ, hogy a fizetésképtelenségi eljárást választja, vagy megpróbál a hitelezőivel egyenként boldogulni – részletezte a csődbiztos. Ha a tartozásai nagyobb részét az állam felé halmozta fel különböző adókból és illetékekből, akkor meglátása szerint első lépésben érdemes átütemezést kérni.
– tanácsolja a szakértő.
Örsi Alpár szerint különben az elmúlt négy-öt évben az tapasztalható, hogy a cégtulajdonosok, ügyvezetők fegyelmezettebbek, a követési rendszer hatékonyabb, tehát a cégek nem maradnak „lezáratlanul”, ha veszteségesek vagy adósságokat halmoztak fel. A cégbíróságok, az adóhatóságok hatékonyabban alkalmazzák az adatbázisokat, nem fordulhat elő, hogy a cégvezetők „elvarratlanul hagyják a szálakat”, ez abban is segít, hogy növekszik a vállalkozások közötti bizalom.
„Ha egy cég nem nyújtja be az éves mérlegét, nem újítja meg a székhelyadatait, akkor a cégbíróság, az adóhatóság is kezdeményezi a feloszlatását, majd a felszámolását. A cégtulajdonosok, az ügyvezetők is tisztában vannak azzal, hogy rendezni kell valamilyen módon az ügyeket, különben csak növekszik a büntetőkamat, a terhelés a cégen. Ez egy jó irányvonal, tisztul gazdaság, jobban betartják a fizetési határidőket, növekszik a bizalom” – összegzett Örsi Alpár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!