A vásárlóerő csökkenése és a rendkívül borsos bérleti díjak miatt egyre több kereskedelmi egység zárja be kapuit, vagy próbálja áthelyezni tevékenységét a város szélén működő plázák valamelyikébe. Ezeknek az üzleteknek a becsődölését elsősorban az váltotta ki, hogy a város központi épületeiben 40 és 90 euró közötti áron bérelhető egy négyzetméternyi terület, amelyet számos kereskedő nem képes fedezni a bevételekből. Éppen ebben az időszakban kínálja bérlésre tulajdonosa a Deák Ferenc (Eroilor) utcai Győzelem mozi szomszédságában lévő üzlethelyiséget, amelyben eddig élelmiszerbolt működött. A 167 négyzetméteres, nemrég visszaszolgáltatott helyiségért havi 13 300 eurós bérleti díjat kér, vagyis négyzetméterenként 80 eurót. Mindössze öt euróval kevesebbért lehetne kibérelni az ugyancsak a Deák Ferenc utcában működő Maestro étteremnek otthont adó, 92 négyzetméteres helyiséget, miközben kisebb vagyont kell majd fizetnie havonta annak, aki üzletet köt az eddig Dorna teraszként működő, összesen 300 négyzetméteres egység tulajdonosával.
„A központban található, utcára nyíló, kirakattal ellátott üzlethelyiségek havi bérleti díja 40 és 90 euró között mozog négyzetméterenként. Az elmúlt időszakban számos üzlethelyiséget bocsátott áruba tulajdonosa, mivel a volt albérlők közül sokan pártolnak át a plázákhoz” – nyilatkozta a Ziua de Cluj napilapnak Antonela Hurducaş, az Edil Real Estate ingatlanközvetítő munkatársa. Hasonló okok miatt az elmúlt időszakban mintegy húsz kisebb-nagyobb üzlet húzta le a rolót a kincses város első bevásárlóközpontjában, a Kossuth Lajos (1989. december 21.) utcában működő Sora Shopping Centerben. Tulajdonosaik szerint döntésükben az játszott szerepet, hogy a városszéli két mall elszívta a városközpontból a vásárlókat, másrészt a meggyérült forgalom miatt a nyereség szinte egészét a bérleti díj fedezésére kell fordítaniuk.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?