
Csomagolni kell. A Kolozs megyei önkormányzat kilakoltatja a csőd szélére került Clujana cipőgyárat
Fotó: Facebook/Clujana
A Kolozs megyei önkormányzat megmentené a csődtől a legendás kolozsvári cipőgyárat, a Clujanát, de nincs törvényes kerete erre – jelentette ki a Krónikának Vákár István. A megyei tanács alelnöke cáfolta, hogy eladni készülnének a gyárépületet.
2022. november 17., 14:022022. november 17., 14:02
Akárcsak eddig, most is mindent megtenne a Kolozs megyei önkormányzat, hogy megmentse a csődtől a legendás kolozsvári cipőgyárat, a Clujanát – jelentette ki a Krónikának Vákár István. A Kolozs megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke szerint azonban erre már nincs törvényes keretük, főrészvényesként sem nyújthatnak számottevő támogatást, mely megmenthetné a csődtől.
„Főrészvényesként megvásárolhatta a cégtől az épületet” – emlékeztetett az alelnök, aki szerint a pénzből a cégmenedzsment rendezhette a felhalmozott adósságokat, és folytatódhatott a termelés. Rámutatott: a vásárral a megyei tanács is nehéz helyzetbe került, hiszen valamit kezdenie kell az épülettel, amit legutóbbi ellenőrzése során a Számvevőszék is elmondott.
Ez kényszerítette arra a megyei vezetést, hogy a gyárépület elhagyására szólítsa fel a céget, mely időközben újabb adósságokat halmozott fel, mesélte lapunknak Vákár. „A gyártási folyamat már rég leállt, szinte egy éve. Egy olyan gyárról beszélünk, amely gyakorlatilag már nem működik” – hívta fel a figyelmet az alelnök, cáfolva a sajtóhíreket, miszerint a megyei tanács kényszerítené a termelés leállítására a céget. Mint mondta, a cégnek még 15–20 alkalmazottja lehet, akik karbantartással, őrzéssel foglalkoznak.
„Nagyon szerettük volna legalább a brandet megmenteni: a Farmec kozmetikai cégen kívül ez Kolozsvár utolsó régi márkája” – mondta a megyei alelnök. Hangsúlyozta, ha tehetné, a tanács most is megmentené a gyárat, ahogy azt többször is tette, de erre nincs törvényes lehetőség.
„Sajnos a törvény nem engedi. A megyei tanács mindig készen állt befektetni, újabb kölcsönt adni, de a törvény nem engedi, hogy magáncégnek – hiába az állam a részvényes, annak minősül – három fiskális évben egymás után egy bizonyos összegnél több pénzt adjunk” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett, hogy a legutóbbi csődhelyzetben a megyei tanács piaci áron fizette ki az épület és terület ellenértékét, az összeg akkor elegendő volt arra, hogy kifizessék az adósságokat és újraindulhasson a termelés. „Akkor úgy nézett ki, megmenekül. Meg is menekült egy rövid időre, de utána újra elkezdett adósságokat felhalmozni” – emlékeztetett az RMDSZ politikusa.
Elmondta, szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy ebben az iparágban a kis műhelyek már jobban tudnak érvényesülni, mint a nagy gyárak. Hangsúlyozta, a Clujana nehéz helyzetének kialakulásában nagyon sok tényező közrejátszik, nem lehet csak a menedzsmentre vagy másra fogni a bajt.
Fotó: Facebook/Clujana
A megyei tanács célja most az, hogy legalább az épület megmeneküljön, készítenek egy megvalósíthatósági tanulmányt, hogy kiderüljön, mire lenne alkalmas a felújítása után. Az RMDSZ alelnöke szerint a gyárépület és a hozzá tartozó melléképületek hasznosítása kapcsán több elképzelés is volt az idők során, adminisztratív hubot, kulturális központot, szülészetet és okiratlerakatot is képzeltek már ide.
A valódi rendeltetést a dokumentáció elkészülte után fogják megszabni. Vákár István cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a megyei tanács el akarná adni az értékes területet.
– fogalmazott Vákár István, aki szerint a brandet meg szeretné menteni a megyei tanács, bár kicsi a valószínűsége, hogy cipőgyártásba fogjon. „A brand megvan, csak egyelőre nem tudunk mit csinálni vele” – foglalta össze a helyzetet. Hangsúlyozta, a csődeljárás elindításáról a részvényesek közgyűlése dönt, a megyei tanács már nem tudja megakadályozni.
„Nem a mi jogkörünk, mi nem engednénk. Én az utolsó percben is megmenteném, de nem tudom a módját” – adott hangot személyes véleményének Vákár István. Az elmúlt napokban Alin Tișe megyei tanácselnök is úgy nyilatkozott, hogy a Clujana brand és az ingóságok nem vesznek el, ezek a megyei tanács tulajdonában vannak.
Mint mondta, a szakembereknek kell megoldást javasolni, hogy magánbefektetésként, vagy pedig magán- és közszféra közötti összefogással lehetne újraindítani a termelést.
Fotó: Facebook/Clujana
A Clujana cipőgyár legutóbb 2017-ben került szorult helyzetbe, akkor bocsátotta áruba az adóhatóság a tartozások miatt, a megyei tanács akkor tett szert az ingóságokra. A Ştiri de Cluj beszámolója szerint az adóhatóság áfával együtt 27,8 millió lejt kért a 9540 négyzetméteres területért, melyen a gyár működik, míg a hozzá tartozó 118 méteres üzletcsarnokért 676 245 lejt számoltak fel.
A Clujana újabb csődhelyzetéről az elmúlt hetekben kezdett el cikkezni a helyi és országos sajtó, miután a gyár vezetése közölte, hogy a megyei tanács kilakoltatja a Korvin (1 Mai) téri ingatlanokból. A vállalatnak év végéig kell elhagynia az épületeket. Sajtóinformációk szerint a részvényesek közgyűlése decemberben várhatóan elindítja a csődeljárást.
1948-ban államosították, a kommunista hatóságok előbb Herbák Jánosra, majd Clujanára keresztelték. Az 1980-as években 8 ezer embernek biztosított munkahelyet, termékeiért, a híres Clujana bakancsokért sorban álltak a vásárlók.
A rendszerváltást követően csődbe ment, de a megyei tanács feltámasztotta, és 2004-ben pár tucat dolgozóval újraindult a termelés. De működése már nem volt sikertörténet, a termékek minősége meg sem közelítette a korábbi szintet. Így a cég folyamatosan veszteséges volt, és bár mintaboltok nyitásával próbálkozott, ezek sem váltak be.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!