Hirdetés

Szorít a cipő: az utolsó percben is megmentenék a Clujanát

Csomagolni kell. A Kolozs megyei önkormányzat kilakoltatja a csőd szélére került Clujana cipőgyárat •  Fotó: Facebook/Clujana

Csomagolni kell. A Kolozs megyei önkormányzat kilakoltatja a csőd szélére került Clujana cipőgyárat

Fotó: Facebook/Clujana

A Kolozs megyei önkormányzat megmentené a csődtől a legendás kolozsvári cipőgyárat, a Clujanát, de nincs törvényes kerete erre – jelentette ki a Krónikának Vákár István. A megyei tanács alelnöke cáfolta, hogy eladni készülnének a gyárépületet.

Pap Melinda

2022. november 17., 14:022022. november 17., 14:02

Akárcsak eddig, most is mindent megtenne a Kolozs megyei önkormányzat, hogy megmentse a csődtől a legendás kolozsvári cipőgyárat, a Clujanát – jelentette ki a Krónikának Vákár István. A Kolozs megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke szerint azonban erre már nincs törvényes keretük, főrészvényesként sem nyújthatnak számottevő támogatást, mely megmenthetné a csődtől.

Emlékeztetett, hogy a mostani helyzetnek van előzménye, a Clujana 2017-ben is a csőd szélére került, és akkor a megyei tanács megmentette.

Hirdetés

„Főrészvényesként megvásárolhatta a cégtől az épületet” – emlékeztetett az alelnök, aki szerint a pénzből a cégmenedzsment rendezhette a felhalmozott adósságokat, és folytatódhatott a termelés. Rámutatott: a vásárral a megyei tanács is nehéz helyzetbe került, hiszen valamit kezdenie kell az épülettel, amit legutóbbi ellenőrzése során a Számvevőszék is elmondott.

Ez kényszerítette arra a megyei vezetést, hogy a gyárépület elhagyására szólítsa fel a céget, mely időközben újabb adósságokat halmozott fel, mesélte lapunknak Vákár. „A gyártási folyamat már rég leállt, szinte egy éve. Egy olyan gyárról beszélünk, amely gyakorlatilag már nem működik” – hívta fel a figyelmet az alelnök, cáfolva a sajtóhíreket, miszerint a megyei tanács kényszerítené a termelés leállítására a céget. Mint mondta, a cégnek még 15–20 alkalmazottja lehet, akik karbantartással, őrzéssel foglalkoznak.

„A törvény nem engedi”

„Nagyon szerettük volna legalább a brandet megmenteni: a Farmec kozmetikai cégen kívül ez Kolozsvár utolsó régi márkája” – mondta a megyei alelnök. Hangsúlyozta, ha tehetné, a tanács most is megmentené a gyárat, ahogy azt többször is tette, de erre nincs törvényes lehetőség.

„Sajnos a törvény nem engedi. A megyei tanács mindig készen állt befektetni, újabb kölcsönt adni, de a törvény nem engedi, hogy magáncégnek – hiába az állam a részvényes, annak minősül – három fiskális évben egymás után egy bizonyos összegnél több pénzt adjunk” – hangsúlyozta.

Vákár szerint ez az összeg messze nem elegendő a Clujana adósságainak rendezéséhez.

Emlékeztetett, hogy a legutóbbi csődhelyzetben a megyei tanács piaci áron fizette ki az épület és terület ellenértékét, az összeg akkor elegendő volt arra, hogy kifizessék az adósságokat és újraindulhasson a termelés. „Akkor úgy nézett ki, megmenekül. Meg is menekült egy rövid időre, de utána újra elkezdett adósságokat felhalmozni” – emlékeztetett az RMDSZ politikusa.

Elmondta, szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy ebben az iparágban a kis műhelyek már jobban tudnak érvényesülni, mint a nagy gyárak. Hangsúlyozta, a Clujana nehéz helyzetének kialakulásában nagyon sok tényező közrejátszik, nem lehet csak a menedzsmentre vagy másra fogni a bajt.

•  Fotó: Facebook/Clujana Galéria

Fotó: Facebook/Clujana

Megmaradnak az ingatlanok

A megyei tanács célja most az, hogy legalább az épület megmeneküljön, készítenek egy megvalósíthatósági tanulmányt, hogy kiderüljön, mire lenne alkalmas a felújítása után. Az RMDSZ alelnöke szerint a gyárépület és a hozzá tartozó melléképületek hasznosítása kapcsán több elképzelés is volt az idők során, adminisztratív hubot, kulturális központot, szülészetet és okiratlerakatot is képzeltek már ide.

