A projektet a Polus Real Estate vállalkozás dolgozta ki, ebben két, 22 emeletes irodaház, egy föld alatti parkolóra épülő üzletközpont, egy mozi és egy 18 emeletes lakótömb épül. Az építkezéssel járó költségek négyzetméterenkénti 700–1000 euróra rúgnak. A beépített felület nagysága elérné a 224 ezer négyzetmétert, amiből azonban csak 165 ezer lenne a föld felett. A tervezett gazdasági és pénzügyi központ felépülése teljesen megváltoztatná a Vágóhíd tér környéki forgalmat. „A Vágóhíd teret már régóta kiszúrták az ingatlanfejlesztők, hisz egy különleges terület, igen közel van a városközponthoz. Nagy kaliberű beruházásról van szó, és sok munka van a kivitelezéssel” – nyilatkozta a tervek kapcsán Şerban Ţiganas, az építészmérnökök országos szervezetének erdélyi vezetője.
Alakul a metropoliszövezet?
A tervek szerint már idén szeptemberben elfogadja a kolozsvári helyi tanács azt a határozattervezetet, amely a metropoliszövezet kialakítását írja elő. Minderről Sorin Apostu alpolgármester nyilatkozott. Amint arról már lapunkban korábban beszámoltunk, Kolozsvár metropoliszövezetébe Apahida, Kisbács, Ajton, Szászfenes, Felek, Kajántó, Tordatúr, Csürülye, Tordaszentlászló, Kolozs, Magyarpeterd, Gyalu, Nemeszsuk, Magyarkályán, Bonchida, Kolozsborsa, Magyarújfalu, Magyarszentpál és Magyargorbó tartozna. A várostól valamennyi irányba 30 kilométerre kinyúló övezet kialakulása által 70 ezer személlyel nőne Kolozsvár lakossága, területe pedig 4 ezer négyzetkilométerrel lenne nagyobb, ami azt feltételezi, hogy a város területe a hússzorosára bővülne. „Reméljük, hogy ősszel elfogadjuk a metropoliszövezet kialakítását célzó határozattervezetet, és munkához is láthatunk” – nyilatkozta Sorin Apostu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok