Fotó: Biró István
A dokumentumból arra is fény derül, hogy a románok esetében a lakásvásárlási vágy fordítottan arányos a jövedelemmel, azaz a szegényebbek inkább vágynak saját lakásra, mint a vagyonosabbak.
Az UniCredit adatai szerint 2010 végéig a romániai lakosság 11 százaléka akar lakást vásárolni, további 9 százalék a következõ tíz évben, míg 5 százalék több mint tíz év után tervez saját tulajdonban levõ lakásba költözni. Közép- és kelet-európai szinten a lakosság mindössze 6 százaléka kíván az elkövetkezõ három évben lakást venni.
Az ingatlanpiaci szakértõk szerint azonban a lakásvásárlási vágy nem társul a vásárlóerõvel. „Az elemzés derûlátó. A románok reménykednek és akarnak, de vágyaik nem egyeznek meg a valósággal olyan körülmények között, hogy a beépített felületek négyzetmétere folyamatosan drágul, és a hitelekkel járó költségek is egyre magasabbak” – értékelte az UniCredit adatait a Coldwell Banker ingatlan-tanácsadó cég vezetõje. Hasonlóképpen fogalmazott egy másik ingatlanokkal foglalkozó vállalkozás vezetõje is, hangsúlyozva, hogy a lakossági vágyak beteljesülése évi 700 ezer ingatlanpiaci tranzakciót feltételezne, a reális szám pedig ennek alig fele.
Arra a kérdésre, hogy miért szeretnének a romániaiak inkább saját lakásban élni, mint a fejlettebb országok lakói, a szakértõk szerint az a magyarázat, hogy a hazai lakosok gyerekkoruktól úgy nõnek fel, hogy saját lakást szeretnének, és amint anyagi helyzetük ezt lehetõvé teszi, lakást vásárolnak.
Az UniCredit adatsora szerint leginkább azok szeretnének a következõ három évben lakást venni, akiknek 283 eurónál alacsonyabb a havi fizetésük. A 284–425 euró között keresõk esetében 22 százalékos, a 426–510 euró közötti fizetéssel rendelkezõknél pedig mindössze 13 százalékos a lakásvásárlási vágy. 511 eurós havi bevétel fölött viszont ismét megnõ a lakásbirtoklási vágy, a félezer eurónál nagyobb fizetést hazavivõk 30 százaléka élne saját házban.
A romániai trend valamelyest szembemegy a nyugat-európai szokásokkal, a fejlettebb országokban ugyanis a polgárok inkább életük végéig lakbért fizetnek, megtakarított pénzüket pedig befektetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok