2011. november 01., 17:162011. november 01., 17:16
A rendkívüli válságcsúcsról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A találkozón eszerint e két politikus mellett az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Merkel és Sarkozy külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökkel.
A német kormány közlése szerint a német kancellár és a francia államfő kedden telefonon vitatta meg a múlt heti EU-csúcson született megállapodásokról tervezett – és teljesen váratlan – görögországi népszavazás bejelentése nyomán kialakult helyzetet és a legsürgősebb teendőket. Merkel és Sarkozy egyetértett abban, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni az elmúlt heti uniós csúcsértekezleten született megállapodások átfogó megvalósítására. Berlin és Párizs a partnerekkel együttműködve mindent elkövet ennek érdekében – szögezte le a két vezető, úgy értékelve, hogy a csúcson született egyezmények megvalósítása ma szükségesebb, mint valaha.
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai partnerországokkal és a Nemzetközi Valutaalappal egyetértésben mielőbb ütemtervet kell kidolgozni az uniós csúcstalálkozó megállapodásainak megvalósítására.
A berlini kormány hivatalosan nem kommentálta a tervezett népszavazást, értesülések szerint német kormánykörökben ugyanakkor már az esetleges görög államcsődre készülnek. Német politikusok – pártállástól függetlenül – úgy értékelték, hogy Papandreu miniszterelnök rendkívül kockázatos utat választott. A kormánypártok és az ellenzék vezető tisztségviselői egyaránt úgy vélekedtek: a tervezett referendummal Papandreu nemcsak országa, de az euróövezet jövőjét is kockáztatja.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.