2009. augusztus 31., 09:512009. augusztus 31., 09:51
A sokadalom egyik meghatározó rendezvénye az immár nyolcadik alkalommal megrendezett Felső-háromszéki Vállalkozói Napok. Az ASIMCOV Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetsége, Kovászna megye és Kézdivásárhely tanácsa a városi sportcsarnokban szervezte meg a hagyományos termékkiállítást és vásárt, a vasárnapig tartó rendezvényen konferenciákat, értekezleteket tartottak.
A kiállításon negyvenhat cég mutatkozott be, idén vett részt a legtöbb külföldi vállalkozás, összesen tízen állítottak ki Magyarországról. A vásáron első alkalommal mutatkozott be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara. A megnyitón többek között részt vett Constantin Niţă, a kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó miniszter, aki arra buzdította a hazai vállalkozókat, hogy éljenek a lehetőséggel, és építsenek ki minél szorosabb kapcsolatot a magyarországiakkal.
A miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett szaktárca egy hat törvényből álló jogszabálycsomagot dolgoz ki az üzleti szféra támogatására, amelyet jövő hónapban terjesztenek a kormány elé. A tervezetek többek között a holding társaságok működését, a lobbitevékenységet szabályoznák, egyedi cégjegyzék létrehozását írnák elő, és javasolják a munkaadók törvényének az elfogadását. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat a válság okozta nehéz pillanatok átvészelésében, és emlékeztetett, hogy január 1-jétől tervezik az átalányadó eltörlését, illetve hogy október 1-jétől nem adózzák meg a visszafektetett nyereséget, fenntartják az egységes adót és a jogi személyek számára is elérhetővé teszik a roncsautóprogramot.
Constantin Niţă arra biztatta az üzletembereket, hogy használják ki a kormány és az EU által biztosított támogatási rendszereket, többek között azokat, amelyekkel a különböző vásárokon, kiállításokon való részvételt finanszírozzák, mert ezeken a rendezvényeken válhatnak ismertté, szerezhetnek piacot és üzleti partnereket. A kis- és közepes vállalkozók legnagyobb gondja a piac és a hitel hiánya, állapította meg a miniszter, aki szerint a megoldás a hazai fogyasztás serkentése és a helyi termékek külföldön való népszerűsítése lehetne. Ugyanakkor azt tanácsolta a vállalkozóknak, hogy csökkentsék minimálisra az adminisztratív kiadásaikat, az alkalmazottak számát és a fizetéseket, hogy átvészeljék a gazdasági válságot, amíg a piac újra megélénkül.
Constantin Niţă szerint a lohn-rendszerben működő gyárak nem vonulnak ki Romániából a gazdasági válság miatt, ellenkezőleg, új gyárakat telepíthetnek az országba. A tárcavezető leszögezte, a gazdasági válságból előnye származhat Romániának, mert a hazai munkaerő még mindig megfizethető a külföldi beruházók számára. Háromszéken 13 nadrággyár működik, ezek többsége lohn-rendszerben termel. A Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhely környékén működő üzemek egy évvel ezelőtt még tízezer alkalmazottat foglalkoztattak, és naponta több mint 30 ezer nadrágot gyártottak. A gazdasági válság hatására azonban megrendeléseik csökkentek. Bár a gazdasági elemzők azt jósolták, hogy az EU-csatlakozás után ezek a gyárak az Unió határától keletre költöznek, ez még nem történt meg.
A felső-háromszéki vállalkozói napokon ugyanakkor részt vett dr. Domogyiné Lesták Ágnes, a Corvinus Zrt. vezérigazgatója is, aki a szervezet támogatási rendszerét ismertette. Az elmúlt években több háromszéki vállalkozás is pályázott és nyert támogatást a Corvinus Zrt.-től, a konferencia alkalmat biztosított a pályázók és a pályázatokat közvetítő szervezetek találkozására. Az ASIMCOV és a Green Energy Egyesület a Megújuló energia előállítása és hasznosítása címmel szervezett konferenciát. Kovászna megyében az első, kísérleti céllal kialakított energiafűz-ültetvények Felső-Háromszéken vannak. A konferencián a Központi Régiófejlesztési Ügynökség képviselője a támogatási programokat mutatta be, illetve sikeres magyarországi példákat, kutatási eredményeket ismertettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok