2009. március 17., 09:242009. március 17., 09:24
Újabb, a gazdasági válság negatív hatásainak kivédését szolgáló intézkedéscsomagot fogadtak el a kormánypártok a koalíció tegnapi ülésén – jelentette be Dan Nica miniszterelnök-helyettes a demokrata-liberális és a szociáldemokrata pártvezetők egyeztetését követően. A politikus közölte, a csomag hét főbb intézkedésből áll, amelyek többek között a gazdaság finanszírozását, a visszaforgatott nyereség adómentességét, valamint a cégeket a túlzott bürokrácia miatt sújtó többletköltségek lefaragását célozzák.
Nica azt is elmondta, a csomag részét képezi az az adóreform is, amely a jelenleg mintegy ötszáz adó- és illetéknem számát „a szükséges minimumra” csökkenti. Arra a felvetésre, hogy mindez új illetékek bevezetését is jelenti-e, elmondta, a tegnapi koalíciós ülésen ilyen intézkedésről nem esett szó.
| A román állampolgárok több mint 50 százaléka inkább meghúzza a nadrágszíjat, de nem mond le arról, hogy a válság idején is ugyanolyan minőségű termékeket vásároljon, mint korábban. Legfeljebb kisebb mennyiségben vesz belőlük – derül ki a Mednet Marketing Research Center és a Media Xprimm közös felméréséből. A közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 31,4 százaléka úgy véli, a válság miatt nem kell fogyasztási szokásain változtatnia. A megkérdezettek 60,9 százaléka mutatkozik ugyanakkor hajlandónak arra, hogy kevesebbet költsön kirándulásokra és külföldi utakra. |
Az egyeztetésen a felek egyébként arról is tárgyaltak, milyen intézkedések szükségesek a gazdaság működőképes finanszírozásához, valamint a román cégek érdekeinek és a lakossági megtakarítások védelmére. Egyúttal megállapodtak a költségvetésben foglalt befektetések megkezdéséről, valamint a még a Tăriceanu-kormány által felhalmozott 2,1 milliárd eurós adósság törlesztéséről. Nica ugyanakkor arról még nem tudott nyilatkozni, pontosan mekkora hitelt készül Románia fölvenni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amelynek képviselői múlt szerda óta tárgyalnak Bukarestben.
A válságcsomagról tegnap délután Emil Boc kormányfő is beszélt a parlamentben. Mint kifejtette, az intézkedéscsomagot egyrészt a világgazdasági válság, másrészt a román gazdaság helyzete teszi indokolttá. „A válság világjelenség, amelynek még nem értünk a végére, és amely rendkívül brutálisan fejti ki hatását” – hangsúlyozta.
A kormányfő a román gazdaság helyzetéért az előző kabinetet tette felelőssé, megemlítve, hogy míg a tavalyi évet 7,8 százalékos gazdasági növekedés jellemezte, a deficit mértéke 5,2 százalékos volt. Azzal vádolta meg a Tăriceanu-kabintetet, hogy az nem használta ki a konjunktúra előnyeit, és a takarékoskodás helyett jelentős költekezésbe kezdett, amelynek nyomán eladósította az országot.
Boc azért is ostorozta elődjét, mert az szerinte nem figyelt kellőképpen az exportra, így a gazdaság az árukivitel terén könyvelhette el a legnagyobb veszteséget. Ennek orvoslására – mint kifejtette – a kormány a hitelezési rendszer újraélesztését tervezi, hogy ismét felpöröghessen a gazdaság, és a lakosságot megóvja a válság hatásaitól.
Boc közölte, a kormány egyik legfőbb prioritása az infrastrukturális beruházások felgyorsítása és a lakóházak energetikai rehabilitációja, ez utóbbi ugyanis jelentős mértékben csökkenti a közműdíjakat. Többek között felgyorsítja a kabinet a kisajátításokat a nagyvárosokat elkerülő körgyűrűk nyomvonalán, és a Bukarest–Ploieşti-autópályát építő cégekkel szembeni adósságot is törlesztette.
Boc szerint a kormány már 800 millió lejt utalt ki az útépítésekre, további 250 millió lejt pedig a folyóvízhálózattal nem rendelkező települések ivóvízhálózatának kiépítésére. Az intézkedések részeként említette a közbeszerzési törvény és a gépkocsi-regisztrációs adó módosítását, ugyanakkor leszögezte: az egységes adókulcs megmarad.
A további intézkedés-tervezetek közül a kormányfő megemlítette a rendelkezésre álló pénzforrások hatékonyabb lehívását, valamint a fiskális és a monetáris politika összehangolását, illetve a befektetések állami támogatással történő bátorítását. Közölte, a gazdaság élénkítését szolgálja az adók és illetékek csökkentése. Emellett három hónappal kitolják a munkanélküli-segély folyósításának időtartamát, emellett mintegy egymillió polgár lesz majd a kedvezményezettje a minimálnyugdíj bevezetésének.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.