Rázós. Az elmúlt 36 évet átfogó elemzés szerint Románia energiaügyi problémáinak öt fő oka volt
Fotó: Kozán István
Románia az elmúlt három és fél évtizedben nem egyetlen energiaválságot élt át, hanem válságok sorozatát, egymást követő, egymásra épülő válságokat – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke friss elemzésében. A szakember szerint a kommunizmusból megörökölt infrastruktúra romlásától és az évekig elhalasztott beruházásoktól kezdve a piac nem megfelelően előkészített liberalizációjáig és a 2021–2022-es drasztikus áremelkedésig a romániai energiaágazatot olyan strukturális problémák jellemezték, amelyeket gyakorlatilag soha nem sikerül megoldani.
2026. június 10., 17:222026. június 10., 17:22
A liberalizáció nem ok, csupán egy módszer arra, hogy felszínre kerüljenek a román energiarendszer összes felhalmozódott gyengeségei – cáfolta meg az elemzésben az energetikai szakember a széles körben elterjedt nézetet, majd górcső alá vette az energiapiac alakulását az 1990-es rendszerváltástól napjainkig.
A kommunista rendszer bukása után Románia egy olyan energiarendszert örökölt, amelyet egy centralizált, a nehéziparra és a hatalmas energiafogyasztásra épülő gazdaság számára hoztak létre – idézi fel elemzésében Dumitru Chisăliță, rámutatva, az ezt követő években a nagy ipari komplexumok összeomlása a fogyasztás hirtelen csökkenéséhez vezetett, ami azt a látszatot keltette, hogy az ország elegendő energiaforrással rendelkezik.
Az állami vállalatok továbbra is erős politikai befolyás alatt álltak, és az árak egy ideig elrejtették a rendszer valódi problémáit.
Ez egy csendes válság volt, amely nem azonnal jelent meg a fogyasztók számláin, hanem az energetikai infrastruktúra fokozatos romlásában mutatkozott meg – húzta alá a szakember.
Az elemzés szerint a 2000–2007 közötti időszakot az energetikai szektor átszervezése és Románia Európai Unióhoz való közeledése jellemezte. Ekkor került sor a Petrom, valamint egyes villamosenergia- és gázszolgáltatók privatizációjára, illetve a termelés, a szállítás, az elosztás és a szolgáltatás tevékenységek szétválasztására.
– világít rá a helyzet visszásságára Chisăliță, aki szerint így – bár Románia jelentős lépéseket tett a piacgazdaság felé – az energiaellátás biztonságának és a hosszú távú energiafüggetlenségnek a kérdése továbbra is megoldatlan maradt.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás után Románia a zöldenergia-tanúsítványok rendszerén keresztül ösztönözte a megújuló energiába történő beruházásokat. Néhány év alatt jelentős projektek valósultak meg a szélenergia- és a napenergia-szektorban, és az ország a régió egyik legvonzóbb piacává vált a befektetők számára.
Az állam módosította a szabályokat, és a befektetők a változásokat a kiszámíthatatlanság jeleként értelmezték. „Hitelességi válság volt. Az állam magántőkét hívott be, majd később megváltoztatta a játékszabályokat” – állítja Dumitru Chisăliță, aki szerint ennek következtében romlott a befektetők bizalma egy olyan szektorban, amelynek hosszú távú tőkére volt szüksége.
Az energetikai szakértő szerint 2017 és 2020 között a hatóságok a piaci mechanizmusok és az adminisztratív beavatkozások között ingadoztak. A szabályozott árakat gyakran alkalmazták a fogyasztók rövid távú védelme érdekében, azonban ez a megközelítés késleltette a piac alkalmazkodását és a fenntartható védelmi mechanizmusok kialakítását.
A földgázpiac liberalizációja 2020. július 1-jén történt meg
Fotó: Kozán István
Sok fogyasztó azonban elegendő információ, az ajánlatok kiválasztásával kapcsolatos ismeretek és hatékony védelmi eszközök nélkül lépett be az új rendszerbe.
Chisăliță szerint a liberalizációt gyakran összetévesztették a valódi versennyel.
