A projektet a Polus Real Estate vállalkozás dolgozta ki, ebben két, 22 emeletes irodaház, egy föld alatti parkolóra épülő üzletközpont, egy mozi és egy 18 emeletes lakótömb épül. Az építkezéssel járó költségek négyzetméterenkénti 700–1000 euróra rúgnak. A beépített felület nagysága elérné a 224 ezer négyzetmétert, amiből azonban csak 165 ezer lenne a föld felett. A tervezett gazdasági és pénzügyi központ felépülése teljesen megváltoztatná a Vágóhíd tér környéki forgalmat. „A Vágóhíd teret már régóta kiszúrták az ingatlanfejlesztők, hisz egy különleges terület, igen közel van a városközponthoz. Nagy kaliberű beruházásról van szó, és sok munka van a kivitelezéssel” – nyilatkozta a tervek kapcsán Şerban Ţiganas, az építészmérnökök országos szervezetének erdélyi vezetője.
Alakul a metropoliszövezet?
A tervek szerint már idén szeptemberben elfogadja a kolozsvári helyi tanács azt a határozattervezetet, amely a metropoliszövezet kialakítását írja elő. Minderről Sorin Apostu alpolgármester nyilatkozott. Amint arról már lapunkban korábban beszámoltunk, Kolozsvár metropoliszövezetébe Apahida, Kisbács, Ajton, Szászfenes, Felek, Kajántó, Tordatúr, Csürülye, Tordaszentlászló, Kolozs, Magyarpeterd, Gyalu, Nemeszsuk, Magyarkályán, Bonchida, Kolozsborsa, Magyarújfalu, Magyarszentpál és Magyargorbó tartozna. A várostól valamennyi irányba 30 kilométerre kinyúló övezet kialakulása által 70 ezer személlyel nőne Kolozsvár lakossága, területe pedig 4 ezer négyzetkilométerrel lenne nagyobb, ami azt feltételezi, hogy a város területe a hússzorosára bővülne. „Reméljük, hogy ősszel elfogadjuk a metropoliszövezet kialakítását célzó határozattervezetet, és munkához is láthatunk” – nyilatkozta Sorin Apostu.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.