A valódi rendeltetést a dokumentáció elkészülte után fogják megszabni. Vákár István cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a megyei tanács el akarná adni az értékes területet.

Idézet
A gyár már régóta haldoklik, nem is csak haldoklik, élő halott, az egyetlen, ami életben tartja, a neve”

– fogalmazott Vákár István, aki szerint a brandet meg szeretné menteni a megyei tanács, bár kicsi a valószínűsége, hogy cipőgyártásba fogjon. „A brand megvan, csak egyelőre nem tudunk mit csinálni vele” – foglalta össze a helyzetet. Hangsúlyozta, a csődeljárás elindításáról a részvényesek közgyűlése dönt, a megyei tanács már nem tudja megakadályozni.

„Nem a mi jogkörünk, mi nem engednénk. Én az utolsó percben is megmenteném, de nem tudom a módját” – adott hangot személyes véleményének Vákár István. Az elmúlt napokban Alin Tișe megyei tanácselnök is úgy nyilatkozott, hogy a Clujana brand és az ingóságok nem vesznek el, ezek a megyei tanács tulajdonában vannak.

A megyei elöljáró a Napoca FM-nek nyilatkozva azt sem zárta ki, hogy a gyárat is sikerül megmenteni.

Mint mondta, a szakembereknek kell megoldást javasolni, hogy magánbefektetésként, vagy pedig magán- és közszféra közötti összefogással lehetne újraindítani a termelést.

•  Fotó: Facebook/Clujana Galéria

Fotó: Facebook/Clujana

Évszázados legenda

A Clujana cipőgyár legutóbb 2017-ben került szorult helyzetbe, akkor bocsátotta áruba az adóhatóság a tartozások miatt, a megyei tanács akkor tett szert az ingóságokra. A Ştiri de Cluj beszámolója szerint az adóhatóság áfával együtt 27,8 millió lejt kért a 9540 négyzetméteres területért, melyen a gyár működik, míg a hozzá tartozó 118 méteres üzletcsarnokért 676 245 lejt számoltak fel.

A Clujana újabb csődhelyzetéről az elmúlt hetekben kezdett el cikkezni a helyi és országos sajtó, miután a gyár vezetése közölte, hogy a megyei tanács kilakoltatja a Korvin (1 Mai) téri ingatlanokból. A vállalatnak év végéig kell elhagynia az épületeket. Sajtóinformációk szerint a részvényesek közgyűlése decemberben várhatóan elindítja a csődeljárást.

A Clujana Kolozsvár egyik leghíresebb gyára, elődjét 1911-ben alapították a Renner fivérek, majd Trianon után Dermata néven működött tovább Románia legnagyobb cipőgyáraként.

1948-ban államosították, a kommunista hatóságok előbb Herbák Jánosra, majd Clujanára keresztelték. Az 1980-as években 8 ezer embernek biztosított munkahelyet, termékeiért, a híres Clujana bakancsokért sorban álltak a vásárlók.

A rendszerváltást követően csődbe ment, de a megyei tanács feltámasztotta, és 2004-ben pár tucat dolgozóval újraindult a termelés. De működése már nem volt sikertörténet, a termékek minősége meg sem közelítette a korábbi szintet. Így a cég folyamatosan veszteséges volt, és bár mintaboltok nyitásával próbálkozott, ezek sem váltak be.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
2026. június 23., kedd

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának

Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca

A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca
2026. június 22., hétfő

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben

Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben
2026. június 21., vasárnap

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett

Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Tovább nőtt a különleges nyugdíjban részesülők száma

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.

Tovább nőtt a különleges nyugdíjban részesülők száma
2026. június 21., vasárnap

Jelentősen megnőtt Románia földgázimportja

Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.

Jelentősen megnőtt Románia földgázimportja
2026. június 20., szombat

Hiába tudja fedezni a napenergia a déli órákban a fogyasztás 70 százalékát, nem lesz attól olcsóbb az áram

Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.

Hiába tudja fedezni a napenergia a déli órákban a fogyasztás 70 százalékát, nem lesz attól olcsóbb az áram
Hirdetés
Hirdetés