Fotó: Haáz Vince
Két és félszer alacsonyabb a vásárlóerő Romániában, mint az európai átlag, a listavezető Liechtensteinben pedig 11,5-ször magasabb az érték, mint nálunk. Magyarországon valamivel magasabb a vásárlóerő, de az is az európai átlag alig több mint felét teszi ki – derül ki a GfK piackutató intézet legfrissebb adatsoraiból.
2019. október 25., 18:412019. október 25., 18:41
A Startupcafe.ro által idézett statisztika szerint
Az adatsorok érdekessége amúgy, hogy nem csupán az Európai Unió tagállamait vették górcső alá, hanem összesen 42 országot vizsgáltak, az eredmények pedig igen jelentős különbségekről tesznek tanúbizonyságot. Mint kiderült, mindössze tizenhat olyan ország van, ahol a vásárlóerő meghaladja az átlagot, miközben huszonhat ország van e szint alatt. Kimondható tehát, hogy a gazdag országok annyival jobb vásárlóerővel rendelkeznek, hogy felfele bírják mozdítani az átlagot.
A GfK elemzése szerint idén mintegy 3,5 százalékkal bővült amúgy a vásárlóerő Európában a tavalyi értékhez mérten. Az első helyen – mint már említettük – Liechtenstein áll a maga egy főre jutó 67 550 eurós vásárlóerejével, a második 42 067 euróval Svájc, a harmadik pedig Luxemburg 35 096 euróval. Az utolsó helyen Ukrajnát találjuk, ahol a vásárlóerő alig 1830 euró.
Ugyanakkor a romániai 5881 eurós átlag is igen nagy különbségeket takar. Területi bontásban Bukarest vezet a maga egy főre jutó 10 452 eurós vásárlóerejével – ez az összeg 78 százalékkal magasabb az ország többi vidékén mért értéknél. Az ellenkező póluson Vaslui megyét találjuk 3706 euróval – ez 37 százalékkal az országos és nagyjából 75 százalékkal az európai átlag alatt van.
ami azt jelenti, hogy ezeken a területeken az országos átlag minimum 120 százaléka a vásárlóerő. Szeben megyében is csak enyhén alacsonyabb értéket mértek, majd Arad és Hunyad megye következik az országos átlag 104–120 százalékával, illetve Bihar és Fehér megye 96–104 százalékkal.
– utóbbiakban az egy főre eső vásárlóerő az országos átlag 80–88 százalékát teszi ki. A legszegényebb vidékeket amúgy sötétkékkel jelöli a GfK térképe, és az átlaghoz képest legtöbb 80 százalékot feltételez. Ezt a színt viszont csak a Kárpátokon kívüli területeken láthatjuk, Dél-Romániában és Moldvában.
Vagyonosodik Románia
Egy év leforgása alatt megkétszereződött a romániai dollármilliomosok száma – derül ki a Credit Suisse svájci bank Global Wealth 2019 című jelentéséből. Az 1 millió dollárt meghaladó vagyonnal rendelkező romániaiak számát a pénzintézet 31 703-ra becsüli a tavalyi 15 982 után. Ezzel párhuzamosan megháromszorozódott tavaly óta azoknak a száma, akik 100 ezer és 1 millió dollár közötti vagyonnal rendelkeznek.
A csaknem 32 ezer dollármilliomosból amúgy 29 116 személynek 1 és 5 millió dollár közötti vagyona van, 808-nak 10 és 50 millió közötti, 47-nek 50 és 100 millió dollár közötti, 22-nek 100 és 500 millió dollár közötti. Eközben 2 romániai vagyon haladja meg az 500 millió dollárt – ez eggyel kevesebb, mint tavaly.
A romániai lakosság nettó vagyona idén júniusra 668 milliárd dollárra nőtt a tavalyi év hatodik hónapjában regisztrált 667 milliárd dollárról. Egy főre ez nettó 43 073 dolláros vagyont jelent a tavalyi 42 780 dollár után, a vagyon nagy részét nem pénzügyi aktívák jelentik. A felnőtt lakosságra eső bruttó hazai termék (GDP) idén 15 596 dollár a tavalyi 14 646 dollár után.
Ami a vagyon eloszlását illeti, a Credit Suisse adataiból kiderül, hogy a romániai lakosság csaknem harmadának (29,8%) 10 ezer dollár alatti vagyona van. 62,9 százalékot tesznek ki azok, akiknek a vagyona 10 ezer és 100 ezer dollár között mozog, 7,2 százaléknál ez az összeg 100 ezer és 1 millió dollár között van, miközben a lakosság 0,2 százalékának van 1 millió dollárt meghaladó vagyona. Lényeges eltérés ugyanakkor, hogy tavaly még 62 százalékra becsülték azok arányát, akiknek 10 ezer dollár alatti vagyon áll a rendelkezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!