
2009. augusztus 31., 09:512009. augusztus 31., 09:51
A sokadalom egyik meghatározó rendezvénye az immár nyolcadik alkalommal megrendezett Felső-háromszéki Vállalkozói Napok. Az ASIMCOV Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetsége, Kovászna megye és Kézdivásárhely tanácsa a városi sportcsarnokban szervezte meg a hagyományos termékkiállítást és vásárt, a vasárnapig tartó rendezvényen konferenciákat, értekezleteket tartottak.
A kiállításon negyvenhat cég mutatkozott be, idén vett részt a legtöbb külföldi vállalkozás, összesen tízen állítottak ki Magyarországról. A vásáron első alkalommal mutatkozott be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara. A megnyitón többek között részt vett Constantin Niţă, a kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó miniszter, aki arra buzdította a hazai vállalkozókat, hogy éljenek a lehetőséggel, és építsenek ki minél szorosabb kapcsolatot a magyarországiakkal.
A miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett szaktárca egy hat törvényből álló jogszabálycsomagot dolgoz ki az üzleti szféra támogatására, amelyet jövő hónapban terjesztenek a kormány elé. A tervezetek többek között a holding társaságok működését, a lobbitevékenységet szabályoznák, egyedi cégjegyzék létrehozását írnák elő, és javasolják a munkaadók törvényének az elfogadását. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat a válság okozta nehéz pillanatok átvészelésében, és emlékeztetett, hogy január 1-jétől tervezik az átalányadó eltörlését, illetve hogy október 1-jétől nem adózzák meg a visszafektetett nyereséget, fenntartják az egységes adót és a jogi személyek számára is elérhetővé teszik a roncsautóprogramot.
Constantin Niţă arra biztatta az üzletembereket, hogy használják ki a kormány és az EU által biztosított támogatási rendszereket, többek között azokat, amelyekkel a különböző vásárokon, kiállításokon való részvételt finanszírozzák, mert ezeken a rendezvényeken válhatnak ismertté, szerezhetnek piacot és üzleti partnereket. A kis- és közepes vállalkozók legnagyobb gondja a piac és a hitel hiánya, állapította meg a miniszter, aki szerint a megoldás a hazai fogyasztás serkentése és a helyi termékek külföldön való népszerűsítése lehetne. Ugyanakkor azt tanácsolta a vállalkozóknak, hogy csökkentsék minimálisra az adminisztratív kiadásaikat, az alkalmazottak számát és a fizetéseket, hogy átvészeljék a gazdasági válságot, amíg a piac újra megélénkül.
Constantin Niţă szerint a lohn-rendszerben működő gyárak nem vonulnak ki Romániából a gazdasági válság miatt, ellenkezőleg, új gyárakat telepíthetnek az országba. A tárcavezető leszögezte, a gazdasági válságból előnye származhat Romániának, mert a hazai munkaerő még mindig megfizethető a külföldi beruházók számára. Háromszéken 13 nadrággyár működik, ezek többsége lohn-rendszerben termel. A Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhely környékén működő üzemek egy évvel ezelőtt még tízezer alkalmazottat foglalkoztattak, és naponta több mint 30 ezer nadrágot gyártottak. A gazdasági válság hatására azonban megrendeléseik csökkentek. Bár a gazdasági elemzők azt jósolták, hogy az EU-csatlakozás után ezek a gyárak az Unió határától keletre költöznek, ez még nem történt meg.
A felső-háromszéki vállalkozói napokon ugyanakkor részt vett dr. Domogyiné Lesták Ágnes, a Corvinus Zrt. vezérigazgatója is, aki a szervezet támogatási rendszerét ismertette. Az elmúlt években több háromszéki vállalkozás is pályázott és nyert támogatást a Corvinus Zrt.-től, a konferencia alkalmat biztosított a pályázók és a pályázatokat közvetítő szervezetek találkozására. Az ASIMCOV és a Green Energy Egyesület a Megújuló energia előállítása és hasznosítása címmel szervezett konferenciát. Kovászna megyében az első, kísérleti céllal kialakított energiafűz-ültetvények Felső-Háromszéken vannak. A konferencián a Központi Régiófejlesztési Ügynökség képviselője a támogatási programokat mutatta be, illetve sikeres magyarországi példákat, kutatási eredményeket ismertettek.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.