
2009. augusztus 31., 09:512009. augusztus 31., 09:51
A sokadalom egyik meghatározó rendezvénye az immár nyolcadik alkalommal megrendezett Felső-háromszéki Vállalkozói Napok. Az ASIMCOV Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetsége, Kovászna megye és Kézdivásárhely tanácsa a városi sportcsarnokban szervezte meg a hagyományos termékkiállítást és vásárt, a vasárnapig tartó rendezvényen konferenciákat, értekezleteket tartottak.
A kiállításon negyvenhat cég mutatkozott be, idén vett részt a legtöbb külföldi vállalkozás, összesen tízen állítottak ki Magyarországról. A vásáron első alkalommal mutatkozott be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara. A megnyitón többek között részt vett Constantin Niţă, a kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó miniszter, aki arra buzdította a hazai vállalkozókat, hogy éljenek a lehetőséggel, és építsenek ki minél szorosabb kapcsolatot a magyarországiakkal.
A miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett szaktárca egy hat törvényből álló jogszabálycsomagot dolgoz ki az üzleti szféra támogatására, amelyet jövő hónapban terjesztenek a kormány elé. A tervezetek többek között a holding társaságok működését, a lobbitevékenységet szabályoznák, egyedi cégjegyzék létrehozását írnák elő, és javasolják a munkaadók törvényének az elfogadását. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat a válság okozta nehéz pillanatok átvészelésében, és emlékeztetett, hogy január 1-jétől tervezik az átalányadó eltörlését, illetve hogy október 1-jétől nem adózzák meg a visszafektetett nyereséget, fenntartják az egységes adót és a jogi személyek számára is elérhetővé teszik a roncsautóprogramot.
Constantin Niţă arra biztatta az üzletembereket, hogy használják ki a kormány és az EU által biztosított támogatási rendszereket, többek között azokat, amelyekkel a különböző vásárokon, kiállításokon való részvételt finanszírozzák, mert ezeken a rendezvényeken válhatnak ismertté, szerezhetnek piacot és üzleti partnereket. A kis- és közepes vállalkozók legnagyobb gondja a piac és a hitel hiánya, állapította meg a miniszter, aki szerint a megoldás a hazai fogyasztás serkentése és a helyi termékek külföldön való népszerűsítése lehetne. Ugyanakkor azt tanácsolta a vállalkozóknak, hogy csökkentsék minimálisra az adminisztratív kiadásaikat, az alkalmazottak számát és a fizetéseket, hogy átvészeljék a gazdasági válságot, amíg a piac újra megélénkül.
Constantin Niţă szerint a lohn-rendszerben működő gyárak nem vonulnak ki Romániából a gazdasági válság miatt, ellenkezőleg, új gyárakat telepíthetnek az országba. A tárcavezető leszögezte, a gazdasági válságból előnye származhat Romániának, mert a hazai munkaerő még mindig megfizethető a külföldi beruházók számára. Háromszéken 13 nadrággyár működik, ezek többsége lohn-rendszerben termel. A Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhely környékén működő üzemek egy évvel ezelőtt még tízezer alkalmazottat foglalkoztattak, és naponta több mint 30 ezer nadrágot gyártottak. A gazdasági válság hatására azonban megrendeléseik csökkentek. Bár a gazdasági elemzők azt jósolták, hogy az EU-csatlakozás után ezek a gyárak az Unió határától keletre költöznek, ez még nem történt meg.
A felső-háromszéki vállalkozói napokon ugyanakkor részt vett dr. Domogyiné Lesták Ágnes, a Corvinus Zrt. vezérigazgatója is, aki a szervezet támogatási rendszerét ismertette. Az elmúlt években több háromszéki vállalkozás is pályázott és nyert támogatást a Corvinus Zrt.-től, a konferencia alkalmat biztosított a pályázók és a pályázatokat közvetítő szervezetek találkozására. Az ASIMCOV és a Green Energy Egyesület a Megújuló energia előállítása és hasznosítása címmel szervezett konferenciát. Kovászna megyében az első, kísérleti céllal kialakított energiafűz-ültetvények Felső-Háromszéken vannak. A konferencián a Központi Régiófejlesztési Ügynökség képviselője a támogatási programokat mutatta be, illetve sikeres magyarországi példákat, kutatási eredményeket ismertettek.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.