A vásárlóerő csökkenése és a rendkívül borsos bérleti díjak miatt egyre több kereskedelmi egység zárja be kapuit, vagy próbálja áthelyezni tevékenységét a város szélén működő plázák valamelyikébe. Ezeknek az üzleteknek a becsődölését elsősorban az váltotta ki, hogy a város központi épületeiben 40 és 90 euró közötti áron bérelhető egy négyzetméternyi terület, amelyet számos kereskedő nem képes fedezni a bevételekből. Éppen ebben az időszakban kínálja bérlésre tulajdonosa a Deák Ferenc (Eroilor) utcai Győzelem mozi szomszédságában lévő üzlethelyiséget, amelyben eddig élelmiszerbolt működött. A 167 négyzetméteres, nemrég visszaszolgáltatott helyiségért havi 13 300 eurós bérleti díjat kér, vagyis négyzetméterenként 80 eurót. Mindössze öt euróval kevesebbért lehetne kibérelni az ugyancsak a Deák Ferenc utcában működő Maestro étteremnek otthont adó, 92 négyzetméteres helyiséget, miközben kisebb vagyont kell majd fizetnie havonta annak, aki üzletet köt az eddig Dorna teraszként működő, összesen 300 négyzetméteres egység tulajdonosával.
„A központban található, utcára nyíló, kirakattal ellátott üzlethelyiségek havi bérleti díja 40 és 90 euró között mozog négyzetméterenként. Az elmúlt időszakban számos üzlethelyiséget bocsátott áruba tulajdonosa, mivel a volt albérlők közül sokan pártolnak át a plázákhoz” – nyilatkozta a Ziua de Cluj napilapnak Antonela Hurducaş, az Edil Real Estate ingatlanközvetítő munkatársa. Hasonló okok miatt az elmúlt időszakban mintegy húsz kisebb-nagyobb üzlet húzta le a rolót a kincses város első bevásárlóközpontjában, a Kossuth Lajos (1989. december 21.) utcában működő Sora Shopping Centerben. Tulajdonosaik szerint döntésükben az játszott szerepet, hogy a városszéli két mall elszívta a városközpontból a vásárlókat, másrészt a meggyérült forgalom miatt a nyereség szinte egészét a bérleti díj fedezésére kell fordítaniuk.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.