Hirdetés

Kivándorol a munkaerő, számos ágazatban ázsiai, afrikai dolgozókkal pótolják az űrt

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Ismét akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai gazdaság, a munkáltatók emiatt egyre nagyobb mértékben szorulnak EU-n kívüli, ázsiai, afrikai munkavállalókra. Egy friss felmérés szerint a hazai lakosság húsz százaléka tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát.

Rostás Szabolcs

2021. augusztus 27., 19:442021. augusztus 27., 19:44

Több ágazatban is a külföldi dolgozókkal próbálják pótolni a romániai munkaerőpiacon keletkezett hiányt a munkáltatók. A munkaerődeficit kifejezetten az építő- és vendéglátóipart, valamint a mezőgazdaságot sújtja, a szállodaiparban például masszívan alkalmazzák az afrikai és ázsiai munkaerőt. Călin Ile, a romániai szállodaszövetség elnöke elmondta, a vendáglátóiparban egyre kevésbé tudják hazai dolgozókkal pótolni az űrt, és alternatíva híján külföldieket foglalkoztatnak.

„Az ágazat munkáltatói erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy lehetőségeikhez mérten emeljék a béreket, és vonzóvá tegyék az itteni munkahelyeket, például a külföldön dolgozó román állampolgárok számára.

Hirdetés
Idézet
A legtöbben azonban inkább Nyugat-Európában vállalnak munkát, sokkal több fizetésért, ezért a munkaerőhiányt elsősorban az EU-n kívüli országokból tudjuk pótolni, Bangladesből, Srí Lankáról, Vietnámból alkalmazunk”

– nyilatkozta Ile, aki szerint a bukaresti kormánynak adómentessé kellene tennie a minimálbért a vendéglátóiparban dolgozók esetében, és legalizálnia kellene a borravalót. A munkáltatók egyébként üdvözölték, hogy a munkaügyi minisztérium nemrég 25 ezerről ötvenezerre emelte az Európai Unión kívülről alkalmazható éves munkavállalói kvótát; Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be.

A gazdaság újraindulásával a mukaerődeficit mértéke immár kezdi megközelíteni a koronavírus-járványt megelőző időszak szintjét, márpedig a PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint 2019-ben a jelenség az ország összterméke (GDP) 3,7 százalékának megfelelő, mintegy 7 milliárd eurós veszteséget okozott a romániai kereskedelmi társaságoknak.

Elemzők szerint emiatt fennáll a kockázata, hogy számos cég fizetésképtelenné válik a szerződésben vállalt kötelezettségek be nem tartása miatt kiszabott bírságok következtében.

A munkaerőhiány szinte valamennyi ágazatban kifejti negatív hatását, többek között az oktatásra is. Mivel számos szakterületen egyre kevesebb az oktató, az ország egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményének számító temesvári Műszaki Egyetemre a versenyszférából csábítanak el tanítani szakembereket, mindenekelőtt számítástechnikai területről.

Florin Dragan rektor nyilatkozata szerint a legtöbb külsőst az automatizálás és számítógép, az építészet és a mechanika szakokon foglalkoztatnak, amelyekre az elmúlt években száz személyt alkalmaztak a térségben működő társaságoktól.

A heti laboratóriumi foglalkozásokat, szakgyakorlatokat tartó szakemberek az oktatói tevékenységen túlmenően új lehetőségeket is megnyitnak az egyetemi hallgatók előtt, akiket nem egy esetben munkahelyhez juttattak a cégüknél. Romániában 2020 januárjában volt történelmi mélyponton a munkanélküliségi ráta, akkor 333 412 állástalant becsült (3,6 százalék) a statisztikai intézet, tavaly év végén számuk elérte a 467 695-öt (5,2 százalék), majd idén januárban 490 ezer fölé (5,9 százalék) emelkedett, azóta folyamatosan csökken.

A legutóbbi adatok szerint júniusban 0,3 százalékponttal, 5,2 százalékra csökkent a munkanélküliség az előző hónaphoz mérten; a 15 és 74 évesek körében az állástalanok számát 425 ezerre becsülte a statisztikai intézet, ami 24 ezer fős csökkenést jelent az előző hónapban jegyzett 449 ezer munkanélkülihez mérten.

Egyébként egy friss felmérés szerint tíz romániai közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni. Az Avangarde közvélemény-kutató intézet múlt héten készült telefonos felmérése szerint a megkérdezettek 19 százaléka válaszolt igennel, 72 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy „Ön személy szerint tervezi-e, hogy elmenjen Romániából egy másik európai uniós országba dolgozni a következő időszakban?”. A végleges külföldre telepedés szándékát firtató kérdésre a válaszadók 12 százaléka válaszolt igennel.

A távozási szándék mögötti elégedetlenség okát kutató kérdésre a lehetséges válaszok közül a külföldre készülők 37 százaléka a romániai alacsony béreket jelölte meg, 20 százalékukat a fejlettebb országok életvitele vonzza, 13 százalékuk választotta a „Romániának nincs jövője” választ, 6 százalékuk a politikustársadalom, 3 százalékuk pedig a korrupció miatt hagyná el az országot.

A távozást mérlegelők 21 százaléka nem választott a megadott válaszok közül. Az országukat elhagyni készülők körében – bár nem tagja már az Európai Uniónak – jelenleg Nagy-Britannia a legnépszerűbb úticél 35 százalékkal, amelyet Németország követ 25, Olaszország 18, Franciaország 11 és Spanyolország 8 százalékkal. Amennyiben az Egyesült Államok feloldaná a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben, a megkérdezettek 9 százaléka venné fontolóra, hogy ideiglenesen vagy végleg Amerikába költözzön.

korábban írtuk

Kivándorolna a romániai lakosok közel 20 százaléka, derül ki egy felmérésből
Kivándorolna a romániai lakosok közel 20 százaléka, derül ki egy felmérésből

Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát

Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Hirdetés
2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
2025. november 18., kedd

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint

A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint
Hirdetés
Hirdetés