– fogalmazta meg az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat – jelentette ki Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Emlékeztetett: 2021 és 2022 volt az az időszak, amikor a rendszerben felhalmozódott összes sebezhetőség nyilvánvalóvá vált. Románia éppen egy jelentős európai energiaszektor-sokk előtt kezdte meg a liberalizációs folyamatot, amelyet a pandémiát követő gazdasági fellendülés, a földgázárak robbanásszerű emelkedése, majd az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború váltott ki.
Európai szinten a válság 2022 nyarán érte el a tetőpontját, amikor az energiát geopolitikai nyomásgyakorlási eszközként is használták.
Az Eurostat adatai szerint 2022 második felében a háztartások villamosenergia-árai 112 százalékkal voltak magasabbak 2021 azonos időszakához képest, ami az EU-ban a legnagyobb emelkedés volt.
– véli Dumitru Chisăliță.
Az áremelkedések társadalmi hatásainak mérséklése érdekében a hatóságok a 2021/118-as kormányrendelettel bevezették az árplafont és azzal járó kompenzációs rendszert. Az intézkedés védelmet nyújtott a fogyasztóknak, ugyanakkor a költségek jelentős részét az állami költségvetésre hárította át.
Ezen felül fizetési késedelmek, adminisztratív akadályok és feszültségek alakultak ki a szolgáltatók és a hatóságok között.
A kormány öt stratégiai irányt jelölt ki a villamosenergia-ágazat fejlesztésére az árak csökkentése és az energiabiztonság javítása érdekében – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
2025-től és 2026-tól kezdődően a román energetikai szektor egy új szakaszba lép – mutatott rá a szakértő, aki szerint a fő kérdés már nem az, hogyan kompenzálják a számlákat, hanem az, hogy Romániának van-e elegendő belföldi energiatermelése a stabilitás és a versenyképes árak biztosításához.
Az árplafon eltörlése után újra drasztikusan megnőtt a villanyszámlák értéke, a földgáz esetében még érvényes az ársapka
Fotó: Jakab Mónika
amely magában foglalja az atomenergiát, a vízenergiát, a földgázt és a megújuló forrásokat, valamint jelentős kilátásokkal rendelkezik a Fekete-tengeri tengeri kitermelések terén” – foglalta össze a szakértő, hozzátéve azonban, hogy továbbra is fennállnak olyan problémák, mint az elavult hálózatok, a késlekedő beruházások és a szénalapú kapacitások fokozatos csökkentése.
Az áram- és földgáztermeléssel és -szállítással kapcsolatos, mintegy 3,5 milliárd dollár értékű beruházásokat jelentett be szombaton Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. A cernavodai atomerőműbe történő beruházás nyomán a 3-as és a 4-es blokk hoz
Az Intelligens Energia Egyesület által elvégzett, az elmúlt 36 évet átfogó elemzés szerint
„A nem működő szabadpiac, az elavult infrastruktúra, a megkésett beruházások, az instabil szabályozás, a populista beavatkozások, valamint a belső és külső politikai befolyások és érdekcsoportok magas számlákat és a lakosság bizalmatlanságát eredményezték” – összegzett az energiapiaci szakember.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Akár 30 százalékos villamosenergia-árcsökkenést is kilátásba helyezett Ilie Bolojan kormányfő, ám a jelenlegi piaci folyamatok alapján ez csak szigorú feltételek teljesülése esetén képzelhető el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén augusztusban az Európai Unióban átlagosan 23,8 százalékkal voltak drágábbak a személyszállításban használt üzemanyagok, mint egy évvel korábban – közölte kedden az Eurostat.
Amennyiben kormánya megkapja a bizalmat, nem fogja emelni az adókat, és azt tervezi, hogy az áfát 21-ről 19 százalékra csökkenti – jelentette ki Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök
Miközben a politikusok tárgyalási fordulókban mérik az időt, a gazdaság számára minden elvesztegetett hét magasabb kamatokat, elhalasztott beruházásokat, redőnyüket lehúzó vállalkozásokat, kivándorló munkavállalókat jelent – figyelmeztet Adrian Negrescu.
Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően.
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Szombaton ismét emelte a gázolaj árát több romániai üzemanyag-forgalmazó. A legdrágább kutaknál már csak hét bani választja el a dízel literenkénti árát a 11 lejes határtól.
Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!