2009. február 23., 09:112009. február 23., 09:11
A rendkívüli válságértekezletet Angela Merkel német kancellár hívta össze hivatalosan a G20 országcsoport április elején Londonban tartandó újabb csúcsértekezletének előkészítésére, illetve ezzel kapcsolatban közös álláspont kialakítására. A házigazda Merkel mellett a tanácskozáson Nicolas Sarkozy francia államfő és Gordon Brown brit miniszterelnök, valamint Spanyolország, Hollandia és az euróövezet vezetőjeként Luxemburg kormányfője vett részt, az EU képviseletében pedig José Manuel Barroso bizottsági elnök és Mirek Topolánek, a soros elnöki tisztet betöltő Csehország miniszterelnöke.
José Luis Rodríguez Zapatero spanyol és Jan-Peter Balkenende holland kormányfő a fejlett ipari államokat és a legfejlettebb, úgynevezett feltörekvő országokat tömörítő G20-csoport első, tavaly novemberi csúcstalálkozóján is ott volt. Merkel kancellár Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívta a találkozóra.
A német kancellár célja az volt, hogy a gazdasági válság leküzdését célzó erőfeszítések, illetve a pénzpiacok ellenőrzése kapcsán egyfajta közös magatartási kódexet fogadjanak el. Napirenden szerepeltek a válság által leginkább sújtott régiók, különös tekintettel az euróövezet néhány országára, illetve a kelet-európai térségre.
Az elfogadott záródokumentum hangsúlyozta egyebek között a különböző kockázatokat értékelő hitelminősítő intézetek és az úgynevezett fedezeti alapok (hedge funds) erőteljesebb ellenőrzésének szükségességét. A nyilatkozat szerint kivétel nélkül minden pénzügyi piacot, terméket és résztvevőt megfelelően kell ellenőrizni, tekintet nélkül annak országára vagy bejegyzési helyére.
A G20-csoportban részt vevő európai uniós állam- és kormányfők elutasították a protekcionizmus minden formáját. Annak a nézetnek adtak hangot, hogy a protekcionista intézkedések csakis a kialakult válság éleződését szolgálják.
A berlini találkozó résztvevői harcot hirdettek az adóparadicsomok ellen is. Ezzel összefüggésben kilátásba helyezték meghatározott szankciók életbeléptetését olyan országok ellen, amelyek segítik az adócsalást, illetve megtagadják az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésében való együttműködést.
Az állam- és kormányfők állást foglaltak amellett, hogy a jövőben kötelező irányelveket dolgozzanak ki a gazdasági, illetve pénzügyi menedzsereknek folyósítandó jutalékokra, azaz az úgynevezett bónuszfizetésekre. Ennek kapcsán hangsúlyozták egy olyan új, átlátható ösztönző rendszer életbeléptetésének szükségességét, amely a hosszú távú eredményességen alapul.
A berlini tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a most elhatározott intézkedések valóban életbe lépjenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Látogatottsági adatok