
Fotó: Pixabay.com
Ismét akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai gazdaság, a munkáltatók emiatt egyre nagyobb mértékben szorulnak EU-n kívüli, ázsiai, afrikai munkavállalókra. Egy friss felmérés szerint a hazai lakosság húsz százaléka tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát.
2021. augusztus 27., 19:442021. augusztus 27., 19:44
Több ágazatban is a külföldi dolgozókkal próbálják pótolni a romániai munkaerőpiacon keletkezett hiányt a munkáltatók. A munkaerődeficit kifejezetten az építő- és vendéglátóipart, valamint a mezőgazdaságot sújtja, a szállodaiparban például masszívan alkalmazzák az afrikai és ázsiai munkaerőt. Călin Ile, a romániai szállodaszövetség elnöke elmondta, a vendáglátóiparban egyre kevésbé tudják hazai dolgozókkal pótolni az űrt, és alternatíva híján külföldieket foglalkoztatnak.
„Az ágazat munkáltatói erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy lehetőségeikhez mérten emeljék a béreket, és vonzóvá tegyék az itteni munkahelyeket, például a külföldön dolgozó román állampolgárok számára.
– nyilatkozta Ile, aki szerint a bukaresti kormánynak adómentessé kellene tennie a minimálbért a vendéglátóiparban dolgozók esetében, és legalizálnia kellene a borravalót. A munkáltatók egyébként üdvözölték, hogy a munkaügyi minisztérium nemrég 25 ezerről ötvenezerre emelte az Európai Unión kívülről alkalmazható éves munkavállalói kvótát; Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be.
A gazdaság újraindulásával a mukaerődeficit mértéke immár kezdi megközelíteni a koronavírus-járványt megelőző időszak szintjét, márpedig a PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint 2019-ben a jelenség az ország összterméke (GDP) 3,7 százalékának megfelelő, mintegy 7 milliárd eurós veszteséget okozott a romániai kereskedelmi társaságoknak.
A munkaerőhiány szinte valamennyi ágazatban kifejti negatív hatását, többek között az oktatásra is. Mivel számos szakterületen egyre kevesebb az oktató, az ország egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményének számító temesvári Műszaki Egyetemre a versenyszférából csábítanak el tanítani szakembereket, mindenekelőtt számítástechnikai területről.
A heti laboratóriumi foglalkozásokat, szakgyakorlatokat tartó szakemberek az oktatói tevékenységen túlmenően új lehetőségeket is megnyitnak az egyetemi hallgatók előtt, akiket nem egy esetben munkahelyhez juttattak a cégüknél. Romániában 2020 januárjában volt történelmi mélyponton a munkanélküliségi ráta, akkor 333 412 állástalant becsült (3,6 százalék) a statisztikai intézet, tavaly év végén számuk elérte a 467 695-öt (5,2 százalék), majd idén januárban 490 ezer fölé (5,9 százalék) emelkedett, azóta folyamatosan csökken.
Egyébként egy friss felmérés szerint tíz romániai közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni. Az Avangarde közvélemény-kutató intézet múlt héten készült telefonos felmérése szerint a megkérdezettek 19 százaléka válaszolt igennel, 72 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy „Ön személy szerint tervezi-e, hogy elmenjen Romániából egy másik európai uniós országba dolgozni a következő időszakban?”. A végleges külföldre telepedés szándékát firtató kérdésre a válaszadók 12 százaléka válaszolt igennel.
A távozást mérlegelők 21 százaléka nem választott a megadott válaszok közül. Az országukat elhagyni készülők körében – bár nem tagja már az Európai Uniónak – jelenleg Nagy-Britannia a legnépszerűbb úticél 35 százalékkal, amelyet Németország követ 25, Olaszország 18, Franciaország 11 és Spanyolország 8 százalékkal. Amennyiben az Egyesült Államok feloldaná a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben, a megkérdezettek 9 százaléka venné fontolóra, hogy ideiglenesen vagy végleg Amerikába költözzön.

Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
szóljon hozzá!