Szathmáry Zsolt maga is próbál külföldön dolgozókat hazacsábítani
Fotó: Haáz Vince
A munkaerőhiány miatt már egyre több kis- és közepes vállalkozó is külföldiek, többnyire távol-keletiek alkalmazására kényszerül – mondta a Krónikának Szathmáry Zsolt, a vállalkozókat és a gazdasági élet szempontjából fontos vezetőket tömörítő marosvásárhelyi St. Georgius Manager Club elnöke. Arról is beszélt ugyanakkor, ma már egyáltalán nem meglepő, hogy a Nyugat-Európát megjárt erdélyi magyarok vállalkozói céllal térnek haza.
2021. október 12., 08:012021. október 12., 08:01
2021. október 12., 11:072021. október 12., 11:07
– Az elhúzódó járványhelyzet kellős közepén milyen állapotban vannak az erdélyi, székelyföldi kis- és közepes vállalatok?
– Ami az elmúlt másfél, közel két évre jellemző, az a bizonytalanság. Az üzleti életben természetesen mindig van egyfajta bizonytalanság, de az egy részben kiszámítható, a kockázatokat megsaccolható bizonytalanság. A mostani járványhelyzetben viszont még azt sem lehet tudni, mi lesz egy-két hét múlva. Ami a magyar vállalkozókat illeti, sajátosságként a nyelvi helyzet jelentkezik időnként. Ez lehet hátrány, de sok esetben előny is.
– Milyen szempontból lehet hátrány, illetve előny?
– A hátrány főleg a román nyelv tudásának hiánya a magyar ajkú munkaerő esetében. Előny, hogy nemcsak Erdélyben és Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében találhatnak magyar vállalkozókat, akikkel partnerségeket köthetnek.
– Egy vegyes nemzetiségű régióban működő erdélyi magyar vállalkozó törekszik arra, hogy inkább magyarokat alkalmazzon, vagy az ön által említett nyelvi hiányosságok miatt a román munkaerőt részesíti előnyben?
– A munkaerő általános hiánya mennyire jelent problémát? Kis- és közepes vállalkozások esetében is gyakori a külföldi, mondjuk ázsiai alkalmazott?
– Határozottan igen a válaszom erre a kérdésre. Egyre nagyobb gondot jelent a helyi lakosok alkalmazása, és egyre többen kényszerülnek külföldi munkaerőre. Én a vállalkozók személyzeti ügyeivel foglalkozom tanácsadóként. Az utóbbi hónapban négy ügyfelem hívott fel azzal, hogy honnan tudnának munkaerőt szerezni.
Két-három év múlva egyszerűbb lesz orvost találni Romániában, mint víz-gázszerelőt – kongatták meg a vészharangot az építőipari munkáltatók, akik szerint az ágazatra jellemző munkaerőhiány az országos helyreállítási terv megvalósulását is veszélyezteti.
– A bérezés kérdése sem mellékes az alkalmazások esetében. Sok fiatal a jobb fizetésért, vagy annak reményében távozik Nyugat-Európába. Mennyire törekednek az itthoni vállalkozók a megfelelő szintű bérezésre? Nálunk köztudottan divatos a minimálbéres alkalmazás.
– Kétségtelenül létezik egy szintkülönbség a hazai és a nyugat-európai bérek között. De ha közép-európai szinten nézzük, a romániai – és főleg az erdélyi – bérek nem a legrosszabbak. Az a tapasztalat, hogy a bérezés valóban fontos dolog, de emellett még számos más szempont is van, ami befolyásolhatja a munkavállaló döntését. Sokat nyom a latban a munkahelyi kultúra, a hangulat. Ha valaki jól érzi magát a munkahelyén, olyan közösségben tud dolgozni, eredményes lenni, ahol megbecsülik őt, pozitív visszajelzéseket kap a cégvezetéstől, akkor nagyon meggondolja, hogy csak a nagyobb fizetésért érdemes-e továbbállni.
Éves szinten sikerül tíz-tizenöt személyt hazahozni. Mindannyiuknak van valamilyen kis problémája, például nem bírja a távollétet, az itthoni barátok hiányát. De az is ok lehet például, hogy egy-egy vállalkozásötletet az adott nyugat-európai országban jelenleg sokkal nehezebben tudnak megvalósítani, mint Romániában.
Ismét akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai gazdaság, a munkáltatók emiatt egyre nagyobb mértékben szorulnak EU-n kívüli, ázsiai, afrikai munkavállalókra. Egy felmérés szerint a hazai lakosság húsz százaléka tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát.
– Szeptemberben második alkalommal szerveztük meg a Kárpát-medencei magyar vállalkozók konferenciáját a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. marosvásárhelyi irodájával közösen.
Nincsenek eléggé kihasználva a vállalkozások, vállalkozók közös vonásai. Erre építve igyekszünk Marosvásárhelyt visszahelyezni a gazdasági élet egy kisebb központjába, s elérni azt, hogy különböző régiókból, országokból származó vállalkozók itt találkozzanak, üzleti kapcsolatokat hozzanak létre. Az első, 2020. februári konferencián – a résztvevők bevonásával készített felméréseink alapján – közel másfél millió eurós üzletek jöttek létre csak abból, hogy a vállalkozók találkoztak Marosvásárhelyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!